AZ MTA MEZŐGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2005/2XVII. évfolyam • 2. számAZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2 2005/2Vendégeink• A Világbank megbízásából és támogatásával7 fõs Azerbajdzsán delegációtartózkodott intézetünkben 2005.február 6–13. között Musayev Asad vezetésével.Azzal a céllal érkeztek, hogytanulmányozzák és konzultáljanak a korkihívásaira választ adó kutatás-fejlesztésifeladatok megoldásának sikeresstrukturális átalakítási lehetõségeirõl.Ez a látogatás egyben az elmúlt évekbenezen a téren elért eredményeink elismerésétis jelentette.• Az Orosz Mezõgazdasági Akadémiaalelnöke Szafinyin V.I. és munkatársaKornyiev G.I. 2005. március 16-ánkereste fel intézetünket. Látogatásukcélja az akadémiák közötti tudományoskapcsolatok szélesebb alapokra helyezésének,az együttmûködések szorosabbátételének elõsegítése volt.Konferenciák• A Keszthelyen 2005. február22–23-án, 51. alkalommal megrendezettNövényvédelmi Tudományos Napokonintézetünkbõl Puskás Katalin tudományosmunkatárs a kalászfuzáriummalszembeni rezisztencianemesítésieredményeirõl számolt be aposzterszekcióban.• A „Klímaváltozás – várható hatásoka magyar mezõgazdaságban”címmel Budapesten, 2005. február 24-én rendezett Országos KonferenciánMarton L. Csaba tudományos igazgatóhelyettestartott elõadást a NövénytermesztésiSzekcióban.• A IV. Alpok-Adria TudományosEseménynaptárTanácskozást 2005. február 28-március5. között Portorozban (Szlovénia)rendezték meg, melynek fõ témája aszén ciklus volt. Dr. Veisz Ottó a CO 2és a tápanyagellátás, Bencze Szilvia aCO 2 és a hõmérséklet, Németh Csillapedig a talajnedvesség változás hatásaités kölcsönhatásait értékelõ kísérleteirõlkészített posztereiket mutatták be.• A XI. Növénynemesítési TudományosNapokat 2005. március 3–4-énrendezték Budapesten. A két szekcióbankét nap alatt intézetünk munkatársai16 elõadást tartottak, illetve 11 poszterenszámoltak be az elmúlt idõszakbanelért tudományos eredményeikrõl. Arendezvénysorozat fiatal kutatóink bemutatkozásárais igen jó lehetõséget teremt,akik ezzel idén is éltek.• „Agrárium az éghajlat-változáskorában” címmel rendezett konferenciátaz MTA Társadalomkutató Központ2005. március 22-én Budapesten, melyenfelkért hozzászólóként Bedõ Zoltán,intézetünk igazgatója a növénynemesítésneka témával kapcsolatos vonatkozásairóltartott elõadást.Emlékülés• Gyõrffy Béla tiszteletére TudományosEmlékülést szerveztünk 2005.január 13-án, melyen Láng István akadémikuselnökölt. Pataki Ferenc akadémikusszemélyes hangvételû visszaemlékezésttartott, Pál József „Gyõrffykollégisták részvétele a földreformban”,Romány Pál pedig „Hányadik földreform”címmel tartottak elõadást a közel200 résztvevõnek.Székfoglaló• A Magyar Tudományos AkadémiaAgrártudományok Osztálya 2005. január26-ára hívta össze nyilvános osztályülését,melyen intézetünk igazgatója,Bedõ Zoltán az MTA levelezõ tagja„Mindennapi kenyerünk a multidiszciplinárisnövénynemesítés tükrében”címmel tartotta meg székfoglaló elõadását.Az Akadémia számos tisztségviselõje,a tudományterület és a társtudományokképviselõi, mintegy 500 személyvolt tanúja az újonnan választottakadémikust és általa intézetünket értmegtiszteltetésnek.Tanácskozás• Intézetünk Tudományos TanácsaLáng István akadémikus elnökletével2005. április 1-jén ülésezett. Balázs Ervinakadémikus, az újonnan alakult AlkalmazottGenomikai Osztály vezetõjetájékoztatta a tagokat a szervezetiegység létrejöttének elõzményeirõl, jelenlegifeladatairól és távlati célkitûzéseirõl.Dr. Karsai Ildikó, a KalászosGabona Nemesítési Osztály tudományosfõmunkatársa „Az árpa egyedfejlõdésétbefolyásoló tulajdonságok genomikaikutatása” címmel tartott elõadást. Dr.Sutka József, intézetünk nyugalmazotttudományos tanácsadója ismertette aközelmúltban megjelent „Növényi citogenetika”címû könyvét, dr. Veisz Ottóügyvezetõ igazgatóhelyettes pedigbemutatta a magyar, illetve angolnyelven néhány nappal korábban „született”,tevékenységünket, eredményeinketnépszerûsítõ kiadványunkat.

2005/2Megérkeztünk Európába?Amagyar búza történelmének nehéznapjait éli át az egész gabonavertikum,a termelõk, a molnárok,a pékek és a kereskedõk egyaránt.A régóta várt csatlakozás az EurópaiUnióhoz – az egész kontinensen jellemzõrekord gabonatermés miatt, a jelentõstúlkínálat következtében – sikertelennekmondható abban az ágazatban, amely akorábbi idõszakban végzett elemzésekalapján a csatlakozás nyertesének lett kikiáltva.A jóslat nem vált be, és ennekoka nem elsõsorban az elmúlt évi nagyterméseredménynek tudható be.A magyar búzatermelõk nagy várakozássaltekintettek az Európai Unióhoztörténõ csatlakozás elé. A Közösségenbelül nagyobb biztonságot, védelmet reméltek.Az intervenciós rendszer révénaz értékesítés biztonságát, és az ár stabilizálódásátkívánták elérni. Ez a rendszernem váltotta be a hozzá fûzött reményeket.Egyrészt félreértelmeztükszerepét, másrészt a felkészületlenségjellemzi bevezetését. Sokan ma már úgyvélik, hogy a tavaly õszi 20–22 ezer Ft/táron történõ értékesítés kedvezõbb lettvolna, mint az elhúzódó intervenció miattkialakult bizonytalan helyzet. A felkészületlenségbõladódó problémákatkülönösen súlyosbítja a vártnál nagyobbössztermés.Az intervencióval szembeni várakozása magyar állattenyésztés termelésének történelmimélypontja miatt még inkább elõtérbekerült, mivel visszaesett a gabona takarmányozásratörténõ felhasználása. Ezzela magyar mezõgazdaság egyiklegnagyobb erõsségét számoltuk fel anélkül,hogy a gabona-hús vertikum helyettjózan, reális alternatíva született volna. AzEU segélyvárás, vagy a politikai jelszavaksajnos nem helyettesítik a kiesõ termelésikapacitásokat. Nemcsak a magyar gabona-húsvertikum zsugorodott össze, hanemaz egyre erõteljesebb nyugat-európaikoncentrációval ellentétben nálunk azutóbbi másfél évtizedben a termelõ üzemekbenegy nagyarányú fragmentálódáskövetkezett be, és olyan méretû területekenis termesztünk búzát, ahol szinte lehetetlennyereségesen gazdálkodni.A gabona vertikum „lezüllesztése”alkalmat ad a demagógia megerõsödésére.Egyes „szakértõk” szerint a magyarbúza drága és rossz minõségû, amit mégkomolynak tartott szaklapokban is kijelentenek.Nemigen érdekli az ilyen véleményalkotókata brüsszeli statisztika,miszerint az Európai Unió országai közülhazánkban a legalacsonyabb a búzaára, és a túltermelés ellenére is többszomszédos országban minõségjavításcéljából magyar búzát vásárolnak.A nemesítõk és a vetõmagelõállítókszintén kemény küzdelmet folytatnak afennmaradásért, és sokhelyütt a vetõmag-szakmafeladását fontolgatják a jelentõsenvisszaesett forgalom miatt. A II.fokú búza vetõmag forgalmazása veszteséges,a hatóságok érzéketlenségét pediga folyamatosan növekvõ vizsgálati, ellenõrzésistb. díjak emelése jelzi. Azegyre jobban tornyosuló nehézségek miattmintegy 35–40%-kal visszaesett a búzavetõmag forgalmazása. A 30% körülivetõmag felújítás az elmúlt év õszén azegyik, vagy talán a legalacsonyabb azEurópai Unióban, ahol Magyarország abúza minõségével kíván piacra jutni.Az elmúlt másfél esztendõ tapasztalataimegerõsítették a régóta ismert alapelvet,miszerint a problémáinkat csakissaját magunk oldhatjuk meg, semmilyensegítségre nem számíthatunk. A feladatokmegoldására egyre bonyolultabb követelményrendszertkell teljesíteni. A jelenleginemzetközi trendek azt mutatják,hogy nagyon olcsó – 70–80 USD/t árszínvonalon– tömegáruval, vagy a viszonylagjobb árfekvésû, de egyre olcsóbbáváló minõségi búzával lehet piaconmaradni. Az elsõ kategóriában nemvagyunk versenyképesek, itt többek közöttnagy volumenével Kazahsztán, India,Ukrajna lesz a meghatározó búzatermelõ.A jövõben az utóbbi kategóriábankell megtalálni helyünket.Az elmúlt idõszakban végbementkevés pozitív hazai változás közül éppena búza minõségcentrikus termesztéseemelhetõ ki, ami napjainkban döntõenmeghatározza a hazai búzafajta keresletet.A fajták népszerûségének egyiklegfontosabb feltétele a malom- és sütõipari,valamint az export minõségi követelményeknektörténõ megfelelés.2004-ben a fajták nagy többségénélreális képet kaptunk a minõségi tulajdonságokról.Bár a korábbi aszályosesztendõhöz viszonyítva kisebb lett a sikértartalom,de a fajták jelentõs részemegfelelõ agrotechnikai körülményekközött jól szerepelt. Ahol nem lépett felrovarkártétel, ott az átlagosnál jobb minõségûbúzát lehetett betakarítani.A martonvásári búzafajták reológiaitulajdonságait a farinográf módszerenkívül több éve vizsgáljuk más eljárásokkalis. Az elsõk között voltunk Magyarországon,akik az alveográf vizsgálattalfoglalkoztunk, valamint értékeltük törzseinketés fajtáinkat extenzográfos készülékekenis. E vizsgálatok lehetõségetadnak fajtáink nemzetközileg is összehasonlíthatóminõségi besorolására.Fajtáink a jelen tükrébenMv Palotás – a széleskörûen beváltminõségbúzaA 2004 nyarán betakarított martonvásáridemonstrációs kísérletünk eredményei(1. táblázat) jól tükrözik búzafajtáink3

4 2005/2sütõipari minõségét a sikértartalom, afarinográf és az alveográf W értékekalapján. Eszerint a legjobb csoportba (I.)soroljuk a nagy sikértartalmú, kiváló farinográfés alveográf értékû fajtáinkat,melyek átlagos agrotechnikai feltételekesetén is kimagaslóan jó eredményt képeseknyújtani. Ide tartozik a már nagyterületen elterjedt Mv Palotás, amelymind a hazai, mind a különbözõ exportminõségi követelményeknek egyarántmegfelel. Nagy sikértartalma mellettmind a farinográf, mind az alveográfvizsgálati eredményei kiválóak, minõségénekstabilitása átlagon felüli.Az elmúlt két évben állami minõsítéstkapott nagy sikértartalmú Mv Suba,Mv Ködmön, Mv Toborzó, MvWalzer és Mv Mazurka az A1 vagyA2 sütõipari kategóriába tartozik, ésaz alveográfos W érték mind az öt újmartonvásári fajtánál – esetenként lényegesen– meghaladja a kiválónakszámító 250-es W értéket. E fajták képezhetika magyar minõségbúza termesztésgerincét az elkövetkezõ években.Jellemzõ még e fajtákra, hogy amagyar szabványban nem használt, deaz ICC (Nemzetközi GabonakémiaiSzervezet) farinográf szabványábanleírt farinográf-görbe stabilitásukmeghaladja a 10 percet, ami elsõsorbanaz ún. hard prime – keményszemûés kiváló minõségû – kategóriába tartozóbúzáknál fordul elõ. Minõségi tulajdonságokalapján határesetként kezelhetõaz Mv Süveges fajta, melynekebben a vizsgálatban a jó reológiai tulajdonságokmellett a legnagyobb a sikértartalma.Mv Suba – csúcstartóaz alveográf W értékbenA középkorai érésû Mv Suba búzafajtánknemcsak a martonvásári kísérletekben,hanem az OMMI eredményei alapján is alegnagyobb alveográfos W értékkel rendelkezõbúzafajta a Magyarországon engedélyezettfajtaszortimentben, az összeshazai és külföldi fajtát figyelembe véve.Igy különösen ajánlható olyan export céltermeltetésre,ahol a minõségi követelményekaz alveográfos W értékre alapozódnak.E kiváló tulajdonságára Franciaországbanis felfigyeltek, ahol az elmúlt évõszén megkezdõdött az Mv Suba nagyüzemikísérleti termesztése.A második csoportba a stabilan nagysikértartalmú, valamint A2 és B sütõiparikategóriába tartozó búzafajták tartoznak.E fajták alveográfos W értéke 250és 160 közötti, ami I. osztályú reológiaiminõsítést jelent. Ide sorolható az MvMagdaléna, az Mv Csárdás, az MvVerbunkos és az Mv Béres. Az MvMagdaléna és az Mv Csárdás teljesítményénekstabilitását jelzi, hogy e kétfajta vetõmagját fémzárolták legnagyobbmennyiségben 2004 õszén.Mv Toborzó – a rovarkártételelkerülése extra korai búzávalA tavalyi búzatermesztés kellemetlenmeglepetését a sokhelyütt fellépõ gabonaszipolyés gabonapoloska kártételokozta. Károsításuk esetén a minõségitulajdonságok teljes mértékû leromlásávalkell szembenéznünk, amit leginkábba nagy, sokszor 20 mm-t meghaladó sikérterüléssellehet érzékeltetni. A 2004.évi aratás különösen kedvezett e rovarkártevõknek.Az érésidõt az aratás elsõharmadában bekövetkezett csapadékmég inkább megnyújtotta, melynek hatásáraa késõi érésû fajták növényei méghosszabb ideig zöldek maradtak, ami„vonzotta” a rovarkártevõket, és megnöveltea poloska-szúrt szemek arányát akésõi aratású fajtáknál.Jelenleg világszerte megoldatlan abúza poloskával szembeni genetikai rezisztenciája.A vegyszeres permetezésköltséges, nem ad teljes védelmet, és azéréskori vegyszeres beavatkozás igensok kockázatot jelenthet. Éppen ezért akártétel elkerülése, az extra korai érésûbúzafajták termesztése látszik a leginkábbjárható útnak. Ezek közül az MvToborzó emelhetõ ki, amely öt-hat nappalkorábbi érésû, mint a korai kontroll1. táblázatMartonvásári búzafajták csoportosítása minõségi tulajdonságaik alapjánCsoport Fajta Nedvessikér Farinográf Sütõipari Alveográf% értékszám kategória W értékI. Mv Toborzó 37,65 100,0 A 1 274I. Mv Palotás 40,30 100,0 A 1 388I. Mv Suba 38,20 100,0 A 1 418I. Mv Ködmön 41,20 87,9 A 1 302I. Mv Walzer 38,15 83,4 A 2 260I. Mv Mazurka 43,40 91,9 A 1 304I.–II. Mv Süveges 49,15 83,4 A 2 224II. Mv Csárdás 44,10 71,3 A 2 206II. Mv Verbunkos 44,15 76,0 A 2 228II. Mv Béres 35,00 61,4 B 1 181II. Mv Magdaléna 47,80 68,8 B 1 202III. Mv Emese 35,90 100,0 A 1 319III. Mv Mambó 36,30 76,7 A 2 261III. Mv Pálma 38,00 78,2 A 2 199III. Mv Magvas 35,00 100,0 A 1 356

