9Ékrovású és spanyolozott mángorló (Király Zsiga tsinálta Kiss Eörzsébetnek, 1841).<strong>1994.</strong> XLVIII. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / Domonkos Ottó: Kézmővesség – népmővészet (A <strong>Sopron</strong>iMúzeum állandó néprajzi kiállítása) / 3. A kiállítás egyes termei3. A kiállítás egyes termei<strong>1994.</strong> XLVIII. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / Domonkos Ottó: Kézmővesség – népmővészet (A <strong>Sopron</strong>iMúzeum állandó néprajzi kiállítása) / 3. A kiállítás egyes termei / <strong>1.</strong> terem: Házimunka,8
specialisták, háziiparosok, céhes kézmővesek<strong>1.</strong> terem:Házimunka, specialisták, háziiparosok, céhes kézmővesekEzzel a tagolással szeretnénk a munkamegosztás fokozatait bemutatni. A házimunka keretében, aparasztság díszítet tárgyainak körében, elsısorban a kelengyeszámba menı párnák és lepedık akiemelkedıek. A XVIII. század végérıl származó szırhímzések, majd a gyapjú- és pamuthímzések a XIX.század 10elsı felében, virágcsokraikkal XVII. századi fıúri, városi hagyományokat ıriznek. E hímzetttextilek jelentıs befolyással voltak a XIX. század közepén kiteljesedett festett bútorok díszítésére is. Ahímzett párnák házimunkában készültek, a lepedıket díszítı ún. lepedıszélek többségükben tömegárukéntérkeztek a XVIII. század végétıl a XIX. század közepéig, az ország északi megyéinek háziiparosaitól,vándorkereskedık közvetítésével. <strong>Sopron</strong> város polgárainak, gazdapolgárainak hagyatéki leltáraibannagyon sok hímzett párnáról maradtak feljegyzések, ami arra vall, hogy nem csak maguk apolgárasszonyok és leányaik hímeztek, hanem a háztartásukhoz tartozó egyéb személyek is foglalkoztakezzel a munkával, hasonlóképpen a földesúri udvarok szokásaihoz. Így hát a hímzéseknek ez a gyakorlatafolyamatosnak mondható, amely a megye magyar lakosságának kezén élt tovább, vált jellegzetessé, amit„rábaközi hímzés”-ként nevez a néprajztudomány és ismer az ország népmővészetet kedvelı rétege. Ez amintakincs, népmővészeti kiadványok révén, általánosan közkinccsé vált, de tovább él a megye leányainak,asszonyainak hímzıszakköreiben is. A kedvelt kazettás elrendezéső csokrok párnákon, futókon, falvédıköna városi lakások díszei. A német és horvát nemzetiségőek saját hímzéseikkel díszítették a halottas szobát,ravatalt. Ilyen emlékeink sajnos csak századunk elejérıl ismertek Ágfalváról, ahol egész készletet hímeztekerre a célra: lepedı, melltakaró, arckendı, tükörtakaró stb. mind szabad rajzú laposhímzéssel ellátva. Ekészletet már a házasság elıtt el kellett készíteni, amit azután az esküvıtıl a halálig kis ládában ıriztekegyes selyem fejkendıkkel együtt a szekrény tetején.A fatárgyak ékesítése mint a házimunka terméke kis számban lelhetı fel a paraszti háztartásban. E ritkadarabok is többnyire a fiatalok közötti érzelmi kapcsolatok emlékei, ilyenek a rozettás mángorló, azékrovású sulykoló, a díszes guzsalyszár a fonáshoz. Ajándékozásuk a XVIII. század óta folyamatos volt avidék mindhárom nemzetiségő népességénél a XIX. század végéig.A faragó specialisták jellegzetes rétegét képezték a földesúri birtokok „faragóbéresei”, akik a gazdaságieszközök készítését, javítását végezték, irányították. Szerszámaik jórészt a bognárokéval voltak azonosak.A falvak fúrófaragó „ezermesterei” fıleg saját szükségletre készítettek jármot, széket, szerszámnyelet. Amunkához használt eszközeiknek többsége az iparosok szerszámkészletébıl származott. A díszítımővészetsajátos stílusát alakították ki az állatokat ırzı pásztorok. Ékrovású, karcolt és spanyolozott tárgyaikrészben a falvak díszítı hagyományait