1994. xlviii. évfolyam 1. szám - Sopron

Áldozatos, nehéz, de szép és példaadó élete volt.Falun és városon, iskolákban és kórházakban, a templomban és a börtöncellában eszméihez híven,meggyızıdése szerint élt és cselekedett. Egy másik világba vetett hittel végezte munkáját. „Ha csak ebbenaz életben reménykedünk Krisztusban – üzeni gyászjelentése a maradéknak – minden embernél szánalomraméltóbbak 83vagyunk.” (I. Kor. 15,19). – İ emelt fıvel állhatott meg földi bírái elıtt, nem vált sohaszánalomra méltóvá, a megpróbáltatások közt megóvta ıt hite, tudása és tisztessége.Sopronkıhidán született, 1904. december 31-én. A helyi elemi iskolában Büttl János tanító keze alatttanult. 1916-tól 1920-ig a gyıri Bencés gimnázium diákja volt. Négy évig a gyıri kisszemináriumnövendéke; 1924-tıl 1928-ig mint teológus tartózkodott a gyıri nagyszemináriumban.A kispapok körében népszerő, nagy tehetségő fiú az irodalmi egyesület tagja, majd elnöke lesz. Szépenszaval, elbeszéléseket és értekezéseket ír, nyelvészeti vitát rendez az ikes igék használatáról; verseit – azakkori szokás szerint – megörökítik a „Reménysugár” c. diáklapban. Az irodalom után egyre mélyebbenkezd érdeklıdni a földrajz, a történelem és a német nyelv iránt.Legkedvesebb tanára – egyben osztályfınöke – Hollós Ildefonz volt, aki jövıbe látó útmutatással atollforgató diákot kinevezte az „osztály krónikásává.”Németh Alajost 1928. június 29-én szentelték pappá a gyıri püspöktemplomban. Július 8-án mondta elsıszentmiséjét a soproni dómban. Újmiséjére szülıfalujában került sor. A fegyházban Kıhida fennállása ótaez volt az elsı szentmise!1928. augusztus 21-én foglalta el elsı kápláni stációját Magyaróvárott. Többedmagával megalakította ahelyi keresztény szocialista pártot, sőrőn cikkezett az újságokban, fıleg a Nyugati Hírlapban. A szociáliskérdéseket firtató, kendızetlen nyíltságú írásaiért sok kritika érte.79