fajta, a GK Öthalom, és két héttel korábbanaratható a késõi érésû búzafajtáknál.A rovarkártétel szempontjából veszélyeztetettrégiókban az Mv Toborzó termesztését20–25%-os arányban javasoljuk.E fajta termesztése nemcsak a rovarkártételelkerülése miatt elõnyös,hanem lehetõvé teszi az aratás korábbimegkezdését, a kombájn kapacitás gazdaságosabbkihasználását is.2005/2Mv Emese – lehetõséga kalászfuzáriózis ellenA sikércentrikus minõségi koncepcióhelyett egyre inkább a sikér minõségénekvizsgálata kerül elõtérbe a nemzetközipiacokon. A kiváló sikérminõségûés átlagos sikértartalmú csoportbantöbb nagy termõképességû és a termesztésitapasztalatok alapján jó alkalmazkodóképességûmartonvásári fajtáttalálhatunk. Ezek közül is kiemelkedikaz Mv Emese, az Mv Mambó és azMv Magvas, melyek minõségi tulajdonságaik,különösen farinográf ésalveográf értékük alapján számos alkalommala javító minõségû csoportbatartoznak, így export termesztésre isajánlott mindhárom fajta. A Horvátországbanis regisztrált Mv Mambóemellett aszályos években a legnagyobbtermést adó korai fajta, amit2003-ban is bizonyított. Az Mv Magvaskiváló tulajdonságait, megbízhatóságátbizonyítja, hogy már három környezõországban – Romániában, Szlovákiábanés Horvátországban – isállami minõsítést kapott, és sikeresenszerepel a köztermesztésben.Külön szeretnénk felhívni a figyelmetaz Mv Emesére. Kiváló sikérminõségének,nagy termésbiztonságának köszönhetõ,hogy Kanadában is elismeréstkapott, és a minõsítést követõ elsõ évbenmár 400 hektáron szaporítják vetõmagját.Termésbiztonságának alapja a kiválófagy- és szárazságtûrése, korai érésideje,valamint az igen nagy veszélyt jelentõkalászfuzáriózissal szembeni, átlagosnáljobb ellenállóképessége. Hazánkban hétévvel ezelõtt volt utoljára nagyobbfuzárium járvány, ennek ellenére nem5szabad megfeledkeznünk e veszélyes betegségrõla fajtakiválasztás során sem.A búzafajták eredetének ismerete ésa jó minõségû vetõmag hiányában nehézlesz a minõségbúza termesztést fejleszteni.A fizetõképes, igényes piacokon egyregyakrabban kerül elõtérbe a fajta identitásátmegõrzõ termelési és marketingrendszer (angolul Identity PreservedProduction and Marketing System, rövidítveIPPM), amely feltételezi a fémzároltvetõmag használatát és a teljes termelésifolyamat pontos dokumentálását.Magyarország jelenleg még nem ebbe azirányba halad. Pedig a nagy termés és amegnövekedett készletek miatt még inkábbfontos a minõség, így többek közötta fajták pontos ismerete és kiválasztása.A búzatermelés kockázatát a fajta tudatosmegválasztásával, a vetõmag garantáltszármazásával és a megfelelõ agrotechnikaalkalmazásával mindenképpencsökkenteni lehet. Ebben a martonvásáriszakemberek idén is a magyar búzatermelõkpartnerei szeretnének lenni.Bedõ Zoltán – Láng LászlóÁllamilag elismert fajta letta Prudentia tavaszi árpaElõzõ lapszámunkban beszámoltunkarról, hogy 2005 tavaszánaz Európában megszokottól eltérõminõségû sörárpa termeltetése kezdõdikmeg Magyarországon. A speciálisminõségi követelményeknek jelenlegegy fajta, az észak-amerikai nemesítésûPrudentia felel meg, amelyet Spanyolországbanmár korábban minõsítettek,Magyarországon pedig 2005 kora tavasszalkapott állami elismerést.A fajtával kezdett elsõ termelési ciklustermeltetési szerzõdéseit az AlbadomuMaláta Kft. megkötötte, az ElitmagKft. pedig a szükséges vetõmagot jórésztimportból fedezte. A külföldi éshazai vetõmag árának hatalmas különbségeés a szállítási költség miatt a vetõmagára jelentõsen meghaladta a hazaiárszintet. A hosszú távú együttmûködéskeretében a fajtát képviselõ intézet, és avetõmag felszaporítását végzõ ElitmagKft. a következõ szezontól kezdve márteljes mértékben hazai elõállítású, ígyolcsóbb vetõmaggal fog a szerzõdõpartnerek rendelkezésére állni.Láng LászlóA Magyar Tudományos AkadémiaMezõgazdasági Kutatóintézeténekhonlapja awww.mgki.hu címen érhetõ el.Honlapunkon a látogató részletesismertetést találhat az intézetrõl,különbözõ részlegeirõl, az ottvégzett kutatási és publikációstevékenységrõl, az intézetbendolgozó munkatársak elérhetõségérõl.Beszámolunk az intézet általszervezett konferenciákról ésegyéb rendezvényekrõl. Ugyanitta sok hasznos információ megszerzéséntúl, folyamatosan megjelentetjüka MartonVásár címûkiadványunk anyagát is.A látogató az ACTAAGRONOMICA honlapjához ésegyéb hasznos honlapokhoz iskapcsolódhat.Reméljük a jövõben Ön isrendszeresen megtekinti intézetünkidõrõl-idõre megújuló honlapját.

6 2005/2Eltérõ célra eltérõ új búzafajtákt/ha7,47,276,86,66,46,265,85,6Új martonvásári búzafajták termõképességeOMMI adatok, 2002-2004 2002–2004KésõiKoraiKözépkoraiKemenceGorsiumTáltosHombárRegimentRegimentGorsiumKemenceKoraikontrollok átlagterméseAmartonvásári búzanemesítés vezérhajóiimmár hagyományosanjó kenyérsütési minõséggel rendelkeznek,ennek ellenére – a kutatás oldalvizein– más felhasználói célra alkalmasfajták fejlesztése is folyik. A mostállami elismerésben részesített öt újbúzafajta három markánsan elkülönülõcsoportba sorolható.Három korai érésû fajtajelöltünk közülaz Mv Regiment és az Mv Hombára hároméves állami kísérletek során valamennyimás korai, középkorai és késõifajtajelöltet túlszárnyalva a termõképességbajnokaiként, az „arany- ésezüstérmet” szerezték meg a versengésben.Az Mv Regiment (Mv05-02) 2002és 2004 között az egyes években116,8%, 114,1%, és 110,3% termést értel a kontrollokhoz viszonyítva, így háromévesösszesítésben elõnye 12,8%.Ez az érték egy t/ha többlettermést jelenta fajta javára, ami kétszeresen meghaladjaa kísérletek szignifikáns differenciáját,tehát statisztikailag is igennagy biztonsággal alátámasztott, kiemelkedõeredmény. 110,2% termõképességévelnagyon hasonló teljesítményreképes az Mv Hombár (Mv06-02) is. Mindkét fajta kitûnõ agronómiaiparaméterekkel rendelkezik. Télállóságuknagyon jó, aszálytûrésüket pedig a2003. évi tragikus szárazság során betakarítotttermésmennyiségük mellett talánaz mutatja legjobban, hogy a szárazságtûrésfokozására indított kísérleteksorán figyeltünk fel a törzsek kiemelkedõproduktivitására. Megdõlés-ellenállóságukkifogástalan, pergésre eddignem mutatkoztak hajlamosnak. Mindkétfajta kiváló lisztharmat rezisztenciávalrendelkezik, s adataink szerint az MvHombár levélrozsdával szemben is jólellenáll. Mindkét fajta fogékony sárgarozsdára.Bár mindkét rendkívül bõtermõ fajtapuhaszemû, minõségük nagymértékbenkülönbözik. Az Mv Regiment közepesgyengeminõségû kenyérbúza, kis sikértartalommal és B2 farinográf értékkel.Termesztése csak intervenciós értékesítésrejavasolható, ahol ez a minõség iselegendõ a búza átvételéhez.Az Mv Hombár optimális takarmánybúza.A takarmányozás céljábóltermesztett fajtáktól az várható el, hogy akenyérbúzáknál érzékelhetõen többet teremjenek,nagy fehérje tartalmuk legyen,amely jól hasznosul. Az Mv Hombárnedves sikér tartalma 37–39%-ig isemelkedhet, a sikér azonban gyenge,kenyérsütésre kevésbé alkalmas. A takarmányozásbankedvezõ, hogy a gyomorbannem ragad össze, ezért jólemészthetõ.Három új, keményszemû kenyérbúzafajta kapott minõsítést, a korai érésû MvTáltos (Mv07-02), az Mv Gorsium(Mv04-02) és a középkorai Mv Kemence(Mv10-02).Az Mv Táltos 105,1%-os átlagostermõképességével a legbõtermõbb koraiérésû malmi búza az állami fajtakísérletekben.Minõsége megbízhatóan amalmi I. kategóriába tartozik, 30% körülisikértartalma és B1–A2 sütõipari minõségerévén. A fajta 1A kromoszómájánbúza/rozs transzlokációt hordoz. Ez akromoszómaszegmens, amely nincs károshatással a búza minõségére, kiválólisztharmat rezisztenciát biztosít a fajtának.Más gombabetegségekkel kismértékbenfertõzõdhet, de ez termesztésétnem veszélyezteti.Az Mv Gorsium átlagos termõképességû,keményszemû, malmi búzafajta.Kiváló télállósága, jó szárazságtûrõképessége és szárszilárdsága révén biztonságosantermeszthetõ. A búzát károsítógombabetegségekkel kismértékbenfertõzõdik. Agronómiai tulajdonságai elsõsorbanszáraz évjáratokban kedvezõekmás fajtákhoz viszonyítva. Sikértartalmaátlagosan 30%, farinográfos minõségejellemzõen B1.A középkorai érésû fajták csoportjábanszerepelt az Mv Kemence. Az átlagostermõképességû Mv Kemence jóminõségû kenyérbúza. Sikértartalmajellemzõen 31–32%, jó sikér minõségepedig A2-B1 farinográfos minõség elérésétteszi lehetõvé. Megbízható télállósága,erõs szalmája és jó rezisztenciaadatai alapján biztonságosan termeszthetõ,jó minõségû búzafajtával szélesedetta fajtaválaszték.Láng László – Bedõ ZoltánORSZÁGOSKALÁSZOS GABONA BEMUTATÓMartonvásáron2005. június 14–15-én.Minden érdeklõdõt tisztelettel várunk!

Az utóbbi évtizedekben bebizonyosodott,hogy Magyarországonlehetséges a száraztésztagyártás céljára alkalmas, jó minõségûdurum búzát termeszteni. Ugyan az EurópaiUniós csatlakozási tárgyalások soráne növényfaj meglehetõsen hátrányoshelyzetbe került, mégis a hazánkbanmeglevõ feldolgozó kapacitás, valaminta növekvõ felvevõ piac a jelenleginél nagyobbterületen is lehetõvé tenné adurum búza gazdaságos termesztését.Hazánk éghajlati adottságai kedveznekaz õszi kalászosok termesztésének.A több évtizedes tapasztalatok szerint azõszi durum búza termése akár 2–3-szorosais lehet mint a tavaszi fajtáké. Természetesene terméstöbblet kizárólagakkor realizálható, ha a termesztett fajtaalkalmazkodóképessége megfelel a magyarországiadottságoknak. E területen alegnagyobb problémát korábban a télállóságjavítása jelentette, hiszen a faj eredetilega mediterrán területeken terjedtel, így ez a tulajdonság szinte teljesen hiányzotta növényekbõl. Kenyérbúzávalvégzett keresztezések nyomán ukrán kutatókaz elmúlt évtizedekben kiváló hidegtûrésûés kedvezõ agronómiai tulajdonságúfajtákat szelektáltak. Ezeket világszertefelhasználják a hidegtûrésfokozására, a hazánkéhoz hasonló éghajlatúterületek durum búza nemesítésiprogramjaiban. Ezen ukrán fajták jellemzõjea kiváló alkalmazkodóképességmellett, hogy technológiai minõségük általábanelmarad a feldolgozóipar által kívánatosnaktartottól, így kizárólag mintértékes források, keresztezési partnerekszerepelnek a nemesítési programokban.A 2002/2003. tenyészidõszak rendkívül2005/2Mv Gyémánt:új martonvásári õszi durum búzafajta1. táblázat Az Mv Gyémánt és a kontroll fajták hidegtûréseés technológia minõsége(Martonvásár, 2002–2004)Fajta Faj Túlélés Nedves sikér Sárga index,–15°C-on % Minolta „b”Mv Gyémánt õszi durum 86,91 39,73 26,75Martondur 3 õszi durum 80,20 40,90 24,89GK Bétadur õszi durum 26,06 36,43 26,69Kompolti korai õszi árpa 8,39 – –Bánkúti 1201 õszi búza 85,00 – –Mv Gyémánt7hideg tele azonban bebizonyította, hogyaz e fajtákkal kialakított törzsek mégilyen zord, szélsõséges körülményeket isképesek átvészelni. A technológiai minõségtavaszi, vagy járó típusú durumbúzafajtákkal javítható, melyek termesztésea hazai körülmények között az évjáratoktöbbségében kockázatos.Az õszi durum búzafajták szemtermésénekmennyisége az évek többségébenmindössze néhány százalékkal maradel a kenyérbúzáétól, így a nemesítéssorán e magas szintû termõképességmegõrzése mellett a fõ cél a kiváló alkalmazkodóképességés a jó beltartalmi tulajdonságokegyesítése. Az elmúlt évekbena kiváló hidegtûrésû fajták technológiaminõsége fokozatosan javult. Az MvMakaróni fajtában már a Bánkúti 1201kenyérbúzáéhoz hasonló fagytûrést sikerültegyesítenünk a kimagaslóannagy sárgapigment- és sikértartalommal.E program újabb eredménye azMvTD 22-01 törzs, amely az OrszágosMezõgazdasági Minõsítõ Intézet kísérleteinekeredményei alapján Mv Gyémántnéven állami fajtaelismerésben részesült.Az Mv Gyémánt termése a hivatalos államikísérletekben, két év átlagában 7,1%-kal haladta meg a GK Bétadur standardfajtáét. Hidegtûrése a martonvásári fitotronifagyasztási tesztben kimagaslóanjó volt. A –15°C-os hõmérsékletû kezelésthárom év átlagában a növények86,9%-a élte túl, miközben a Kompoltikorai õszi árpa kontroll ugyanezen értéke8,4%, a Bánkúti 1201 õszi búzafajtáé85,0% volt. Sikértartalma az OMMIadatai szerint sem marad el a jelenleglegnagyobb területen termesztett durumbúzafajtáétól. Martonvásáron az elmúlthárom évben átlagosan 39,73%-os nedvessikértartalmat mértünk, ami jelentõsenmeghaladja a szabványban rögzítettértéket. Kísérleteinkben a sárgapigment-tartalommalösszefüggõ Minolta„b” értéke – avagy más néven a sárgaindexe – a GK Bétadur-éhoz volt hasonló,és sokkal nagyobb, mint a kontrollkénthasznált Martondur 3 fajtáé.Összességében a kiváló termõképességés hidegtûrés, valamint a kedvezõbeltartalmi tulajdonságok alapján, azMv Gyémánt-ot, mint a hazai körülményekközött gazdaságosan és biztonságosantermeszthetõ õszi durum búzafajtátajánlhatjuk a gazdálkodók figyelmébe.Vida Gyula – Veisz Ottó

8 2005/2Martonvásári telitalálat13+1 új martonvásári hibridkukorica kapott állami minõsítést 2005-benAfajtaminõsítés új rendje lehetõvéteszi új fajták állami minõsítését2 év eredményes kísérletután. Ennek eredménye az, hogy idén„összecsúsztak” a másod- és a harmadévesfajtajelöltek a tavaszi elõterjesztésnél.Így is kiemelkedõ eredménykéntkell értékelnünk a 14 martonvásáriSzemtermés SzemtermØs (t/ha)11,51110,5109,59nemesítésû hibrid egyidejû minõsítését,mert arra sem volt példa korábban,hogy egymást követõ 2 évben összesen14 hibridünk kapjon állami minõsítést.Most ez történt: 2005-ben 13 szemesés a +1 siló hibridünket minõsítettékegyszerre (1. táblázat).Az új hibridek eddig nem használt,1. ábra A Somacom (Mv 293) kísérleti eredményei(OMMI 2003–2004, FAO 300)PR39D81stMV233PR39K09 stDK355 stHELGA stMV213 MV223MV243MV263Somacorn SOMACORNPELICAN stMV28317 18 19 20 21 22 23Szemnedvesség SzemnedvessØg (%)%friss genetikai háttérre épülnek, amelyrögtön szembetûnik a korábbi hibridektõleltérõ, „látványos” fenotípusosmegjelenésükön. Olyan új géneket ésgénkombinációkat sikerült beépítenünkaz eddigi kiemelkedõ termõképesség,szárazságtûrés és alkalmazkodóképességmellé, mint a különlegesengyors szemtelítõdés és vízleadás. Amost elismert hibridek egy része a terméstárolásához az átlagos vagy az átlagosnálszárazabb években nem igényelszárítást. Az eredmények eléréséhezaz új genetikai anyagokbevezetésén kívül a mintegy 10 évemûködõ téligenerációs nemesítésiprogram nyújtotta a legnagyobb támogatást.Így lehetõvé vált egy évben kétgenerációt felnevelni, ezáltal az idõigényesszülõi törzselõállítást és fajta-kipróbálástlényegesen lerövidíteni. Atéligenerációs programunk nem várttovábbi hozadéka volt, hogy a chileiklimatikus adottságok következtébenközvetlen szelekciót tudtunk folytatni agyorsabb érés érdekében, valamint az,1. táblázat 2005-ben minõsített martonvásári kukoricahibridekNo. Fajtanév Régi név FAO szám Termés Szemnedvesség Szárszilárdságist= 100% st= 100% hiba st=100%Szemeskukorica1 Bodrog Mv 282 290 +2,5 +0,09 +1,72 Szamos 2 Szamos 310 +3,5 1 –2,47 1 +0,7 13 Mv 213 2 Mv 213 320 +4,9 1 –2,07 1 –1,4 14 Mv 303 4 Mv 403 320 +1,9 1 –0,79 1 +0,7 15 Mv 223 2 Mv 223 330 +4,1 1 –1,01 –2,5 16 Mv 243 2 Mv 243 340 +3,1 1 –1,65 1 –1,3 17 Somacorn 2 Mv 293 340 +10,8 1 –0,69 1 –2,0 18 Hernád Mv 323 340 +0,5 –0,67 +0,79 Mv 342 Mv 342 380 +0,4 +0,5 –0,510 Árpád 3 Optima 410 +5,8 1 –0,59 1 +0,5 111 Bogát Mv 462 420 +1,4 –0,54 +1,512 Góré Mv 442 450 +2,8 +0,25 +0,813 Mv 500 Mv 502 550 +4,9 -0,24 +0,6Silókukorica13+1 Mv 437 Mv 437 480 +12,91= átfutó standardhoz viszonyított érték2= FAO 200-ban folyt a vizsgálat3= FAO 300-ban folyt a vizsgálat4= FAO 400-ban folyt a vizsgálat