követték, másrészt a megélt, vagy dicsıített betyárok tetteitörökítették meg. A dunántúli pásztormővészet legkiemelkedıbb és egyben stílust teremtı egyénisége KirályZsiga volt. Megyénk területén tevékenykedett mint pásztor és betyárok segítıje, tettestársa. Díszesmángorlóinak több darabja a soproni fegyházban készült. Bravúros technikáját mángorló és főszertartószemlélteti. Hozzá hasonló a Nagycenkrıl származó mángorló, beretvatartó és a főszertartó 1854-bıl. Aszázadfordulótól a 11domborúfaragás vált általánossá. A két háború között (1928) a kapuvári tiszttartóbiztatására faragta szoborcsoportját a gémespusztai Varga György.A földnélküli, vagy csak kevés földdel rendelkezı zsellérek, szegényparasztok egy része kiegészítıkeresethez jutott olyan speciális termékek tömeges elıállításával, amelyeket a módosabb parasztok, másfalvak, mezıvárosok, városok népe igényelt. Az ilyen háziipari termékek két nagyobb területét említhetjük9
- Page 1 and 2: 1994. XLVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM119
- Page 3 and 4: 3„Rábaközi földnép”, a Reg
- Page 5 and 6: díszítettek, ünnepélyes szokás
- Page 7: a város földesúrrá vált.A XV-X
- Page 11 and 12: 12Háziipari termékek, hímzés, h
- Page 13 and 14: jegyzıkönyv, szálllásjelzı tá
- Page 15 and 16: 15Gyorsvetélıs szövıszék, Szak
- Page 17 and 18: 1748 gombkötı1756 mészárosA jel
- Page 19 and 20: céhes kötelékekbıl kiszabadult
- Page 21 and 22: takács:kékfestı:falvak száma me
- Page 23 and 24: vették használatba, hanem csak k
- Page 25 and 26: Boór Sámuel kékfestımester mint
- Page 27 and 28: kiemelkedı a csornai mőhely ötö
- Page 29 and 30: hitükhöz hő iparoscsaládokat,
- Page 31 and 32: 30Krausz Károly posztógyáros, 18
- Page 33 and 34: 1994. XLVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM /
- Page 35 and 36: 35Gregorancz Pál gyıri püspök l
- Page 37 and 38: fordíthassák, ami nemcsak ezen he
- Page 39 and 40: Címe: „GENERAL Mandat, (Wegen Au
- Page 41 and 42: Magyar fordítása:Tekintetes gróf
- Page 43 and 44: 45Pfendel; I. János (-1379-1423) f
- Page 45 and 46: ejegyzései. Ezeket a bejegyzéseke
- Page 47 and 48: íróság ugyan úgy döntött, hog
- Page 49 and 50: 52kisebbik házat a Pfendel II. Já
- Page 51 and 52: 54A Rejpál-ház (Várkerület 7. s
- Page 53 and 54: Ezenkívül a Boldogasszony-kápoln
- Page 55 and 56: 35. Jacob stichnbinchl mit seiner h
- Page 57 and 58: efizetéseiket, az általunk adott
- Page 59 and 60:
Dr. Grüll Tiborszül.: Sopron, 196
- Page 61 and 62:
átadására kötelezte. Ennek köv
- Page 63 and 64:
megjutalmazzák. A vitéz Zalay Ká
- Page 65 and 66:
Jan. 30.: Dr. Sz. Póczy Klára: Sc
- Page 67 and 68:
magyar küldött felszólalása nyo
- Page 69 and 70:
73Scarbantia fórumának déli oszl
- Page 71 and 72:
múltjának szimbólumát lássa.19
- Page 73 and 74:
Az emléktábla (Lobenwein Tamás f
- Page 75 and 76:
mondunk. Külön köszönjük a Sop
- Page 77 and 78:
(1934-1993)„Dr. Hiller István k
- Page 79 and 80:
Áldozatos, nehéz, de szép és p
- Page 81 and 82:
elérkezett a „puha diktatúra”
- Page 83 and 84:
Az elsı erdı- és faipari mérnö
- Page 85 and 86:
1968, 2. sz. 3-4. p.Vándor Sándor
- Page 87 and 88:
Kubinszky Mihályné, Landl Róbert
- Page 89 and 90:
Hazánk elsı szakkönyvtárának k
- Page 91 and 92:
Többcélú nagyértékő fakiterme
- Page 93 and 94:
1983, 233. sz. 6.Egyetemtörténeti
- Page 95 and 96:
1984. 139-142.Augusztinovicz Elemé
- Page 97 and 98:
Egy Latinka-mondat a soproni egyete
- Page 99 and 100:
Magyar könyvtáros küldöttség l
- Page 101 and 102:
Aktuelle Fragen der Ödenburger Ges
- Page 103 and 104:
11 (Megjegyzés - Popup)Lackner Kri
- Page 105:
25 (Megjegyzés - Popup)Királyi he
Change language