10 2005/2Búzafajták levélbetegség-ellenállóságánaktesztelése MartonvásáronAbúzát világszerte különbözõkórokozók és kártevõk veszélyeztetik.A búza kórokozóitösszesítõ kötet 40 gomba, 32 vírus és81 baktériumos eredetû búza betegségetsorol fel. Magyarországon a kimutathatógazdasági kárt okozó károsítószervezetek száma ennél jóval kevesebb.Ezek egy része minden évben fertõzia gabonatábláinkat, míg mások ritkábbanmegfigyelhetõk, de a számukrakedvezõ klimatikus viszonyok közötttetemes termésveszteséget okozhatnak.A patogén gombafajok közül az elsõcsoportba sorolható a lisztharmat és alevélrozsda. A két faj a búza világszerteelterjedt, gyakori betegségei közétartozik, ezért e gazdanövény-kórokozókapcsolatok a legrészletesebben tanulmányozottpatoszisztémák közé sorolhatók.Közös jellemzõjük a gazdanövényheztörtént tökéletes adaptálódás,valamint a fajon belül megfigyelhetõrendkívüli változatosság. A szárrozsdávalaz utóbbi években szerencséreritkán találkozhatunk tábláinkon, azonbana potenciális járványveszély miatta nemesítési programokban is feltétlenülszükség van a búzafajták e kórokozóvalszembeni rezisztenciájának ismeretére.A genetikailag meghatározott rezisztenciánakalapvetõen két típusavan: a rassz-specifikus, vagy vertikálisés a nem rassz-specifikus, avagy horizontálisrezisztencia. A rassz-specifikusrezisztencia kialakításában viszonylagkönnyen lokalizálható nagygénekjátszanak szerepet. A nagygénûfajták terjedése a köztermesztésbenerõs szelekciós nyomást gyakorol akórokozókra. A megfelelõ virulenciájúpatotípusok gyorsan felszaporodnak akórokozó populációban, ami néhányéven belül a rezisztencia letöréséhezvezethet.A rezisztencianemesítés számára afelsorolt kórokozók közül minden bizonnyala lisztharmat jelenti a legnagyobbkihívást. Noha a patogén gombávalszemben napjainkig már 45 rezisztenciagént,vagy ezeken belül jólelkülöníthetõ allélt azonosítottak világszerte,e gének többsége már régen elveszítettehatékonyságát. A rezisztenciainstabilitása fõként a lisztharmatrendkívüli változatosságával magyarázható.Ilyen körülmények közöttmegnõ a kvantitatív típusú rezisztenciajelentõsége. Nem véletlen, hogy azutóbbi években 20 lisztharmat-ellenállósággalösszefüggõ QTL-t (a kvantitatívtulajdonságot befolyásoló kromoszómarégiót)írtak le, és több nagy nemesítésiprogramban is kiemelkedõsúllyal szerepel azon fajták szelekciója,melyeken a kórokozó az átlagosnál jóvalkisebb levélfelületet, és azt is csak atenyészidõszak késõbbi szakaszábanképes fertõzni.A levélrozsda kórokozójával szembentöbb, teljes védelmet biztosító rezisztenciagénismert. Ezeket önmagukbanfelhasználva fennáll a rezisztencialetörésének, azaz a hatékonyság elvesztésénekveszélye, azonban több géntegy genotípusba építve (génpiramidálás)meghosszabbítható a rezisztenciahatásosságának idõtartama.Virulens patotípusok hiányában egészena legutóbbi évekig igen nehéz volttöbb, teljes védettséget adó rezisztenciagéntazonosítani egy genotípusban.A molekuláris biológiában elért haladásrévén, a molekuláris markerekrealapozott szelekció kelléktárát felhasználvaez a tevékenység a jövõben – demár ma is megfigyelhetõ ez a folyamat– rutinszerûvé válik. A génpiramidálásmellett a rezisztencia tartósságának növelésérealternatív megoldást jelenthetspeciális rezisztenciatípusok (felnõttkori,parciális, lassú rozsdásodás) ésezek kombinációinak felhasználása genotípusszinten, illetve a különbözõ rezisztenciagénekethordozó törzsekbõlösszeállított keverékek termesztésegazdanövény populáció szinten.A ritkábban, vagy lokálisan fellépõbúzabetegségek közül a szárrozsda azutóbbi évtizedekben, elsõsorban a rezisztencianemesítés eredményeinekköszönhetõen szinte teljesen kiszorulthazánk területérõl. A termesztett fajtákkiváló ellenállóságát jelenleg két nagyrezisztenciagén, az Sr31 és az Sr36 biztosítja.Mivel a hazai klimatikus viszonyokkedvezõek a kórokozó számára,így folyamatosan figyelemmel kell kísérniaz újonnan elõállított fajták és nemesítésitörzsek rezisztenciáját.A stresszhatások mértékétõl és atermesztett fajták ellenállóságától függõena felsorolt kórokozók által elõidézettterméscsökkenés elérheti a 20-100%-ot is.A levélbetegség rezisztencia tesztelésérebeállított kísérleteink anyagát elsõsorbana Martonvásáron elõállítottfajták, illetve nemesítési törzsek, vala-Megjegyzés: R = rezisztens. MR = mérsékelten rezisztens. MF = mérsékelten fogékony. F = fogékony

mint különbözõ ismert rezisztenciagénekethordozó genotípusok és potenciálisrezisztenciaforrások képezik. A kísérleteketa speciálisan e célt szolgáló,mesterségesen fertõzött provokációstenyészkertjeinkben és üvegházunkbanállítjuk be.A lisztharmat rezisztencia vizsgálatokat– mivel a kórokozó az évek többségébenbiztosan megjelenik – természetesfertõzési körülmények közöttfolytattuk. A levél- és szárrozsda ellenállóságtesztelése szántóföldön, erõskórokozó nyomást biztosító provokációskertben történik. Itt fogékony fajtákkeverékébõl összeállított szegély növényeitmesterségesen fertõzzük, majd azelsõdleges gócokból a kórokozó természetesúton terjed át a vizsgált parcellákra.A felnõttkori levélrozsda rezisztenciaazonosításához üvegházunkbancsíranövény korban is teszteljük elismertfajtáinkat, az állami fajtakísérletbenszereplõ és a bejelentés elõtt állóõszi búza és õszi durum búza törzseinket.A szántóföldi és üvegházi mesterségesinokulációhoz szükséges levél- ésszárrozsda fertõzõanyagot az õsztõl tavaszigterjedõ idõszakban üvegházunkbanállítjuk elõ fogékony növényeken.A levélrozsdát 1–2 leveles növényeken,a szárrozsdát kifejlett növényeken szaporítjuk.Az inokulumot levélrozsdánála fogékony szegély növényeinekZadoks skála szerinti 37-es, szárrozsdánál42–45-ös növekedési állapotánálfecskendõvel juttatjuk ki, folyóméterenként6–8 növényt fertõzve.Fajtáink ellenállóságát az elmúlt kétév adatainak felhasználásával szemléltetjük.E két teljesen eltérõ évjárat alkalmatad arra is, hogy összehasonlíthassuka kórokozó terjedéséhez kedvezõtlenszáraz (2003), és az elõnyöscsapadékos (2004) évjárat hatását.A lisztharmat fertõzöttségi adatokat2005/2szemlélve (1. ábra) megállapítható,hogy fajtáinkban és nemesítési törzseinkbenaz ellenálló („R”), vagy mérsékeltenrezisztens („MR”) törzsek arányamég a lisztharmat fertõzéshez kedvezõévjáratban (2004) is meghaladja a30%-ot. Államilag elismert fajtáink közülmegfelelõ szintû szántóföldi rezisztenciájú(rezisztens-mérsékelten rezisztens)az Mv Panna, Mv Verbunkos, MvSüveges, Mv Ködmön és az Mv Béres.Az õszi durum búzafajták között kiemelkedõellenállóságú volt az MvMakaróni. Az elismert fajták mellett 8aestivum és 1 durum búza fajtajelöltlisztharmat-ellenállósága bizonyult kiemelkedõenjónak.A levélrozsda rezisztencianemesítésbenkülönbözõ stratégiák alkalmazhatók,melyek alapvetõen két nagy csoportbasorolhatók. Az egyik csoport az1. táblázat Martonvásári õszi aestivum, valamint õszi durum búza-fajták éstörzsek levélrozsda rezisztenciája. Martonvásár, 2003–2004Õszi búza Õszi durum búza2003 2004 2003 2004Rezisztens (R) 617 1192 30 8Mérsékelten rezisztens (MR) 328 795 29 53Mérsékelten fogékony (MF) 105 427 6 85Fogékony (F) 13 239 0 21Összesen 1063 2653 65 16711ismert levélrozsda rezisztenciagének(Lr gének) felhasználásán, azaz a vertikálisrezisztencián alapul és magábanfoglalja a napjainkig még nem, vagycsak szûk körben kiaknázott, hatásos Lrgének beépítését kedvezõ agronómiaihátterû fajtákba, valamint ezek kombinálásátegyed, vagy populáció szinten.A másik csoportot a speciális rezisztenciatípusokfelhasználását célzó módszerekalkotják. Kutatócsoportunkmindkét irányban folytat kutatásokat.Mesterségesen fertõzött tenyészkertünkbentöbb évtizede folyamatosanvizsgáljuk az ismert levélrozsda (Lr)rezisztenciagének hatékonyságát. A jelenlegis hatásos Lr géneket beépítjüknéhány kiváló agronómiai tulajdonságúmartonvásári fajtába. Az így létrehozotttörzsek a késõbbiekben rezisztenciaforrásként,vagy a különbözõ Lr génekethordozó törzsek keverékeként hasznosíthatók.E többszörösen visszakeresztezetttörzsek közül már többnek megfelelõekaz agronómiai és rezisztenciálistulajdonságai. Több gén együttesbeépítését – azaz piramidálását – ismegkezdtük, a gének jelenlétét az utódokbanmarkerszelekcióval ellenõrizzük.Az ismert vertikális rezisztenciagénekbeépítése mellett provokációstenyészkertünkben évente több százfajtát és kiegyenlített nemesítési törzset

12 2005/2vetünk el és teszteljük e genotípusoklevélrozsda-ellenállóságát. Az elmúltkét évben megfigyelt levélrozsda rezisztenciaadatokat az 1. táblázatban ismertetjük.A 2003. és 2004. évi tenyészidõszakbanösszesen 3716 õszi búza és232 õszi durum búza parcella levélrozsdafertõzöttségét határoztuk meg. Adatainkalapján megállapítható, hogy anemesítési anyagban igen nagy aránynyalszerepelnek a rezisztens, illetvemérsékelten rezisztens genotípusok, ésez az ökológiai termesztés körülményeiközött megfelelõ szintû szántóföldi védelmetbiztosít a kórokozó kártételévelszemben. Megfigyelhetõ, hogy 2004-ben nõtt a fogékony genotípusok aránya,amit a levélrozsda fertõzéséhezrendkívül kedvezõ évjárathatásnak tulajdoníthatunk.A késõn induló járvány2004-ben a hûvös csapadékos idõjárásmiatt sokáig zöld levélfelületen kiteljesedhetett.Az arányok eltolódása különösenaz õszi durum fajtáknál és törzseknélfigyelhetõ meg. A szokatlanulnagy kórokozó nyomás mellett is ellenállónakbizonyult az Mv Magdaléna,Mv Magvas, Mv Tamara, Mv Martina,Mv Csárdás, Mv Palotás, Mv Mariska,Ukrainka, Mv Marsall, Mv Amanda,Mv Piroska, Mv Süveges, Mv Suba, MvKödmön, Mv Mazurka, Mv Toborzó,Mv Béres, Mv Walzer és az Mv Matyófajta. A felsorolásból látható, hogy azutóbbi években minõsített fajták szintemindegyike szerepel a rezisztens fajtáklistáján.A provokációs tenyészkert az évektöbbségében lehetõséget biztosít a hatékonyszelekció elvégzésére, így a fejletttörzsek rezisztenciájának meghatározásánkívül a hasadó utódpopulációk kalász-szelekciójátis elvégezhetjük.A kizárólag felnõtt korban rezisztensbúza genotípusok levélrozsda-ellenállóságairodalmi források szerinttartós lehet. Üvegházban és szántóföldönvégzett kutatásaink bizonyítják,hogy a martonvásári nemesítési anyagbangyakran elõfordul ez a rezisztenciatípus.Eredményeink alapján a felsoroltjó ellenállóságú fajták többsége felnõttkorirezisztenciájú. Mindenfejlõdési stádiumban ellenálló az MvPalotás, Mv Béres, Mv Marsall, MvAmanda, Mv Matyó és az Ukrainka.Ezek valószínûleg valamely hatásos rezisztenciagénthordozzák, melyet majda késõbbiekben azonosítunk. A jelenlegelismert õszi durum búzafajták közöttaz Mv Makaróni ellenállósága volt alegjobb, azonban ez is csak a mérsékeltenfogékony szintet érte el.A szárrozsda a búzát potenciálisanfenyegetõ egyik legjelentõsebb kórokozó,az általa kiváltott termésveszteségakár a 100%-ot is megközelítheti. Mesterségesenfertõzött tenyészkertünkbenévtizedek óta vizsgáljuk a különbözõszárrozsda rezisztencia géneket és ezekkombinációját hordozó búzafajták éstörzsek szántóföldi, felnõttkori szárrozsdaellenállóságát. A fertõzéshezhasznált rozsdapopulációval szemben anagygének közül teljes védelmet mindösszeaz Sr36 biztosított, azonban kizárólagegy rezisztenciagénre alapozni azellenállóságot, különösen ökológiaigazdálkodásban nem megengedhetõ. Ahazai és egyéb származású búzafajtáknagy hányadának ellenállóságáértkorábban felelõs Sr31 gén hatékonyságáta búzafajták genetikai háttere jelentõsenbefolyásolja, ezért további vizsgálatokelvégzése szükséges a különbözõségokainak tisztázására. Alevélrozsdához hasonlóan mesterségesfertõzési körülmények között vizsgáljukfajtáink és törzseink szárrozsda ellenállóságát.A vizsgált genotípusokszárrozsda rezisztencia szerinti megoszlásáta 2. ábrán szemléltetjük.A 2. ábrán megfigyelhetõ arányeltolódása szárrozsda számára kedvezõkörnyezeti feltételekkel magyarázható.Ugyanakkor még ilyen viszonyok mellettis túlsúlyban vannak a rezisztens ésa mérsékelten rezisztens genotípusok.Elismert fajtáink közül a szárrozsdávalszemben még 2004-ben is ellenálló voltaz Mv Magdaléna, Mv Magvas, Mv Tamara,Mv Mezõföld, Mv Panna, MvAmanda, Mv Palotás, Mv Marsall, MvVerbunkos, Mv Béres, Mv Walzer, MvMatyó és az Mv Garmada. Az õszidurum búzák közül teljesen rezisztensaz Mv Makaróni.Mindhárom, asszimilációs felületetkárosító gombafajnál szerepel a felsorolásbanaz Mv Panna és az Mv Béresfajta, azonban emellett több olyan õszibúzafajta is található, melyek két kórokozóvalszemben kiváló, de a harmadikkalszemben is megfelelõ ellenállóságúak.Ezek közé sorolható többekközött a jelenleg Magyarországon vezetõfajták közé tartozó Mv Magdaléna,Mv Csárdás és Mv Palotás. Az õszidurum búzafajták között az Mv Makarónikiemelkedõen rezisztens a fõbblevélfelületet károsító kórokozókkalszemben. A felsorolt fajták a környezetkímélõgazdálkodásban közvetlenülis kipróbálhatók, illetve rezisztenciaforráskénthasználhatók új kombinációklétrehozására. Az elmúlt két évbentöbb száz olyan kombinációt hoztunklétre, melyekben egyik szülõfajtaként,vagy korábbi õsként a felsorolt fajtákszerepelnek, így biztosított, hogy a jövõbenis lehetõségünk lesz kiválóbetegség-ellenállóságú törzseket szelektálni.Vida Gyula –Szunics László – Veisz Ottó

2005/2A növényi ivarsejtek és egy újra felfedezetttechnika a funkcionális genomikábanAgéntechnológia, mint molekulárisnövénynemesítési módszercélkitûzései közé tartozik, hogyolyan géneket építsen be a kultúrnövényekbe,melyek ellenállóvá teszik azokata biotikus és abiotikus stresszekkel szemben,javítják a haszonnövények beltartalmiminõségét, illetve olyan növényeketállítson elõ, melyek bioreaktorokkéntalapanyagot termelnek a gyógyszer-, mûanyag-és élelmiszeripar számára.A géntechnológiailag módosított élõszervezetek megítélésében éles ideológiaivita folyik a technológia hívei és ellenzõiközött, miközben a médiában újra ésújra, nem, vagy csak részben valós tényekenalapuló, szenzációhajhász hírek röppennekfel pro és kontra.A növény-biotechnológiai laboratóriumokáltal széles körben alkalmazottgénbeviteli eljárások többsége a kívánttulajdonságot kódoló gén mûködésénekbiztosítására (kifejeztetésére) vírus vagybaktérium eredetû promótereket és a géntechnológiailagmódosított (transzgénikus)sejtek kiválogatására antibiotikumvagy herbicid rezisztenciát kódolójelzõgéneket alkalmaz. Ezeknek a közfelfogásáltal potenciális veszélyforráskéntmegítélt génkonstrukcióknak az alkalmazása,különösen a humán fogyasztásraszánt GMO-k esetén a piaci értékesíthetõségproblémáját vetette fel Európábanaz elmúlt években. A kérdéskör kezeléséreés megoldására irányuló törekvés biztonságosnakítélhetõ, csökkentett környezetikockázattal járó génmanipulációstechnikák kidolgozását igényli a növényitranszformációval foglalkozó kutatótársadalomtól.A növényi örökítõanyag célzott módosításánakma rendelkezésre álló módszereiközül kevés olyan eljárás létezik,amely a célsejtek kontrollált, egysejtszintû genetikai megváltoztatását teszilehetõvé. Az új sporofitikus életszakaszõssejtjének tekinthetõ megtermékenyítettpetesejt természetes szerepénél fogva kiválócélsejtje lehet a genom módosítástcélzó kísérleteknek. A mikroinjektálásraalapozott génbeviteli módszer elõnye,hogy a társadalom aggályait kiváltórezisztencia gének alkalmazását nemigényli, az injektált DNS kis térfogata ésnagy hígítása meggátolja a növényigenomba történõ, nagy kópiaszámú beépülésétés a transzgén további sorsamikroszkópi úton nyomon követhetõ.Ezzel az egysejt szintû génbeviteli technikaaz eddigi „hagyományos” génbevitelieljárások perspektívikus alternatívájátjelentheti.A mikroinjektált petesejtek és zigótákalkalmasak az izolált gének funkciójánakfelderítésére, mivel egy erõsgénkifejezõdést biztosító, szabályozóDNS szakaszhoz kapcsolva a vizsgálnikívánt gén fehérjeterméke bennük túltermeltethetõ.A túltermelõdést követõmolekuláris és élettani vizsgálatok fénytderíthetnek a bevitt gén által szabályozottfolyamatokra.A mikroinjektálási technika nemújkeletû, alapjait Marshall A. Barber13bakteriológus a Kansas-i Egyetemen dolgoztaki 1904–1914 között, melyet „pipetta”módszernek nevezett. A módszer,bármilyen kiforratlan volt is, már a kezdetekkorlehetõvé tette az egyedi baktériumsejtek mozgatását, növényi sejtekbe injektálását,a sejtmagok kiemelését és a citoplazmasejtek közötti átvitelét. Ahogyazt Barber maga is megjósolta, a módszerszámos tudományterület fejlõdésétforradalmasította, és olyan új tudományágaklétrejöttét alapozta meg,mint a mikrosebészet, az elektrofiziológiaés nem utolsó sorban a növény-, állat- éshumán-biotechnológiának a sejtek mikromanipulálásátcélzó területei. Napjainkbana modern technológiai fejlesztéseketötvözõ, továbbfejlesztett „pipetta” módszerújra reneszánszát éli.1. kép Búzakalász a feltárás elõtt2. kép Antézis korú búza virág3–4. kép Feltárt búza termõ és petekészülék5. kép Búza petekészülék in situ az izolálást megelõzõen6. kép Az alsó ovulumfélbõl kiszabadított petekészülék az izolálás közbenK: központi sejt; P: petesejt; Pk: petekészülék; S: szinergida v. segítõ sejtek.

14 2005/27. kép A mikroinjektálás kivitelezéséhez szükséges inverzmikroszkópra alapozott munkaállomás8. kép Vákuumhatáson alapuló sejtrögzítésaz injektálás közbenA mikroinjektálás sikeres kivitelezéséheza következõ optimalizált feltételeknekkell rendelkezésre állnia:1. Hatékony sejtizolálási módszer.2. Kórokozó-mentességet biztosítómikromanipulációs munkaállomás.3. A sejtek továbbfejlõdését biztosítóegy-sejt tenyésztési rendszer.1. A Szaporodásbiológiai Csoportbanegy hatékony mikrosebészeti módszertdolgoztunk ki, mellyel nagyszámú búzapetesejt és zigóta izolálása válik lehetõvé.A növénynevelõ kamrákban neveltdonor növények kasztrált és izolált, illetvemegporzott kalászaiban fejlõdõ, a teljeskalászvirágzásnak megfelelõ állapotútermõit mikrosebészeti úton, keresztirányúmetszéssel, steril körülmények között,sztereo-mikroszkóp alatt tárjuk fel.Az alsó termõfélbõl vékony acéltûk segítségévelszabadítjuk ki a petekészüléketés úsztatjuk ki a petesejtet, illetve zigótátaz annak életben maradását biztosító,optimalizált összetételû izolálóoldatba. A sejtek izolálást követõ 24-48órás túlélését tekintve a citoplazma ozmotikusnyomásával azonos nyomásértékûmannitolt és glükózt tartalmazó oldatideális közeg, tartalmazza a sejt számárahasznosítható szénforrást és segít megõriznia sejtet határoló membrán épségét.Az izolálás menetét az 1–6. kép szemlélteti.Ezzel a módszerrel a jó kézügyességgelrendelkezõk óránként akár 40 sejtizolálására is képesek.2. A sikeres mikroinjektálást számosmûszer összehangolt mûködtetésealapozza meg (7. kép). A mûvelet az izoláltsejtek rögzítése nélkül kivitelezhetetlen.A növényi sejtek esetén használatosalacsony olvadáspontú gélbe történõ beágyazás,munkánk összetett volta miattnem alkalmazható. A tartó kapillárisbanhidraulikusan elõidézett vákuum szívóhatásabiztosítja, hogy a sejteket kíméletesen,de biztonságosan mozgathassuk ésrögzíthessük (8. kép).Tapasztalatunk szerint a mikroinjektálássikerességét leginkább az injekcióskapilláris minõsége határozza meg. Mivela búza petesejtek és zigóták átlagosanmintegy 70 µm átmérõjûek, ezért a sejtekethatároló membrán visszafordíthatatlansérülésének elkerülése érdekében elengedhetetlena lehetõ legkisebb átmérõjûszúró kapilláris alkalmazása.Ellenkezõ esetben a procedúra inkább„nyársalásként” jellemezhetõ. A 0,5 µmesbelsõ végátmérõ az optimális injekciósnyomás és idõtartam mellett a sejtbe juttatottoldatmennyiség állandó voltát garantálja.Ahhoz, hogy az injekciós közegés a citoplazma ne áramolhasson a szúrókapillárisba, ellennyomást kell gyakorolnunka benne levõ folyadékoszlopra.Amennyiben a külsõ közeg bejut a kapillárisba,azt menthetetlenül eltömíti. Hasonlóképpenaz injektálandó oldatban találhatólebegõ szennyezõdések is meghiúsítjákaz injektálást. Ez a sejtbebejuttatni kívánt oldat szûrésével és centrifugálásávalküszöbölhetõ ki.3. Ahhoz, hogy a mikroinjektálás segítségévelgéntechnológiailag módosítottnövényeket állítsunk elõ, az izolált sejtekfelnevelését lehetõvé tevõ tenyésztésirendszert (ún. egy-sejt tenyésztés)dolgoztunk ki, illetve adaptáltunk.Minderre azért volt szükség, mert a növénybõleltávolított zigóták számára nemállnak rendelkezésre az egyébként azanyai szövetek által termelt, növekedéstszabályozó anyagok. Mivel ezek az anyagokmég ismeretlenek és nélkülük az izoláltzigóták nem fejlõdnek tovább, pótlásukatdajkatenyészetekkel valósítottukmeg. Az embriogén úton fejlõdõ izoláltmikrospórák, valamint a még éretlen,megtermékenyítés elõtt álló termõk bizonyultakmegfelelõ dajkáknak. Gondosanoptimalizált tápoldatban, mely mind a zigóták,mind a dajkasejtek számára megfelelõ,a fenti dajkák segítségével sikerültnéhány órával a megporzást követõenizolált zigótákat termékeny növényekkéfelnevelnünk. Az általunk kidolgozottegyütt-tenyésztési rendszer biztosítja továbbikutatási céljaink megvalósítását,így transzgénikus növények elõállítását amikroinjektált zigótákból.A Szaporodásbiológiai Csoportban amikroinjektálást az idegen DNS megtermékenyítettbúza petesejtekbe juttatása,majd a transzgén sorsának nyomon követéseés a megtermékenyülést követõ éssejtosztódás folyamán bekövetkezõ citoplazmatikusváltozások detektálása mellett,a sejtciklus szabályozásában szerepetjátszó gének funkciójának vizsgálatáraalkalmazzuk.Egy gén másik sejtben történõ mûködésénekelõfeltétele, hogy a kívánt tulajdonságotkódoló génhez kapcsolva annakmûködését biztosító egyéb géneket is bejuttassunka sejtbe. Ahhoz, hogy agenomba bevinni kívánt gén mûködjön,szükséges, hogy hozzá egy, a gén átíródásátkiváltó szabályozó, más névenpromóter szakasz kapcsolódjon. Vizsgálatainksorán növényi eredetû, kukoricaUbiquitin 1 és lucerna Histone H3.2 nagyaktivitású, folyamatosan mûködõpromótereket alkalmazunk, melyek biz-

9. kép Pozitív tranziens GFPexpressziót mutató búza petesejt2005/210. kép A sejtmagvacska (*) és a sejtmag (**) megkettõzõdése 24 órával asejtciklus szabályozó gének injektálását követõen15tosítják a hozzájuk kapcsolt transzgénmagas szintû kifejezõdését. Ezen kívül atranszformációs kazettának tartalmazniakell még olyan gént is, mely jól jelzi a bevittidegen DNS aktivitását, ezzel biztosítvaa transzformált sejtek elkülönítéséta nem transzformáltaktól. Erre napjainkigleggyakrabban az antibiotikum ésherbicid rezisztenciát kódoló géneket alkalmazták.Mivel a mikroinjektálást követõena petesejtek és zigóták egyedilegkezelhetõk, ezért esetükben nincs szükséga rezisztencián alapuló jelzõ génekalkalmazására. Azok vizuális markerekkel,az Aequorea victoria medúza zöldenfluoreszkáló fehérjéjét (GFP) és azEscherichia coli β-glükuronidáz fehérjéjétkódoló jelzõgénekkel helyettesíthetõk(9. kép).Együttmûködve az MTA Szegedi BiológiaiKözpont Növénybiológiai Intézetmunkatársaival vizsgáljuk a petesejtekbemikroinjektálással bejuttatott, sejtciklusszabályozó gének funkcióját a terméküktúltermelõdését követõ citoplazmatikusváltozások nyomon követésével.A partenogenezis, más néven szûznemzésindukciója lehetõséget nyújtanyai eredetû haploid és dihaploid növényekelõállítására, melyeknél a gamétákgenetikai változatossága az intakt növényekszintjén jelentkezik, így azok a heterozigótákesetén rejtve maradórecesszív tulajdonságokra is szelektálhatóváválhatnak.A nõi ivarsejtekbõl kiinduló természetesszûznemzést követõ embriófejlõdésigen kis gyakorisággal elõfordul gazdaságiszempontból jelentõs növényfajoknális (kukorica, napraforgó, hagyma).A búza esetén az in vitro partenogenezisindukciójának jelenleg alkalmazott technikájaa távoli fajok keresztezése, melynéla kukorica pollennel történõ megporzástkövetõen ugyan megtermékenyül apetesejt, de az összeférhetetlenség következtébenaz apai eredetû kromoszómákaz embrió elsõ osztódásai során kirekesztõdnek,és az utód csupán az anya örökítõanyagát hordozza. Ennek a technikánaka hatékonysága gyakran elmarad azandrogenetikus haploid elõállítás eredményeitõl.A sejtciklus szabályozásában szerepetjátszó, növényi eredetû konstitutívpromóterhez kapcsolt ciklin- és ciklinfüggõkináz gének külön, vagy együttesenaz érett petesejtekbe injektálvamikroszkóposan detektálható változásokatokoztak: sejtmegnyúlást, intenzívvakuolizációt, az organellumok egyenlõtleneloszlását, a kromatinállománykondenzálódását, a sejtmagvacska és asejtmag megkettõzõdését (10. kép).A jövõben tervezzük a sejtciklus szabályozásábanszerepet játszó egyéb génekfunkciójának a vizsgálatát, melyekreményeink szerint hozzájárulnak a ciklinekés ciklinfüggõ kinázok sejtciklusbanbetöltött szerepének jobb megismeréséhez.Amennyiben a mikroinjektáltgének segítségével sikerül a petesejtekmegtermékenyülés nélküli osztódását indukálni,megnyílhat az út a ginogenetikusbúza haploidok és dihaploidokelõállítása felé.Jäger Katalin – Bakos Ferenc –Barnabás BeátaBeethoven Estek 2005MartonvásárA Magyar Tudományos AkadémiaMezõgazdasági Kutatóintézete parkjában, 19.00 órakorJúlius 16. szombat (esõnap: 17., vasárnap):III. Leonóra nyitány op. 72.I. szimfónia C-dúr op. 21.V. szimfónia c-moll op. 67.Vezényel: Ondrej LÉNÁRDJúlius 23. szombat (esõnap: 24., vasárnap)III. szimfónia (Eroica), Esz-dúr op. 55.C-dúr mise op. 86.Vezényel: KESSELYÁK GergelyJúlius 30. szombat (esõnap: 31., vasárnap):Karfantázia c-moll op. 80.IX. szimfónia d-moll op. 125.Vezényel: ANTAL Mátyás

16 2005/2Intézetünk részvételea „VAHAVA” kutatási programbanAKörnyezetvédelmi és VízügyiMinisztérium, illetve a MagyarTudományos Akadémia közöttitudományos együttmûködés keretében2003-ban kezdõdött meg „A globálisklímaváltozás hazai hatása és az arraadandó válaszok” címû három évre tervezettprojekt végrehajtása. Ennek céljaolyan gazdaság-, környezet- és társadalompolitikaidöntések tudományos megalapozása,amelyek elõsegítik a klímavédelmeta káros következmények megelõzését,vagy minimalizálását, illetve azalkalmazkodást a változó idõjárási hatásokhoz.A VAHAVA-rólA kutatási projekt alapvetõ módszere ameglévõ tudományos és gyakorlati eredmények,ismeretek szintetizálása. A projektigen széles területet ölel fel: agrárgazdaság,élelmiszer feldolgozás éskereskedelem, erdészet, vízgazdálkodás,természetvédelem, energetika, ipari termelésiszolgáltatás, közlekedés, urbanisztika,turizmus, környezetvédelem, egészségügy,munka- és katasztrófavédelem,életmód, gazdasági- és jogi szabályozás,tudatformálás, stb.A projekt rövid neve: VAHAVA,amely a három kulcsszó (változás-hatásválaszadás)kezdõbetûinek összevonásátjelenti. A program végrehajtását TudományosTanács irányítja, melynek elnökeLáng István akadémikus, aki egyben intézetünkTudományos Tanácsának is az elnöke.A Tanács munkájában a különbözõtudományterületek 16 szakértõje vesz részt.E cikk szerzõje a növénynemesítés és astressz rezisztenciára történõ nemesítés –mint az alkalmazkodási stratégia egyik legfontosabbeszköze a növénytermesztésben– területét képviseli a Tudományos Tanácsmunkájában és a növények stressztûrõ-képességénekés rezisztencianemesítésénekkérdésével foglalkozik.Az alapkoncepció a klímával öszszefüggõváltozás-hatás-válaszadás folyamatokelemzésére, feltárására, szintetizálásárahelyezi a hangsúlyt, ami hozzájárula fenntartható fejlõdés tudományosmegalapozásához. Ezen belül különösena válaszadási lehetõségekre (megelõzés,mérséklés, kárenyhítés, kárelhárítás) fordítfokozott figyelmet.Az átfogó munka módszertani jellegzetességea nagyrendszer-szintézis. Ahazai és a nemzetközi szakirodalombanrengeteg adat és ismeret halmozódott fela klíma változásainak és hatásainak kérdéseirõl.Ezek a válaszadási lehetõségeketis taglalják, bár lényegesen kisebbhangsúllyal. A projekt célkitûzéseinekmegfelelõ nagyrendszer szintézis Magyarországoneddig még nem készült.Az éghajlatváltozás vizsgálatávalkapcsolatban világszerte négy kutatásiirányzatot különítenek el:1. Klímaváltozási prognózisok (forgatókönyvekkészítése)2. Klímavédelem (CO 2 , metán, stb. csökkentése)3. Idõjárási hatások vizsgálata4. Alkalmazkodási stratégiák kidolgozásaKontroll Kontroll %-Æban %-ában Kontroll Kontroll %-Æban %-ában Kontroll Kontroll %-Æban %-ában3020100-10-203020100-103020100-10-20-30******+Mv Mv MartinaMv Mv EmmaMv Mv Mezõföld Mezı f ldA VAHAVA kutatási projekt alapulvette a klímakutatásoknak azt a megállapítását,hogy Magyarország esetébena legvalószínûbb klímaváltozási forgatókönyva hosszú és fokozatos felmelegedés,a nyári csapadék mennyiségénekcsökkenése és a szélsõséges idõjárásiesemények gyakoriságának növekedése.A klímavédelem vonatkozásában aVAHAVA a Nemzeti KörnyezetvédelmiProgram keretében folyó, és azüvegházhatást okozó gázok kibocsátásánakcsökkentésére irányuló kutatásokeredményeire kíván támaszkodni. Ilymódon az idõjárási hatások vizsgálatára,illetve az alkalmazkodási stratégiákkidolgozásának megalapozásárafordítja a legnagyobb figyelmet.1. ábra Az emelt légköri CO 2 -koncentráció hatása 0 és 400 mg N/talaj kg kezelésesetén a biomassza produkcióra és a terméshozamraNövénymagasság Kalászszám Ezerszemtömeg Harvest indexBiomassza Szemszám Termés*******Növénymagasság Kalászszám Ezerszemtömeg Harvest indexBiomassza Szemszám Termés** ** *0N 0N Øs és 2XCO2 2xCO 2 2 400N Øs és és 2XCO2 2xCO 2 2**+++********* +A kontroll a normál légköri CO 2 -koncentráción és azonos N-ellátottságon mért érték.Jelmagyarázat: +,*, **, *** = szignifikánsan különbözik a kontrolltól a p= 10, 5, 1,és 0,1%-os valószínûségi szinten.*******

2005/21. kép A 400 mg/kg nitrogén kezelés és az emeltlégköri CO 2 -koncentráció hatása az Mv Emmafejlõdésére. 400 mg/kg N és normál légköriCO 2 -szint (balra), 0 mg/kg N és emelt légköriCO 2 -szint (jobbra)17A program keretében végzettkutatásainkE nagyszabású együttmûködésben intézetünkmunkatársai nemcsak a TudományosTanács munkájában vesznek részt,hanem a projekt által finanszírozott kutatásokbanis, melynek címe: Kalászosokstressztûrõ képességének vizsgálata.A globális klímaváltozás alapvetõenbefolyásolhatja a természetes és mesterségesökoszisztémákat, ezen belül a mezõgazdaságinövények termésénekmennyiségét és minõségét. Míg az üvegházhatástokozó gázok légköri mennyiségéneknövekedése egyértelmû tény, addigaz éghajlat változásának regionális és lokáliselõrejelzésében számos bizonytalanságvan. Az utóbbi évek idõjárása igazolnilátszik azt a korábbi elõrejelzést, hogya klimatikus szélsõségek elõfordulásánakgyakorisága nõ. A Kárpát-medencébenleggyakrabban elõforduló és a növénytermesztéseredményességét leginkábbbefolyásoló idõjárási szélsõségek azalacsony, vagy magas hõmérséklet és acsapadék hiánya, vagy bõsége. A klimatikustényezõk változására adott válaszreakciókatbefolyásolja a növények tápanyag-ellátottságais. A biztonságos növénytermesztésegyik legfontosabbfeltétele a növények ellenállósága az abiotikusstressztényezõkkel szemben.Az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézeténekfitotronja egyedülálló lehetõségetbiztosít a növények stressztûrõ-képességénekkutatására. A fitotron klímakamráibana növényi élet számára fontos környezetitényezõk szabályozhatók és a kísérletekprogramozhatóan,reprodukálhatóan végezhetõk el. A fitotronüzembe helyezése óta vizsgáljuk afagyállóság és a szárazságtûrés genetikaiés élettani hátterét. A technika adta lehetõségekkihasználásával a ’90-es évekelején kutatásokat kezdtünk a klímaváltozáshatásainak tanulmányozására.Ennek célja az, hogy meghatározzuka várható klímaváltozás hatását akalászos gabonák fejlõdésére és termésére.A térségünkre elõre jelzett változások,mint például a CO 2 növekvõ légkörikoncentrációja, az átlaghõmérsékletemelkedése, a szélsõségesen magas hõmérsékletû,ún. hõségnapok számánaknövekedése és a csapadék mennyiségénekcsökkenése következményeit elõszörkülön-külön határoztuk meg, majd a környezetitényezõk együttes változásánakhatását elemeztük.„A globális klímaváltozás hazai hatásaés az erre adandó válaszok”címû kutatási projektkeretén belül a kalászosokstressztûrõ-képességénekvizsgálatát a környezeti tényezõkegyüttes hatásánakelemzésével az alábbi, fitotronbanbeállított kísérletekbentanulmányoztuk:1. A talaj nitrogén-ellátottságánakhatása az õszibúza hõstressz-tûrésérekülönbözõ légköri CO 2 -koncentrációk esetén.A kísérletekben háromfajtán vizsgáltuk 3 nitrogén(0, alacsony és optimális) ellátottságiszint mellett, a jelenlegiés kétszeres légköriCO 2 -koncentráción a kalászolásés érés alatti magashõmérséklet hatásait.2. Nitrogén- és foszforhiányokozta stressz hatásaaz õszi búza fejlõdéséreés a szemtermés minõségérekülönbözõ légköriCO 2 -koncentrációk esetén.A kísérletekben háromfajtán vizsgáltuk 3 nitrogén (0, alacsonyés optimális) és 2 foszfor (0 és jó ellátottság)talajkoncentráció mellett a kétszeresrenövelt légköri CO 2 -koncentráció hatásait.A vizsgálatokat több fitotron kamrában,egységenként eltérõ klíma programokonazonos idõben és egymást követõenvégeztük. A kísérletek eredményeibõlaz alábbi fõbb megállapításokvonhatók le:1. A szemtelítõdés idõszakában fellépõhõstressz terméscsökkentõ hatása magasabbnitrogén ellátottsági szint mellettrelatíve nagyobb mértékû volt,mint szerényebb tápanyag szinten.2. A megnövelt légköri CO 2 -szint részben,vagy teljes egészében mérsékelnitudta a hõstressz biomassza- és termésmennyiségetcsökkentõ hatásait.3. A növények fiatalkori fejlõdése foszforhiányesetén lassult. Kétszeres légköriCO 2 -szinten viszont a fejlõdés ütemejelentõsen felgyorsult.4. Gyenge nitrogén-ellátottság esetén alégköri CO 2 -szint emelésének biomassza-és terméshozam növelõ hatásakisebb mértékben, vagy egyáltalánnem jelentkezett (1. ábra).5. A jó tápanyag-ellátottság (mind a foszfor,mind a nitrogén jelenléte) meghosszabbítottaaz érés folyamatát.Emelt légköri CO 2 -koncentrációnazonban az érés még késõbb fejezõdöttbe.6. A vizsgált õszi búzafajták eltérõen reagáltaka környezeti tényezõk változásáraés a különbözõ tápanyag-ellátásra.7. Az Mv Emma – amely egy kiváló minõségûfajta – szerény tápanyag-ellátottságmellett is jó minõséget ért el. Amásik két fajta minõségét a jó tápanyag-ellátottságnagyobb mértékbennövelte.8. Az Mv Emma fajtánál a légköri CO 2 -szint növelése sem rontotta számottevõena minõséget, a termés mennyiségétviszont jelentõsen növelte. Az MvMartina és az Mv Mezõföld minõségeromlott, terméshozamuk pedig kisebbmértékben nõtt, mint az Mv Emmáé.A kísérletek eredményei alapjánmegállapítható, hogy az õszi búzafajtákgenetikai különbözõsége lehetõvé teszi anemesítés számára olyan genotípusok kiválogatását,amelyek jobb alkalmazkodóképességükrévén sikeresen termeszthetõklesznek a megváltozott környezeti feltételekközött is.Veisz Ottó

18 2005/2Gombaölõ szeres védekezések hatékonyságaõszi búzában, eltérõ évjáratokbanAgombabetegségek elõfordulását,járványszerû elterjedését a különbözõévjáratok idõjárásadöntõen befolyásolja. A termésveszteségeket,a búza minõségét meghatározóparaméterek értékeinek csökkenését betegségellenálló fajták termesztésével,fungicidek alkalmazásával megelõzhetjük,mérsékelhetjük. A martonvásáriõszi búzafajták biotikus stressz-toleranciájánakminél teljesebb megismeréseérdekében folyamatosan beállított kísérletekközül most egy ciprokonazol éspropikonazol kombinált hatóanyagúgombaölõ szerrel, 10 búzafajtával végzettvizsgálat eredményeit ismertetjük,két különbözõ évjárat, a 2003. és 2004.év adatainak segítségével. A kísérlet céljaeltérõ védekezési stratégiák összehasonlításaés a búzafajták reakcióinakmegismerése volt.A kísérletben három fungicides védekezésieljárás hatásait hasonlítottukössze a gombaölõ szerrel nem kezeltkontroll parcellákkal. A ciprokonazol éspropikonazol hatóanyag kombinációjúkészítmény 0,5 l/ha-os dózisát az õszibúza egynóduszos fejlõdési stádiumában(2. és 4. kezelés), és kalászhányásvégén, virágzás kezdetén (3. és 4. kezelés)juttattuk ki. A búzafajták a következõkvoltak: Mv Palotás, Mv Mariska,Mv Emma, Mv Vilma, Mv Magvas, MvDalma, Mv Pálma, Mv Optima, MvCsárdás és Mv Magdaléna.A 2003. esztendõ „úgy vonult be ahazai agrometeorológia történetébe”,mint egy rendkívül aszályos év. Martonvásáronaz õszi búza tenyészidejében a30 éves átlaghoz viszonyítva 2002 októberétõlfolyamatosan csapadékhiányvolt (1. ábra). A kumulált hiány 2003júniusáig meghaladta a 180 mm-t.A száraz idõjárás miatt a fungiciddelkezelt, és kezeletlen parcellák közöttsem a gombafertõzöttség mértékében,sem a szemtermésben nem volt statisztikailagigazolható különbség. A minõségvizsgálatokeredményei is azt mutatták,hogy az eltérõ idõpontokban alkalmazottgombaölõ szeres kezelésekugyan pozitívan befolyásolták a termésminõségét, azonban igazolható javulástnem okoztak (3. ábra).A 2003/2004-es tenyészidõszak csa-1. ábra A 30 éves átlaghoz viszonyított kumulált csapadékösszegaz õszi búza tenyészidõszakában. Martonvásár, 2002–20042. ábra Az õszi búza lisztharmat fertõzöttség változása. Martonvásár, 2004padékellátottsága lényegesen kedvezõbbvolt az azt megelõzõnél. A lehullott haviátlagos csapadék mennyisége – a 2004év eleji száraz periódus kivételével –mindvégig meghaladta a 30 éves átlagot.A tavaszi és nyár eleji idõjárás következtébenerõteljes, a kalászokra is kiterjedõlisztharmatfertõzést tapasztaltunk akontroll és a virágzás kezdetén gombaölõszerrel kezelt parcellákon. Június végéreazonban kiegyenlítõdött a különbséga kezelések között, és a csak szárbaindulás kezdetén, valamint a két alkalommalkezelt parcellákon is elérte a fertõzésa kalászszintet (2. ábra). A tenyészidõszakvégére közepes erõsségûlevélrozsda fertõzés is megjelent a növényeken.A kétszeri és a kalászhányáskorikezelés a kontrollhoz képest szignifikánsancsökkentette, míg az egynóduszoskorban végzett permetezés nembefolyásolta a levélrozsda fertõzés mértékét.Az erõteljes gombafertõzés ellenére

2005/23. ábra Fungicid kezelések hatása az õszi búza nedves sikér tartalmára.Martonvásár, 2003–2004Megjelentdr. Sutka József„Növényi citogenetika”címû könyve19a legkisebb szemtermés is, amelyet akontroll parcellákon mértünk, a fajták átlagábanmeghaladta a 8 t/ha-t (8,75). Afungiciddel nem kezelt parcellákon alegjobb betegség-toleranciát, és a legnagyobbszemtermést az Mv Magdaléna(9,75 t/ha), Mv Pálma (9,67 t/ha)és az Mv Magvas (9,64 t/ha) fajták adták.A fajták átlagában a legnagyobbszemtermést a két idõpontban kezelt(10,98 t/ha), a legkisebbet a kontroll parcellákonmértük. A mindkét fenológiaistádiumban kezelt parcellákhoz képestszignifikánsan kevesebb volt a termés acsak egynóduszos korban, illetve a csakvirágzás kezdetén permetezett parcellákonis. A korai egyszeri védekezés hatékonyságaelmaradt a virágzáskor kijuttatottszer hatékonyságától. A vizsgált fajtákközül a legnagyobb biotikusstressztoleranciát az Mv Magdalénafajtánál mértük, amelynek az intenzívfungicides kezelések hatására 16%-kalnõtt a termés mennyisége. A kórokozókterméscsökkentõ hatásának leginkábbkitett fajtának az Mv Emma bizonyult. Agombaölõ szeres intenzív állományvédelemaz adott fajta termését 52%-kal növelte.A fajták nedves sikér tartalma gombaölõszeres kezelések hatására igazolhatóannõtt. A legnagyobb a két idõpontbanpermetezett parcellák fajtáiban volt.A három védekezési technológia közöttazonban a fajták átlagában statisztikailagigazolható különbséget nem lehetett kimutatni(3. ábra). A legnagyobb nedvessikér tartalmat az Mv Magdaléna, azMv Palotás, az Mv Csárdás és az MvMagvas fajtáknál mértük.A népi megfigyelés szerint, ha lisztharmatosa búza, akkor jó termés várható,hiszen kellõ mennyiségû csapadékhullott. Ilyen esetben a fajták termõképességénekminél teljesebb kihasználásaérdekében a toleráns fajták termesztésemellett gombaölõ szeres védekezésre,védekezésekre is szükség van. A 2004.évben a két alkalommal – bokrosodáskorés kalászhányás idején – elvégzett fungicideskezelés eredményezte a legnagyobbszemtermést. Ezt a csak kalászhányáskorkijuttatott gombaölõ szerrel kezeltparcellák termésmennyiségekövette. A fungicides kezelések kedvezõhatással voltak az õszi búza fajták minõségiparamétereire is. Jó tudni tehát, ésérdemes kihasználni a fajták betegségellenállóképességét, amelynek ismeretében,különösen csapadékos évjáratokban,biztonságosabban, kevesebb költséggelérhetünk el nagyobb, jobbminõségû szemtermést, kevesebb gombaölõszer felhasználásával.Bónis Péter – Árendás Tamás –Berzsenyi Zoltán – Micskei Györgyi –Sugár Eszter – Takács NóraSutka József „Citogenetika” címûkönyve 25 évvel ezelõtt, 1980-ban látott napvilágot. Akkoriban ez akiadvány magyar nyelven egyedülállóvolt az adott szakterületen, ezértévtizedekig nagy népszerûségnek örvendettaz egyetemi hallgatók, a növénynemesítõkés a genetikusok körében.Az utóbbi évtizedekben a genetikábanvégbement ugrásszerûfejlõdés indokolta azonban annak átdolgozásátés a legújabb ismeretekkeltörténõ kiegészítését. A most megjelentkönyvben a szerzõ megtartottaazokat az alapfejezeteket, amelyek acitogenetika ismertetéséhez feltétlenülszükségesek, de nagyon sok új ismerettel,sõt egész fejezetekkel is bõvítettea korábbi mûvet. Az új kiadványbana szerzõ külön fejezetetszentelt a molekuláris genetikai módszerekés a genomika ismertetésének,amelyek bár szûkebb értelemben vévenem tartoznak a citogenetika témakörébe,de szorosan kapcsolódnakhozzá.A téma megértését számos, jó minõségûábra könnyíti meg. Az új tudományoseredmények átadása, ismertetésemellett irányadó a helyesmagyar nyelvû szakszavak elterjesztésében,használatában is.Lángné Molnár Márta

20 2005/2Herbicidek gyomfajokra gyakorolt hosszú távúhatásai a martonvásári kultúrnövény nélkülitartamkísérletbenGyõrffy Béla emlékének ajánljukAkülönbözõ herbicidek szántóföldikörnyezetre gyakorolt hatásainakfeltárásában alapvetõ szerepevan a tartamkísérleteknek. Kizárólaga vegyszeres tartamkísérletekben vanmód arra, hogy megállapítsuk egyes herbicidekneka gyompopulációk dinamikájáragyakorolt hatását, valamint nyomonkövessük a flóraátalakulások folyamatát.Emellett a vegyszeres tartamkísérletekalkalmasak a herbicidrezisztencia kialakulásánakvizsgálatára is, különösen aszimulációs rezisztencia-modellek elõrejelzéseinekellenõrzésére. Sajnos napjainkbanegyre kevésbé van lehetõséghosszú távú kutatási projektek megvalósításáraés szabadföldi tartamkísérletekbeállítására. További nehézséget jelent,hogy a hosszú idõtartamú kísérletek alegtöbb ismert esetben egy emberöltõtigényelnek. A vonatkozó eredményekkiértékelése, a következtetések gyakorlatihasznosítása, rendszerint a következõkutató generációra hárul.A martonvásári vegyszeres tartamkísérletbeállítását Gyõrffy Béla kezdeményezte1964-ben. Ez a 7 herbicid hatóanyagra(Simazin – 10kg/ha; Atrazin –10kg/ha; Ametrin – 5kg/ha; Prometrin –5kg/ha; 2,4-D – 2+2kg/ha; Linuron –10kg/ha; Monolinuron – 10kg/ha) alapozottprovokációs kísérlet 26 éven keresztülmegszakítás nélkül folyt. A kísérletcélja az volt, hogy évrõl-évre nyomonkövethessük az egyes kezeléseknek a területenelõforduló gyomfajokra gyakorolthatását.A tartamkísérlet az MTA MezõgazdaságiKutatóintézet martonvásári kísérletiterületén, 13,20 m 2 -es parcellákkal,négy sorozatban (2 szántatlan, 2 szántott),véletlen blokk elrendezésben lettbeállítva (1. kép). A tartamkísérlet azidõk folyamán országos hírnévre tettszert, ezért indokoltnak látjuk, hogy avonatkozó eredményekrõl lapunk hasábjainröviden beszámoljunk.A kezelések hatása a gyomfajokraA Simazin és az Atrazin hatásA triazinok tartós és egyoldalú alkalmazása,az 1960-as évektõl kezdõdõen agyomflóra faji spektrumának kedvezõtlenmegváltozását idézte elõ. A herbicidérzékenygyomfajok kiszelektálódtak,helyüket nehezebben kezelhetõ toleránsgyomfajok és rezisztens gyombiotípusokfoglalták el.A tartamkísérletben 1965 és 1990között 30–100% közötti tömegértékkelelõforduló gyomfajok a következõk voltak:angolperje, apró szulák, csomósebír, fakó muhar, kanadai betyárkóró,mogyorós lednek, ragadós muhar, rétiperje, szõrös disznóparéj, szulák keserûfû,zöld muhar.Megállapítható volt, hogy a kísérlet3. évétõl a geophyton és therophytonéletformájú gyomfajok egyre inkábburalkodóvá váltak, s az 5. évtõl kizárólagosanezek jellemzik a gyomösszetételt.Az alkalmazott triazinok erélyes szelekcióshatásának eredményeként a kezeltparcellák fajkompozíciójában jelentõsszûkülés következett be (2. és 3. kép).A tartamkísérletben a triazinok hatástalanításáraképes fajok közül a fakómuhar, a ragadós muhar és a zöld muhar28-94%-os tömegértéket értek el,és a kísérlet kezdetétõl jelen voltak akezelt parcellákon. A közönséges kakaslábfûa 14. évben (1979-ben) ért eljelentõs (87,50%-os) tömegértéket. Ezta szintet azonban nem tudta megtartani,1989-ben volt újra felvételezhetõ 51%-os értékkel. A fenyércirok megjelenése1. kép A tartamkísérlet szántott sorozatának kezelései 1983 õszéna tartamkísérletben nem vágott egybedetoxifikációs karakterével. 1986-banmutatkozott elõször a kezelt parcellákon,de csak szórványosan. Ettõl azidõponttól kezdve viszont a kísérlet befejezéséigjelen volt a kezelt parcellákon,10% alatti tömegértékkel. A szinténdetoxifikáló vadköles sem használtaki ezt a képességét, mert a kísérletsorán két alkalommal (1988-ban és1990-ben) volt felvételezhetõ és tömegértékemindössze 15, illetve15,50%-ot ért el.A martonvásári tartamkísérletben atriazinrezisztencia kialakulása, a tömegviszonyoknövekedése alapján a kanadaibetyárkóró és a szõrös disznóparéj esetébenvolt egyértelmû. Míg a kanadai betyárkórónála 16. évben, addig a szõrösdisznóparéjnál a 17. évben jelent meg arezisztens biotípus. Mindkét gyomfaj

esetében 1982-ben nõtt meg ugrásszerûena gyomtömeg, amely a szõrös disznóparéjnál87,50%-ot, a kanadai betyárkórónál55%-ot ért el. A szõrös disznóparéjrezisztens biotípusának látványoselszaporodása a 24. évben (1987-ben)következett be, amikor a kezelt parcellákon100%-os tömegértékkel jelent meg.A kanadai betyárkóró ilyen kiugró értéketegyetlen évben sem mutatott. A legnagyobbtömegértéket (66%) 1983-banérte el. Annak ellenére, hogy mindkétszóban forgó gyomfaj egyéves, a kanadaibetyárkóró inkább a nem bolygatott,a szõrös disznóparéj pedig a bolygatottparcellákon mutatott nagyobb tömegértéket.Külön kell tárgyalnunk a labodásdisznóparéj, a karcsú disznóparéj és afehér disznóparéj gyomfajokat. Hazaitapasztalatok szerint a labodás disznóparéjherbicid kezelésekre adott válaszaiszéles skálán mozognak. Solymosi1981-ben a 16 éves agárd-tükröspusztaikukoricamonokultúrában olyan labodásdisznóparéj populációkat talált, melyekbena 2kg/ha dózisú atrazin nem okozottkárosodást, az ennél nagyobb koncentrációtólviszont elpusztultak. Ez intermedierrezisztenciára utal. A nyolcvanasévek elején a labodás disznóparéjt mégherbicid toleráns gyomfajként tartottaszámon az irodalom. Ez a faj a martonvásáritartamkísérletben 5 éven keresztül(1976–1980) volt kimutatható, 50%alatti tömegértékkel (1. ábra). Tekintve,hogy állományai minden évben 10kg/hatriazin dózissal lettek kezelve, populációibizonyosan rezisztensek voltak. Arranézve, hogy a labodás disznóparéj ilyenviselkedésének mi az oka, nem találtunkmagyarázatot. Még érdekesebb a nyurgadisznóparéj esete. Ez a gyomfaj a tartamkísérletbena 17. évben (1982-ben) bukkantfel, 10% alatti tömegértékkel, ésezen az értéken maradt a kísérlet végéig.Végül szólnunk kell a fehér disznóparéjrólis, melynek populációiban eddig sehola világon nem alakult ki triazinrezisztensbiotípus. A fehér disznóparéj atartamkísérletben mindössze két alkalommal(1969-ben és 1977-ben) bukkantfel.Érdekes megemlíteni, hogy azürömlevelû parlagfû, amely jelenleg azországban „járványszerûen” terjed, a tartamkísérletben1981-ben szaporodott elnagyobb (19,50–91,15%) mértékben, demindig a szántott és kezeletlen kontrollparcellákon maradt. A kísérletben 19842005/22–3. kép A kontroll és a simazinnal kezelt parcella gyomviszonyaibanbekövetkezett változásés 1987-ben érte el a legnagyobb, 89,74és 91,81%-os tömegértéket.A 2,4-D hatásaA hormonhatású szerek folyamatos,kombináció nélküli használata az 1950-es évektõl kezdõdõen – az erõs stresszhatáskövetkeztében – a gyomflóra gyorsátalakulását eredményezte. A szer-érzékenygyomfajok kiszelektálódtak, és elõnyösalaktani tulajdonságaik révén elõtérbekerültek a morfológiai toleranciávalrendelkezõ gyomfajok.A parcellákon a 2,4-D gyomirtásispektrumának megfelelõen az egyszikûgyomfajok szaporodtak el. Közülük is kiemelkedikaz angolperje 29,09–87,52%között mozgó tömegértékkel. Ezt követik a21muharfajok 12,30 és 81,66% között változóértékkel. Az angolperje 13, a muharfajok8 éven keresztül voltak jelen a parcellákon.Rajtuk kívül 1-1 évben a franciaperje, a réti perje, a pántlikafû, a tarackbúzaés a csillagpázsit jutott szerephez 13,50és 84,29% között változó tömegértékkel.A kísérletben idõnként megjelenõkétszikûek kizárólag alkati toleranciávalrendelkezõ, illetve évelõ gyomfajok közülkerültek ki. A 2,4-D-vel kezelt parcellákona gumós lednek 8 éven át voltfellelhetõ, 12,50–67,86%-ig terjedõ tömegértékkel.A többiek: a murok, a kaporaz apró szulák, és a vadrezeda egyegyévig jutottak szerephez,16,43–52,75%-os tömegértékkel.

22 2005/2Meg kell említenünk, hogy a tartamkísérletbena 2,4-D-vel szemben a mezeiaszatnál tolerancianövekedés nem voltmegfigyelhetõ. Az alkati toleranciávalrendelkezõ gyomfajok elszaporodása agabonavetésekben sok gyomirtási problémátokozott, mind külföldön, mind itthon.Magyarországon nemcsak fenoxi-ecetsav-toleránspopulációja, hanem rezisztensbiotípusa is kialakult.Az Ametrin és a Prometrin hatásaKevés az adat arra nézve, hogy a metilmerkapto-triazinokhuzamos használatamilyen hatást gyakorol a gyomflórára.Ennek valószínûleg az az oka, hogymind az ametrin (amely már nincs forgalomban),mind a prometrin a kevésbéhasználatos herbicidek közé tartozik. Aprometrin kertészeti alkalmazása soránaz ürömlevelû parlagfû, a csattanómaszlag és a vadrezeda esetében volt tapasztalhatóa tolerancia növekedése.Ebbõl a kísérletbõl nyilvánvaló,hogy sem az ametrin, sem a prometrinhatásspektruma nem terjed ki az egyszikûekre.Emiatt érthetõ, hogy az egyszikûgyomfajok kerültek túlsúlyba a kezeltparcellákon. A fajok sorából kiemelkedikaz angolperje, amely 13 éven keresztül,és a csomós ebír, amely 9 éven átszerepelt 17,26–74,15%-os, illetve26,57–87,34%-os tömegértékkel. Mögöttüka zöld muhar következik, amely 5évig volt jelen, 38–57,6%-os tömegértékkel.A kezelt parcellákon szórványosanvolt felvételezhetõ a közönséges kakaslábfû(24,95–32,33%), a réti csenkesz(36,50%) és a réti perje (25%).A kétszikûek közül a gumós lednek(24,07–50,97%), a murok (14,48–45,95%), a szulák keserûfû (16,54–50,55%) és az apró szulák (22,50–37,80%) szerepelt nagyobb tömegértékkel.A Linuron és a Monolinuron hatásaA metoxi-metil-karbamidok gyomnövényekregyakorolt hatásáról ugyancsakkevés az irodalmi adat. Ennek valószínûlegaz az oka, hogy az ezen csoportbatartozó gyomirtók szelekciós intenzitásamessze elmarad a dimetil-karbamidokétól,amelyek eredményesen alkalmazhatókpéldául az atrazin-rezisztensgyombiotípusok kezelésére.Érthetõ, hogy ezen herbicidcsoportnálgraminicid hatású kombinációs partnerhiányában a gyompázsitfüvek kerültekelõtérbe a kezelt parcellákon. Azévelõk közül az angolperje emelkedettki 16,86–92,30% tömegértékkel. Jelentõsarányban szerepelt a csomós ebír(16,50–49,27%), a közönséges tarackbúza(27,48–40%), a réti perje(18,40–40%), és a csillagpázsit(15,15–49,30%). Az egyévesek közül amuharfajok léptek fel tömegesen(23–47,80%). Viszonylag magas tömegértéket(15,15–65%) ért el a közönségeskakaslábfû.A kétszikû évelõk közül az apró szulákszaporodott el nagymértékben(22,55–82,70%). Szórványosan fordultelõ a murok (33,63–53,20%), a mezeicsorbóka (24,86–75%) és a vadrezeda(24,58–41,60%). A kétszikû egyévesekközül a szulák keserûfû (21,27–49,50%)és a kanadai betyárkóró emelhetõ ki. Ezutóbbi 3 éven át volt jelen a kezelt parcellákon33,33–95,99% tömegértékkel.A herbicid kezelések hatása a gyomnövényektömegviszonyairaA szántatlan és évenként szántott parcellákonvégzett herbicid kezelések hatásaiagronómiai szempontból is igen érdekesek.A vizsgált 15 év és a herbicid kezelésekátlagában a szántott parcellákon agyomok tömege kisebb volt (394g/m 2 ),mint a szántás nélküli parcellákban(538g/m 2 ). Megállapítható tehát, hogy azévenkénti egyszeri középmély szántás1. ábra A herbicid kezelések hatása a gyomnövények m 2 -enkénti tömegére (g) a herbicid tartamkísérletekben(1965–1979). Az azonos betûjelzést tartalmazó kezelések egy-egy részábrában szignifikánsan nem különböznekegymástólSzántás nélküli sorozatokSzántott sorozatok10001000A800BA800AGyomtömeg g/m 2600400CDBCGyomtömeg g/m 2600400CBBCC200EE200DD00SimazinAtrazinAmetrinPrometrin2,4-DLinuronMonolinuronKontrollSimazinAtrazinAmetrinPrometrin2,4-DLinuronMonolinuronKontroll

2005/223jelentõsen (36,5%-kal) csökkentette agyomok tömegét. A varianciaanalízisbena talajmûvelés x herbicid szignifikánskölcsönhatás azonban arra utal, hogy aherbicidek gyomcsökkentõ hatása a talajmûveléstõlfüggõen változott. Megállapítható,hogy – a simazin, az atrazin ésa 2,4-D kivételével – a többi vizsgáltherbicid szántatlan parcellán (amely parlagterületnek fogható fel) sokkal gyengébbgyomirtó hatást produkált, mintszántott körülmények között. (1. ábra)A tartamkísérletben szereplõ herbicidek15 év alatt megfigyelt hatékonyságárólelmondható, hogy ezen idõszak alattkiemelkedõ gyomirtó hatás csak aHungazin DT 50 WP (simazin) és aHungazin PK (atrazin) esetében,10kg/ha dózisban volt tapasztalható. Azátlagos m 2 -enkénti gyomtömeg 93 g volta simazinnal és 54 g volt az atrazinnalkezelt parcellákon. A két kezelés gyomirtóhatása 15 év átlagában szignifikánsannem különbözött. A két említett triazinherbicidet közepes hatékonysággalkövette az ametrin (A 1093 – 5kg/ha), alinuron (Afalon – 10kg/ha) és a 2,4-D(Dikonirt – 2+2kg/ha). A m 2 -enkéntigyomtömeg (g) ugyanebben a sorrendben424, 454 és 492 volt. A hatékonyságisort a prometrin (A 1114 – 5kg/ha) ésa monolinuron (Arezin 50 WP –10kg/ha) zárta, a közepesnél is gyengébbgyomirtó hatással (564, illetve 518g/m 2gyomtömeg).Amennyiben hatóanyagcsoportokszerint elemezzük az egyes herbicideketazt látjuk, hogy a triazin-csoportba tartozóametrin és prometrin gyomirtó hatásamessze elmarad mind a simazin, mind azatrazin hatékonyságától. A karbamidcsoportbasorolt linuron és a monolinuronközül viszont a kezelések nagytöbbségében a linuron volt hatásosabb.Külön kell említenünk a herbicidrezisztenciakérdését. A simazinnal ésaz atrazinnal kezelt parcellákon 1975-tõlfokozatosan, 1979-tõl robbanásszerûen (akezelések kezdõ évétõl számított 17. évben)mutatkozott olyan mértékû zöldtömegnövekedés, amely a triazinrezisztensgyombiotípusok elszaporodását valószínûsíti.A gyomok tömegének (g/m 2 ) exponenciálisnövekedését állapítottuk meg asimazinnal és atrazinnal kezelt parcellákonaz 1965 és 1985 közötti idõszakban.A függvény szerint a rezisztens gyompopulációkfelszaporodása évenként 14,3%-os rátával ment végbe a kísérlet körülményeiközött, 59,2g/m 2 kiindulási populációnál.A simazinnal és atrazinnal kezeltparcellákban a rezisztens gyompopulációkfelszaporodását jól jellemzi, hogy1982 és 1987 közötti idõszakban a gyomnövényekm 2 -enkénti tömege átlagosanmár 866,5g volt. Ugyanakkor a gyomoskontrollban a gyomtömeg változásábannem lehetett növekvõ tendenciát megállapítaniugyanebben az idõszakban.Gyakorlati jelentõségénél fogvavizsgáltuk, hogy az egyes herbicidkezelelésekhatására milyen arányú eltolódásáll be az egyszikû-kétszikû arányban.Az öt év (1982-1983, 1985–1987)adatai azt mutatják, hogy az ametrin,prometrin és a monolinuron jelenlétekedvezett az egyszikû dominancia kialakulásának,fõleg a szántatlan parcellákon.Ezekben a kezelésekben az egyszikûgyomnövények aránya 70 és 77,6%között alakult a szántás nélküli sorozatokban.A linuronnal kezelt parcellákbanaz egyszikûek aránya kisebb, 58,5%volt. A két kontroll parcella átlagában azegyszikûek aránya 67,4% volt. Ez a tendenciakevésbé érvényesült szántott körülményekközött. Az egyszikû gyomokaránya 44 és 62,6% között változott azametrin, prometrin, linuron és monolinuronkezelésekben. A szántott sorozatokbana két kontroll parcellán is nagyonkicsi volt az egyszikûek aránya, átlagosan19,9%.Az egyszikûek arányának nagymértékûeltolódása azzal magyarázható,hogy a felsorolt herbicidek graminicidhatása gyenge. Csak kombinációs partnerrelegyütt hatásosak, mind a magrólkelõ, mind az évelõ egyszikûek esetében.Ugyanakkor nem volt megállapíthatókiugró egyszikû gyomtömeg sem asimazinnal és atrazinnal, sem a 2,4-Dvelkezelt parcellákon. Ez azért érdekes,mert például a két szimmetrikus-triazinherbiciddel kezelt parcellákon az eddigitapasztalatoknak megfelelõen ki kellettvolna szelektálódniuk a biokémiai toleranciávalrendelkezõ egyszikû gyomfajoknak.A 2,4-D-vel kezelt parcellákonis csak 1985-ben mutatkozott kiugróegyszikû gyomtömeg szántatlan körülményekközött, ez azonban 1986 és1987-ben jelentõs mértékben csökkent.A simazinnal és atrazinnal kezelt parcellákona rezisztens kétszikû gyomnövényekdominanciája volt jellemzõ az 1982és 1987 közötti idõszakban, mind a szántott,mind a szántás nélküli sorozatokban.A kétszikû gyomnövények arányaezekben a parcellákban 94,4 és 98,7%között alakult a vizsgált idõszakban.Az elmondottak alapján a kísérlettöbb évtizedes eredményei választ adtaka kukorica gyomirtására engedélyezettherbicidek tartamhatásáról, különös tekintettela gyomfajok szelekciójára, a fajiösszetétel változására, a rezisztensbiotípusok kialakulására, valamint azévenkénti egyszeri talajmûvelésnek(õszi szántás) a hatásáról, összehasonlítvaa szántás nélküli környezettel.Solymosi Péter –Berzsenyi Zoltán –Árendás Tamás – BónisPéter –Dang Quoc LapÚj szervezeti egység MartonvásáronAz Alkalmazott GenomikaiOsztályt az Intézet 2004 decemberébenalapította azzal acéllal, hogy a molekuláris biológiaforradalmának köszönhetõen kifejlesztetttechnikai arzenált bevethesse,és felhasználhassa a nemesítési munkasorán.Ezt a célkitûzést azért fogalmaztaés tette meg, mert világossá vált, hogya huszonegyedik század nemesítése,annak versenyképességének megõrzéseaz új tudományos eredmények alkalmazásanélkül lehetetlen. A kiválóeurópai és észak-amerikai kutatóintézetekkelés egyetemi mûhelyekkel iscsak akkor lehet együttmûködni, haezen technikák az intézetben is rendelkezésreállnak, és azt szakavatott munkatársakmûködtetik. A genomikai kutatásokalapja a molekuláris biológiaés a bioinformatika együttes felhasználása.Homológia modellezéssel, különbözõfehérje domének azonosításával,azok funkcióira kívánunk adatokatgyûjteni. Modelljeink alapján a feltételezettfunkciókat kísérletesen bizonyítjuk,megkönnyítvén a molekuláristervezéseket. A géntérképezés, a génekmûködésének, megnyilvánulásá-

24 2005/2nak, illetve jelenlétének bizonyítása, agéntérképek összehasonlító vizsgálatainagy teljesítményû számítógépeket ésspeciálisan e feladatra kifejlesztettprogramokat igényelnek. A mikrotrendekvizsgálatához elengedhetetlenülszükséges a számítógépes kiértékelõ„hard- és software” beszerzése. E feladatmegoldását – alkalmazkodva ateljes technikai felszereléshez – mármeg is kezdtük pályázati forrásokból.Az osztály elsõ kutatási programjaa növény csírázásának alapvetõ megértése,molekuláris mechanizmusánaktérképezése lesz. A csírázásban kulcsszerepetjátszó gének azonosítása, izolálásaés ezen keresztül a csírázás szabályozásánakjobb megértése, így annaktudatos irányítása is lehetõvéválhat.Feladatunknak tekintjük minéltöbb gén azonosítását, funkcióinakmeghatározását. Az általunk izoláltgén/ek funkcióit transzgénikus egyedekelõállításával kívánjuk bizonyítani.Elsõ lépésként egy hatékony kukoricatranszformációs és regenerációsrendszert kívánunk létrehozni, építveaz intézet Biológiai Szekciója munkatársainake téren elért, nemzetközilegis elismert kutatási eredményeire. Atranszformációs rendszer hatékonyságátellenõrizendõ Trichoderma hamatumbólizolált és azonosított kitinázgént építettünk expressziós vektorba.Korábbi modellkísérleteinkben bizonyítottuk,hogy az általunk beépítettgén a dohányban Botrytis ellenállóságotalakított ki. Ezen eredmények reménytadnak arra, hogy e gén mûködtetésea kukorica vonalakban is betegségellenállóságot fog kialakítani. Ez agyakorlati fontosságú eredmény egybenarra is jó alapot nyújthat, hogy ismeretlenfunkciójú gének biológiai aktivitásátbizonyíthassuk a kukoricatranszformációs rendszer kialakításávalés alkotó felhasználásával.A beépített idegen gének genomszintû azonosítása napjaink egyik fontoskutatási irányvonala. Felhasználvaa citogenetikai csoport kiváló szakmaifelkészültségét, elsõrangú felszereltségét,velük együttmûködésben az idegengének kromoszóma szintû azonosításávalszeretnénk további adatokatkapni a GM technológia biztonságosfelhasználásával kapcsolatosan.Az osztály együttmûködést alakítki, nemcsak az intézeten belül és a hazainagy nemesítõ intézetekkel, hanemkiterjeszti azt az intézet nemzetközikapcsolataira is. Az AlkalmazottGenomikai Osztály mintegy tíz tudományosmunkatárssal és ugyanilyenlétszámú doktorandusszal, vendégkutatóvalfogja munkáját ellátni. A kutatásiprogramot úgy kívánjuk fejleszteni,hogy az Intézet új egysége lépésrõllépésrehaladva egy növénygenomikaiszellemi központ legyen.Balázs Ervin

2005/2KÖSZÖNTÕBálint Andor 85. születésnapjáraEngedje meg Professzor Úr, hogyezúton tolmácsoljam a „gödöllõinemesítõi iskolából” kikerült ésintézetünkben tevékenykedõ régi diákjainakés valamennyi kollégánk szívbõljövõ jókívánságait 85. születésnapja alkalmából.Kérem, hogy nézze el nekema köszöntõm rendhagyóan szubjektívhangvételét. Személyes tapasztalataimugyan nincsenek tanszékvezetõ professzoritevékenységérõl, melyet hoszszúéveken keresztül folytatott a GödöllõiAgrártudományi Egyetem Genetikaés Növénynemesítés Tanszékén, devolt kollégáitól és tanítványai elbeszéléseibõltudom, hogy szerteágazó feladatkörétkiválóan látta el. Komoly tudományosmûhelyt alakított ki, ahol tehetségesés szorgalmas tanítványaiinspirációt és kiváló szakmai alapokatkaptak további pályafutásukhoz. A hazainövénynemesítõk élvonalát képezõtudósok döntõ többsége az Ön „iskolájából”került ki. Tanítványainál mindiga szakmai felkészültséget és a jellemet,nem pedig a származást tartotta értékmérõtényezõnek még a kritikus 1950-es években sem! Azon ritka emberekközé tartozik, akinek nem voltak és nincsenekellenségei, rosszakarói, csaktisztelõi! Ehhez bizonyára az is hozzájárult,hogy mindig arra törekedett,hogy segítsen, nem pedig ártson.Jelentõs tudományos eredményeketért el a mezõgazdasági haszonnövények,fõleg a kukorica beltartalmi nemesítéseterületén, mégis igazán akönyvei tették ismertté. Összesen 12könyvet írt, ezek közül az „Öröklés ésszármazástan alapjai”, valamint a „Mezõgazdaságinövények nemesítése” címûtankönyvei a témával foglalkozók„bibliájának” számítanak mind a mainapig. Hallatlan munkabírásáról, az új25tudományos problémák iránti folyamatosérdeklõdésérõl, a hazai nemesítõimûhelyek tevékenységének figyelemmelkísérésérõl csak a legnagyobb elismeréshangján lehet szólni! Jó humorais közismert, s a tudományos konferenciákonlátszólagos félálomban feltett,de találó kérdései már régóta anekdotáktárgyát képezik.Kedves Professzor Úr! Doktoridisszertációm egyik bírálójaként 1989-ben ismertem meg személyesen. A védéstkövetõen kifejtette, hogy mennyireérdekesnek találja pollenkutatásaimat.Bevallom, jólesett az elismerés. Azótarendszeresen beszélgetünk, szakmáról,szépirodalomról, filozófiáról és az emberidolgokról általában. Sokat tanultamÖntõl: biológusként a dihaploidkukoricanemesítés alapjait, emberkénthallatlanul optimista, a nehéz élethelyzetekenátsegítõ életszemléletet, fogékonyságotminden szépre és jóra a világban,még nagyobb elkötelezettségeta szakma és a tanítványok iránt. Mégazt is szeretném megtanulni, hogyan lehetlélekben ilyen fiatalnak maradni 85évesen!Az Isten éltesse Professzor Urat nagyonsokáig erõben, egészségben!Barnabás BeátaTartalomjegyzékCímfotó: Vécsy AttilaEseménynaptár 2Dr. Bedõ Zoltán – Dr. Láng László: Megérkeztünk Európába? 3Dr. Láng László: Államilag elismert fajta lett a Prudentia tavaszi árpa 5Dr. Láng László – Dr. Bedõ Zoltán: Eltérõ célra eltérõ új búzafajták 6Dr. Vida Gyula – Dr. Veisz Ottó: Mv Gyémánt: új martonvásári õszi durum búzafajta 7Dr. Marton L. Csaba – Dr. Hadi Géza – Dr. Pintér János – Dr. Szundy Tamás: Martonvásáritelitalálat. 13+1 új martonvásári hibridkukorica kapott állami minõsítést 2005-ben 8Dr. Vida Gyula – Dr. Szunics László – Dr. Veisz Ottó: Búzafajták levélbetegség-ellenállóságánaktesztelése Martonvásáron 10Jäger Katalin – Bakos Ferenc – Dr. Barnabás Beáta: A növényi ivarsejtek és egy újra felfedezetttechnika a funkcionális genomikában 13Dr. Veisz Ottó: Intézetünk részvétele a „VAHAVA” kutatási programban 16Dr. Bónis Péter – Dr. Árendás Tamás – Dr. Berzsenyi Zoltán – Micskei Györgyi – Sugár Eszter –Takács Nóra: Gombaölõ szeres védekezések hatékonysága õszi búzában, eltérõ évjáratokban 18Dr. Lángné dr. Molnár Márta: Dr. Sutka József „Növényi citogenetika”. Könyvismertetés 19Dr. Solymosi Péter – Dr. Berzsenyi Zoltán – Dr. Árendás Tamás – Dr. Bónis Péter –Dr. Dang Quoc Lap: Herbicidek gyomfajokra gyakorolt hosszú távú hatásai a martonvásárikultúrnövény nélküli tartamkísérletben. Gyõrffy Béla emlékének ajánljuk 20Dr. Balázs Ervin: Új szervezeti egység Martonvásáron 23Dr. Barnabás Beáta: Köszöntõ Bálint Andor 85. születésnapjára 25Dr. Kocsy Gábor – Dr. Galiba Gábor: A búza 5A kromoszómájának hatása a hidegedzés által elõidézettgénexpressziós változásokra 26Dr. Szakács Éva – Dr. Láng László – Dr. Lángné dr. Molnár Mára: Különbözõ rozsfajtákból származókromoszómaszakaszok kimutatása az új martonvásári búzafajtákban és fajtajelöltekben in situhibridizációval 28Felfelé a tudományos ranglétrán 30Dr. Berzsenyi Zoltán: Varga Klára (1937–2005) 31Dr. Marton L. Csaba: Molnár Ferenc (1929–2004) 31MartonVásáraz MTA Mezõgazdasági Kutatóintézeténekközleményei.Felelõs kiadó: Dr. Bedõ ZoltánFelelõs szerkesztõ: Dr. Veisz OttóSzerkeszti a szerkesztõbizottság.A szerkesztõbizottság elnöke:Dr. Szunics LászlóA szerkesztõbizottság titkára:Dr. Molnár DénesA szerkesztõbizottság tagjai:Dr. Barnabás Beáta, Dr. Bedõ Zoltán,Dr. Berzsenyi Zoltán, Dr. Bõdy Zoltán,Dr. Marton L. Csaba, Szundy Péter,Dr. Veisz Ottó.Rovatvezetõk:Dr. Galiba Gábor (stresszgenetika, élettan),Dr. Láng László (kalászos gabona nemesítés),Dr. Lángné dr. Molnár Márta (biológia),Dr. Molnár Dénes (hírrovat),Dr. Páldi Emil (növényélettan, biokémia),Dr. Pintér János (kukoricanemesítés,vetõmagtermesztés),Üvegesné dr. Hornyák Mária (kultúrtörténet),Dr. Veisz Ottó (rezisztencia nemesítés)Lektorok: Dr. Árendás Tamás,Dr. Kõszegi BélaISSN: 1217-5498Megjelent a Lénia Bt. gondozásában

26 2005/2A búza 5A kromoszómájának hatása a hidegedzésáltal elõidézett génexpressziós változásokraAvárható terméshozamot és így anövénytermesztõk bevételét,valamint az élelmiszeriparmegbízható nyersanyagellátását nagymértékbenbefolyásolják a különbözõkörnyezeti hatások. Az abiotikusstresszhatások csökkentik a növényekvigorát. Ennek következtében a terméskisebb lesz az elméletileg várható maximumnál.Az elmúlt évtizedekben anemesítõk jelentõsen javították az alkalmazkodó-képességet,és így kisebblett, de továbbra sem tûnt el ez a különbség.Az elméletileg elérhetõ és agyakorlatilag megvalósuló terméshozamokközt azért létezik az említett eltérés,mivel a növények fejlõdése bizonyoskörnyezeti feltételek esetén (alacsonyvagy magas hõmérsékleten,vízhiány esetén stb.) lelassul, így termésükis kevesebb lesz. Ha szélesítenitudjuk azt a tartományt (hõmérsékleti,vízellátási), melyben a növények képeseknövekedni, a terméshozam még közelebbkerül az elméleti maximumhoz.Ez azért is fontos, mert az idõjárás egyreszélsõségesebbé válik. Hazánkbantélen az enyhe, fagymentes periódusokatgyakran váltják fel hirtelen erõs fagyok,melyek nagy károkat okozhatnaka nem megfelelõ télállóságú õszi gabonafélékben.Az õszi gabonafélék termésbiztonságánakfokozása céljából tehát nagyonfontos a télállóságnak, valamint annakegyik komponensének, a fagyállóságnaka növelése. A genetikailag meghatározottmaximális fagyállóság eléréséhezszükséges a növények edzõdése,mely a hõmérséklet õszi fokozatoscsökkenése során megy végbe. Azedzõdés során nagyon sok gén transzkripciójamegváltozik, amely lehetõvéteszi a növények számára a kedvezõtlentéli idõjárási körülmények átvészelésétkomolyabb károsodások nélkül. Ilyenkora növények háztartási génjeinek (agének többségének) a kifejezõdésecsökken, míg a fagy elleni védekezésbenszerepet játszóké nõ. A transzkripciósváltozások nyomon követésérenyújtanak jó lehetõséget az „array”vizsgálatok, melyekkel akár több tízezergén expresszióját lehet egyidejûlegtanulmányozni.1. ábra A hibridizációt követõenelõhívott cDNS-macroarraymembránAz „array” szó rendet, sort jelent. Agénexpressziós vizsgálatokra azérthasználják ezt a kifejezést, mert a vizsgálnikívánt géneknek megfelelõcDNS-eket (500–5000 bázispár) vagyoligonukleotidokat (20–80 bp) sorokbarendezve viszik fel valamilyen hordozóra.A felvitt minta mennyisége alapjánmegkülönböztetjük a „macroarray”-t,ahol a nagyobb térfogatú minta miatt ahordozón 300 µm-nél nagyobb folt(spot) keletkezik, és a „microarray”-t,ahol a kisebb térfogatú minta 200 µmnélkisebb foltot eredményez. Amacroarray módszerhez 20–40 µg RNSszükséges, 8×12 cm nylonmembrán ahordozó, melyre kb. 10000 szekvenciavihetõ fel, radioaktív jelöléssel és a detektálásfoszfoimagerrel történik. Amicroarray módszerhez 1–10 µg RNSszükséges, mikroszkópi tárgylemez ahordozó, melyre több 10000 szekvenciavihetõ fel. A kontrollt és a kezeltmintát két különbözõ fluoreszcens színneljelölik, a két minta keverékét hibridizáltatjákegy lemezen. A foltok színefelöleli a teljes, a színkeveredésbõl kialakulószínskálát, tükrözve a fluoreszcensdetektor által kimutatott génexpresszióskülönbségeket. Mindkétmódszer sikerének feltétele a megfelelõminõségû RNS izolálása. Az összesRNS-bõl mRNS-t kell izolálni, majdabból reverz transzkripcióval izotóppalvagy fluoreszcens festékkel jelöltcDNS-t szintetizálni. Ezzel történik ahibridizáció.Intézetünk Genetika és NövényélettanOsztályának kutatói együttmûködvea németországi Gatersleben Növénygenetikaés Növénynemesítõ Kutatóintézeténekmunkatársaival az általuk kidolgozottcDNS-macroarray technikáthasználják a búza fagyállóságának kutatására.Ezek a kísérletek korábbi martonvásárieredményekre alapozódnak.Kollégáink dr. Sutka József irányításávalkromoszóma szubsztitúciós vonalakatállítottak elõ és ezek fagyállóságáttanulmányozva kiderítették, hogy a búza5A kromoszómája jelentõs szerepetjátszik a fagytûrésben. Az idõk folyamántöbb, a fagytûrésben szerepet játszógént térképeztünk ezen a kromoszómán.A cDNS-macroarray kísérleteinkbena fagyérzékeny tavaszi kenyérbúzafajtában, a Chinese Springben(CS) és a fagytûrõ Chinese Spring(Cheyenne 5A) [CS(Ch5A)] kromoszómaszubsztitúciós vonalban hasonlítottukössze a hidegedzés során bekövetkezõtranszkripciós változásokat. ACheyenne egy fagyálló õszi búzafajta,és a belõle a CS-be keresztezéssel átvitt5A kromoszóma szignifikánsan növelia recipiens CS fagyállóságát. A 10 napigfolyadékkultúrában, optimális hõmérsékletennevelt növényeket 2 °C-onedzettük 3 hétig. A hidegedzés 0., 1., 7.és 21. napján a növényekbõl mRNS-tizoláltunk és ezekbõl reverz transzkriptázsegítségével P33-izotóppal jelöltcDNS-t készítettünk. Ezt használtukhibridizációs próbaként. A hibridizációhozhasznált membránpár 10450cDNS szekvenciát (átlagosan 500 bp)tartalmazott két ismétlésben. Az 1. ábraegy ilyen membránt mutat be. Azadatelemzés során különbözõ szûrésifeltételekkel válogattuk ki azokat a géneket,melyeknek a transzkripcióját ahidegkezelés befolyásolta. Így átlagosan150 gént találtunk olyan módon,hogy egy gén hibridizációs jelének maximum/minimumhányadosa nagyobbvolt mint 5, a hibridizációs jel 20-szor

2005/22. ábra A hidegkezelés hatása a génexpresszióra a Chinese Springben.A kezdõértéket 100-ra normalizáltuk3. ábra A hierarchikus cluster-analízissel kapott ábra egy olyan részlete,ahol a 7 napos hidegkezelés esetén látható az 5A kromoszómagénexpresszióra kifejtett hatása. A zöld szín jelzi a kis-, a barna pediga nagymértékû génexpressziótExpressziós intenzitás24181260CS CS(Ch5A)0 1 7 21 0 1 7 21 nap 2°CIsmeretlen fehérjeArabinigalaktánHipotetikus fehérjeIsmeretlen fehérjeHipotetikus fehérjeProtein foszfatázAminociklopropán karboxilát szintázORF a trnl intronbanHipotetikus fehérjeIsmeretlen fehérjeIsmeretlen fehérjeHipotetikus fehérje4. ábra A hidegkezelés hatásaa TACR7 alacsony hõmérséklet-specifikus gén expressziójáraCSCS (Ch5A)01 7 211. nap 2 °C-on27nagyobb volt a háttérnél, miközben azismétlések hányadosa nem volt nagyobb1,5-nél. A kiválasztott génekesetében mindkét genotípusnál 1 naposkezelést követõen volt a legnagyobb atranszkripciós változás, ahogy ez a CSesetében a 2. ábrán látható. A hidegkezeléshatására számos szénhidrátanyagcserévelkapcsolatos enzim ésstressz-fehérje gén transzkripciója nõtt.Ezek közül néhányra a hidegen kívülaz 5A kromoszóma is hatással volt (3.ábra). A 7 napos hidegkezelést követõenaz arabinogalaktánt, egy proteinfoszfatázt, az aminociklopropán karboxilázszintázt és több ismeretlen fehérjétkódoló gén transzkripciója voltnagyobb a szubsztitúciós vonalban aCS-hez képest. A TACR7 alacsonyhõmérséklet-specifikus fehérje génjénektranszkripciója 1 és 7 napos hidegkezeléstkövetõen szignifikánsan nagyobbvolt a CS(Ch5A)-ban a CS-hezképest (4. ábra).Az eredményeket összefoglalvamegállapíthatjuk, hogy a cDNSmacroarraymódszer segítségével sikerültolyan géneket azonosítani, melyektranszkripciója a hidegedzés soránmegváltozik. A transzkripciós profilbanbekövetkezõ változások egy részétaz 5A kromoszómán lévõ gének szabályozzák.Az alkalmazott eljárással tehátsikerült olyan új géneket azonosítani,melyek szerepe eddig még nem voltismert a hideghez történõ adaptációban.Reméljük, hogy hosszú távon ezeka kísérletek elvezetnek a hidegadaptálódásmolekuláris szintû folyamatainakfelderítéséhez és azoknak a géneknekaz azonosításához, melyeknek döntõszerepe van a fagyállóság meghatározásában.Ezek a kísérletek tehát új tudományoseredményekhez, ismereteinkbõvüléséhez vezethetnek.A kiválasztott gének esetében másmolekuláris biológiai módszerekkel isszükséges bizonyítani (Northern analízis,real-time PCR), hogy transzkripciójukataz 5A kromoszóma befolyásolja.Amennyiben ezek a mérések is igazoljáka macroarray eredményeket, térképeznifogjuk az 5A kromoszómán ahidegindukálható gének transzkripciójátbefolyásoló regulátor géneket. Ha sikerülolyan gént találni, mely kapcsolatbahozható a fagytûréssel, az alkalmas lehet,mint molekuláris marker, a fagyállóbúza genotípusok szelektálására.Kocsy Gábor – Galiba Gábor

28 2005/2Különbözõ rozsfajtákból származókromoszómaszakaszok kimutatása az újmartonvásári búzafajtákban és fajtajelöltekbenin situ hibridizációvalAbúza és a rokonsági körébetartozó fajok keresztezésévellétrehozott hibridekbõl eddigszámos olyan vonalat állítottak elõ,amelybe beépült az idegen faj kromoszómájánakegy szakasza. Így sikeresenvittek át betegség-rezisztenciáértés más kedvezõ tulajdonságokértfelelõs génkomplexumokat arokon fajokból a kenyérbúzába. Különösenfontos génforrásként szolgál anemesítés számára a rozs, mely sok betegséggelszemben ellenálló. A külföldiés hazai búzafajtákban igen elterjedtaz az 1B/1R kromoszóma-átépülés,amely a ’30-as években a németországiWeihenstephanban és Salzmündébenegymással párhuzamosanlétrehozott búza x rozs hibridekre vezethetõvissza és a Petkus rozs 1R kromoszómájánakrövid karját hordozza.A magyar búzanemesítésbe a salzmündeiNeuzucht a szovjet Avrora,Kavkaz, Szkoroszpelka 35 és Bezosztaja2 fajták közvetítésével került be. Arozs 1R kromoszóma rövid karján számoshasznos gén található. Ezek alisztharmattal, levélrozsdával, szárrozsdávalés sárgarozsdával szembennyújtanak védelmet a növény számára.A „Gaucho” oktoplocid tritikálébólis sikerült lA/1R transzlokációt elõállítani,melynek következtében az InsaveF. A. rozsfajta 1R kromoszómakarjaépült rá a búza 1A kromoszómájánakhosszú karjára, amelybõl végül azAmigo búzafajtát állították elõ. Ez az1R kromoszómakar búza levéltetû éslisztharmat ellen nyújt védettséget.Az idegen fajú kromoszóma-átépülésekcitogenetikai, biokémiai és molekulárisgenetikai módszerekkel is tanulmányozhatók.Hagyományos citogenetikaimódszerekkel elsõsorban akromoszóma-párosodások elemzéserévén mutathatók ki az idegen fajú átépülések.A’90-es években egy újkromoszóma-festési eljárást dolgoztakki. Ennek lényege, hogy az idegenfajú szülõ DNS-ét fluoreszcensfestékkel jelöljükmeg, és ezt hibridizáljuka vizsgálni kívántnövényi mintagyökércsúcsából készültkromoszómapreparátumra.Ez amódszer a genomi insitu hibridizáció(GISH). Az eljárássorán a hibridekbenés származékaikban akülönbözõ fajok kromoszómáieltérõ színneljelölõdnek, melynekalapján a beépültidegen fajú kromoszómákvagy kromoszóma-szakaszokpontosan kimutathatók.A búza és a búzávalrokon fajok DNSébenis elõfordulnakolyan ismétlõdõ (repetitív) szakaszok,melyek a teljes DNS-készlet jelentõsszázalékát is kitehetik. Ha ezeket aDNS-szakaszokat izoláljuk és fluoreszkálófestékkel megjelöljük, speciálisDNS-próbákat kapunk. Amikor afluoreszkáló DNS-szakaszt a preparátumonlévõ kromoszómákhoz hibridizáljuk,akkor az oda kötõdik,ahol hasonló ismétlõdõ szakaszokattalál. Ennek következtében a kromoszómákonjellegzetes hibridizációsmintázat alakul ki, így a kromoszómákazonosíthatók. Ez a módszer a1. ábra Rozs kromoszómakarok kimutatása az MvTáltosból készült gyökércsúcs-preparátumon. A rozskromoszómakarok erõteljes zöld színben fluoreszkálnak,a búza kromoszómák halványzöldek. A sejtengenomi in situ hibridizációt (GISH) végeztünk.fluoreszcens in situ hibridizáció(FISH). A kétféle technika kombinálásávalaz idegen fajú transzlokációkbana kromoszóma-átépülések nyomon követhetõk.A martonvásári nemesítési alapanyagokbanelsõsorban az 1B/1R búza/rozstranszlokáció fordul elõ. Az1B/1R transzlokációban a rozs kromoszómakara Petkus rozsból származik.Az utóbbi években az Insave rozs kromoszómakarjáthordozó 1A/1R transzlokációis bekerült a fajtajelöltekbe ésfajtákba. A rozs transzlokációk kimutatásárarutinszerûen folyik Martonvásárona fejlett törzsek és új minõsítettfajták tesztelése biokémiai markerekkelés molekuláris citogenetikaimódszerekkel. Vizsgálataink során tizenháromúj martonvásári fajtát ésfajtajelöltet teszteltünk annak megállapítására,hogy hordoznak-e rozskromoszóma-szegmentumot. A rozstranszlokációk jelenlétét genomi in situhibridizációval mutattuk ki. A transzlokációtípusát ismétlõdõ DNS-szakaszokkalvégzett fluoreszcens in situhibridizációval azonosítottuk. Az 1.ábrán jól megfigyelhetõ, hogy a rozskromoszómakarok erõteljesen fluoreszkálnak,míg a búzakromoszómákhozcsak nagyon kis mértékben kötõdötta rozs próba annak ellenére, hogya búza és a rozs DNS-ének felépítésekb. 78%-ban azonos, azaz homológ.A búza/rozs transzlokációk azonosítása(1A/1R vagy 1B/1R) a pSc119.2DNS-próbával történt. Ez a próba az

2005/21. táblázat 1A/1R vagy 1B/1R transzlokációt hordozó martonvásáribúzafajták és fajtajelöltekNév Pedigré TranszlokációMv Emese MvMa/Mv12//F2098W2-21 –Mv Hombár GA90078-I/Matador –Mv Ködmön Mir29/Magdaléna//Magdaléna –Mv Mazurka MvM53-91/ Magdaléna –Mv Suba Eryt1778/ Magdaléna//Magdaléna –Mv Süveges Mir29/ Magdaléna//Magdaléna –Mv Toborzó Eryt336/Magdaléna –Mv Táltos F4549-W2-1/Fatima 1A/1RMv 07-03 F4549-W2-1/Mv251 A/1RMv 08-03 GA90078-I/Matador 1A/1RMv 12-04 F4831/Mv16//So91-997 1A/1RMv Gorsium Gt6687-12R/F6038W12-1 1B/1RMv Walzer Magdaléna/Mv8//Bkn/3/F2098W2-21/4/F2076 1B/1R292. ábra Az 1A/1R és az 1B/1R búza/rozstranszlokáció megkülönböztetése.Az 1B/1R kromoszóma hoszszúkarjának végén erõsen fluoreszkálószakasz látható, az 1A/1Rkromoszóma hosszú karján azonbanilyen szakasz nem figyelhetõ meg.A hibridizáció a pSc119.2 DNS-próbávaltörtént.1A búzakromoszóma hosszú karjáhoznem hibridizálódik, ugyanakkor az 1Bkromoszóma hosszú karjának végénegy erõs, alatta pedig egy gyengébbhibridizációs jelet ad. Az 1B kromoszómarövid karjának végén egyetlenjel található, míg az 1B/1R és az1A/1R transzlokációk rövid karján arozs hibridizációs mintázatára jellemzõ,erõs kettõs jel figyelhetõ meg (2.ábra). A fentiekben leírt ismertetõjegyekalapján a vizsgált genetikai anyagokbanaz 1A/1R és az 1B/1R búza/rozstranszlokáció egyértelmûenazonosítható volt (3. ábra).Vizsgálataink eredményét az 1.táblázat foglalja össze.A tesztelt genotípusok közül azMv Táltos, az Mv 07-03, az Mv 08-03és az Mv 12-04 1A/1R transzlokációt,míg az Mv Gorsium és az MvWalzer 1B/1R transzlokációt hordoz.A többi mintában búza/rozstranszlokáció nem volt kimutatható.A vizsgált 13 búza genotípus közülcsupán egy fajta – az Mv Emese – található,melynek egyik szülõje semhordoz rozs transzlokációt. Az összestöbbi fajta esetében az egyik szülõbenmár azonosították az 1B/1R transzlokációjelenlétét. Az Mv Hombár, azMv 08-03 és az Mv12-04 egyik szülõjea Kavkáztól, a többi fajta pedig azAvrorától örökölte a transzlokációt. AzMv Gorsium pedigréjét még nem sikerülta rozs transzlokációt hordozó szülõigvisszavezetni, ezért annak forrásanem ismert.Az 1A/1R transzlokáció forrása apedigré analízis alapján a GA90078-I,3. ábra Az 1A/1R búza/rozs transzlokáció kimutatása az Mv Táltosban. Ebbena fajtajelöltben az 1B kromoszóma is azonosítható. A sejten fluoreszcensin situ hibridizációt (FISH) végeztünk a pSc119.2 DNS-próbával.az F4549-W2-1 és az F 4831 törzs,ugyanakkor mindegyik genotípus másikszülõje az 1B/1R transzlokációthordozza. A GA90078-I, az F4549-W2-1 és az F 4831 törzs õsei közöttminden esetben megtalálható azAmigo búzafajta, amelyben az 1A/1Rtranszlokáció kimutatható. Az 1A/1Rés az 1B/1R transzlokációt hordozó búzafajták(törzsek) keresztezésébõl sikerültazonban rozs transzlokációt egyáltalánnem hordozó utódot is szelektálni,melyre példa az Mv Hombár, amelyugyanabból a keresztezésbõl származik,mint az 1A/1R transzlokációt hordozóMv 08-03 törzs. A két szülõ 26utódtörzsét állítottuk elõ, és nagy valószínûséggelezek között 1B/1R típus istalálható.Szakács Éva –Láng László –Lángné Molnár Márta

30 2005/2Felfelé a tudományos ranglétránHorváth EszterHorváth Eszter 1993-ban végzett a KölcseyFerenc francia-magyar kéttannyelvûgimnáziumban. Biológus és angolszakfordítói diplomát 1998-ban szerzett abudapesti Eötvös Loránd TudományegyetemTermészettudományi Karának biológusszakán, növénybiológia szakirányon. Harmadéveskorától kezdve vett részt az ELTENövényélettani Tanszékén dr. Böddi Bélaegyetemi tanár irányításával a klorofill bioszintézisfényigényes lépésének, a protoklorofillid-klorofillidátalakulásnak a tanulmányozásában.E témában elért eredményekbõlírta diploma dolgozatát is.Az egyetem elvégzése után az MTAMezõgazdasági Kutatóintézetének Sejtbiológiaiés Növényélettani Osztályán kezdtemeg munkáját. Feladata elsõsorban – korszerûmolekuláris biológiai, és biokémiaimódszerek segítségével – a szalicilsav ésmás fenolszármazékok szerepének, és hatásmechanizmusánakvizsgálata a növényiabiotikus stressztolerancia kialakulásában.Emellett részt vett a vernalizáció molekulárisbiológiai szintû kutatásában, melynekkeretében elsõsorban a poliaminok szerepét,valamint a DNS metilációs folyamatánakváltozását tanulmányozta eltérõ vernalizációsigényû búza genotípusokban. Elsõkéntmutatta ki, hogy a kukorica kataláz izoenzimeitkülönbözõ módon gátolja a szalicilsav,ami a szalicilsav szövetspecifikus hatását támasztjaalá.PhD tanulmányait 1999-tõl az ELTE BiológiaDoktori Iskola Kísérletes NövénybiológiaDoktori Programján folytatta dr. JandaTibor témavezetésével. PhD dolgozatát,melynek címe „Alacsony hõmérséklet hatásaitbefolyásoló tényezõk vizsgálata búzában(Triticum aestivum L.) és kukoricában (Zeamays L.)”, 2004 novemberében védte meg„summa cum laude” eredménnyel. Eddig kétOTKA, valamint egy OMFB és egy NKFPpályázat feladatainak sikeres megoldásábanmûködött közre.Szakmai felkészültségét jelzi, hogy tudományoseredményei nyomán számos idegennyelvûpublikáció jelent meg lektoráltnemzetközi szakfolyóiratokban, ezek közülkettõben elsõ szerzõ, háromban társszerzõvolt. Magyar nyelvû összefoglaló cikketpublikált a szalicilsav hatásáról a növényekabiotikus stressztûrésében. Részt vett az EurópaiNövényélettani Társaság (FESPB) ésa Magyar Növényélettani Társaság konferenciáin,valamint a COST 814-es nyugateurópaikutatási programban. Angol nyelvûkonferencia kiadványainak száma 19. Szakmaimunkáját nagymértékben segíti angolés francia felsõfokú nyelvismerete, de spanyolbólis C-szintû vizsgával rendelkezik.Hobbija az ornitológia.További munkájához sok sikert kívánunk.Galiba GáborAmartonvásári fiatal kutató nemzedékegy újabb sikeres tagja fejezte beposztgraduális képzését, és bizonyította,hogy mindazon készségekkel és ismeretekkelrendelkezik, ami a nemzetközilegis versenyképes kutató munkához szükséges.Rakszegi Mariann PhD disszertációjáta mûszaki egyetem „Vegyészmérnökialap és alkalmazott tudományok” doktoriprogramjának keretében készítette el, ésvédte meg nagy sikerrel 2005. február 8-án.A most lezárult hosszú képzési folyamatDebrecenben, a Református KollégiumGimnáziumában kezdõdött, ahol azokata biztos elméleti és morális alapokatszerezte meg, amelyekre késõbb a BudapestiMûszaki és GazdaságtudományiEgyetem Vegyészmérnöki Karán, majdmunkájában is építhetett. 1998-ban szerzettokleveles biomérnök diplomát, melylyelintézetünkben, a Kalászos GabonanemesítésiOsztályon kezdett dolgozni.Amellett, hogy bekapcsolódott a nemesítésianyagok minõségvizsgálatába, merõbenúj feladat volt számára a búzanövénymegismerése és a nemesítési módszerekelsajátítása, hiszen ezeket korábban nemRakszegi Marianntanulta. Rövid idõ után ötvözni tudta a minõséggelkapcsolatos elméleti kutatásokata gyakorlati növénynemesítés követelményeivel,és ez a kettõs szemlélet segítetteõt abban, hogy a kutatás mellett a minõségvizsgálólaboratórium munkáját is tudjairányítani.PhD tanulmányait 1999-ben kezdte aMûegyetemen. Már egyetemista korábanbekapcsolódott a régi magyar búzafajtákLMW-glutenin tartalékfehérje összetételénekvizsgálatába, melyhez SDS-PAGEés kapilláris elektroforézis módszerekethasznált. Késõbb olyan fehérjekémiai ésmolekuláris biológiai vizsgálatok bevezetésébenés alkalmazásában vett részt, melyekhatékonyabbá tehetik a búza nemesítésesorán a minõségi szelekciót. Többnemzetközi és hazai konferencián tartottelõadást, kutatási eredményei rangos folyóiratokbanjelennek meg. Disszertációját„Szelekciós lehetõségek a búza minõség-orientáltnemesítésében fehérjekémiaiés DNS markerekkel„ címmel nyújtottabe, és védte meg ez év tavaszán.Kanadában, Angliában és Franciaországbantett rövidebb tanulmányútjai mellettösztöndíjasként 2000-ben négy hónapotdolgozott Ausztráliában a CSIRO PlantIndustry canberrai kutatóintézetében. 2005elsõ felét ismét Angliában tölti, ahol a híresrothamstedi kutatóintézetben dolgozik egyintézeteink közötti közös projekt keretében.Ezt követõen, onnan visszatérve a legmodernebbmódszerekkel felvértezve folytatjamajd munkáját az újabb, kiváló minõségûmartonvásári búzafajták nemesítésében.Láng László

2005/2Varga Klára (1937-2005)312005. március 12-én súlyos, gyógyíthatatlanbetegségben, 67. életévében haltmeg dr. Varga Klára, az intézet NövénytermesztésiOsztályának nyugalmazottmunkatársa. Egész munkás életét az intézetbentöltötte. 1955 és 1974 közöttmezõgazdasági technikusként dolgozott.1965-tõl a Gödöllõi AgrártudományiEgyetem levelezõ tagozatos hallgatójavolt és 1970-ben agrármérnöki diplomátkapott. 1974-tõl 1992-ig intézeti mérnöki,és 1992-tõl tudományos munkatársibeosztásban dolgozott. Több évtizedenkeresztül volt Gyõrffy Béla közvetlenmunkatársa.Munkaterülete a kukorica agrotechnikatémacsoportban a kísérleti adatokgyûjtésének, feldolgozásának és értékelésénekaz irányítása volt, ezen belül felelõsvolt a honosítással kapcsolatos kísérletimunkáért. A rábízott feladatokatpontosan és lelkiismeretesen végezte, kitûntrendszerezõ képességével. Az adatokfeldolgozásában önálló volt, rendszeresenképezte magát, kereste az új ésjobb megoldásokat. Eredményes munkátvégzett a honosítási kísérletekben és behatóanfoglalkozott az állománysûrûségvizsgálati módszerek fejlesztésével.Szorgalmasan gyûjtötte a kísérleti adatokataz egyetemi doktori értekezéséhez.Doktori értekezését Sváb János módszertaniirányításával készítette el ésvédte meg 1984-ben a Gödöllõi AgrártudományiEgyetemen. Rendszeresen bemutattaa kukoricatermesztési kísérleteketaz intézetbe látogató szakembereknekés az évenkénti országos kukoricabemutatókon résztvevõknek. A honosításikísérletek felelõseként széles körûhazai és külföldi kapcsolatrendszer részesevolt. Nagyon szoros és eredményesszakmai kapcsolatot tartott fenn anövénytermesztési rendszerek felelõsszakembereivel.Dr. Varga Klára egész életpályájátpontos, becsületes munka, megbízhatóságés tiszteletre méltó szerénység jellemezte.Mindenkor kivívta munkatársaiés vezetõi elismerését és pártfogását.Dolgos életútja, töretlen szorgalma éspontos kísérleti kutató munkája napjainkbanis példaképül szolgálhat. Emlékétmegõrizzük.Berzsenyi ZoltánMolnár Ferenc (1929-2004)Életének 76. évében, 2004 novemberébenelhunyt Molnár Ferenc, a KísérletiGazdaság nyugalmazott igazgatóhelyettese.Sikerekben gazdag pályafutását1954-ben kezdte a VelenceiGépállomáson. A Központi StatisztikaiHivatal és az Országos Vetõmag-felügyelõségIntézetnél eltöltött évek utánútja 1960-ban Martonvásárra vezetettaz MTA Mezõgazdasági KutatóintézeteKísérleti Gazdaságához, ahol 1973-ig avetõmagtermelési üzemág ágazatvezetõfõmérnökeként, azután 1989 júniusinyugdíjba vonulásáig igazgatóhelyetteskéntdolgozott.Találkozása a vetõmagtermesztésselegy életre kiható élmény volt. 1960-ban nagy érdeklõdéssel úgy érkezettMartonvásárra, hogy akkor ott márminden a hibridkukorica országosprogram megvalósítására összpontosult.1953-ban minõsítették Magyarországés egyben Európa elsõ beltenyésztéseshibridkukoricáját az Mv 5-öt, melyettovábbi kiváló Mv hibridekkövettek.1956 õszén üzembe helyezték az országelsõ, amerikai importból beszerzett,Campbell típusú szárítóját. Ennekköszönhetõen 1957-ben már üzemi méretekbentapasztalhatták meg a termelõka heterózis hatás elõnyeit. Közbenaz ország 12 másik kiváló gazdaságábanis hozzákezdtek a hibridkukoricavetõmag feldolgozására alkalmas vetõmagüzemeképítéséhez.Mindennek eredményeként 1964-ben már a kukorica vetésterület 100%-án (Mv nemesítésû) hibridkukorica vetõmagotvetettek. Ezt a világviszonylatbanis egyedülálló innovációs csodátláthatta testközelbõl, s ennek lehetettszemélyes résztvevõje, alakítója. Azonkevesek egyike volt, akik átlátták a vetõmagágazat teljes vertikumát. Kitekinthetettkülföldre is. Sok ezer tonnaMv hibridkukorica vetõmag exportjábanmûködött közre.Molnár Ferenc munkáját nagyfokúszakmai igényességgel végezte, s eztvárta el munkatársaitól is. Sok fiatalszakember tanulta meg a vetõmagtermesztéstaz õ irányítása alatt. Szigorú,erõs akaratú vezetõ volt. Döntéseit vitákután, szakmai mérlegelés alapjánhozta. Munkatársai tisztelték nagy tudásáért,következetességéért. A martonvásári„nagy generáció“ tagjakéntnemcsak a kukorica, hanem a kalászosgabona nemesítés eredményeiért is dolgozott.Szíve haláláig Martonvásár sikeréértdobogott. Emlékét megõrizzük.Béke poraira.Marton L. Csaba

32 2005/2