érkezı kereskedık, iparosok. A lakosság különbözı mőveltségő, eredető elemeibıl idıvel rusztikus,paraszti-katonai társadalom alakult ki, amely inkább külsıségekben, tudatos eltökéltséggel lett római.Jellemzı a pannonfaiak felszínes romanizációjára Valentinianus császár példája. A pannoniai származásúcsászár a korabeli írók feljegyzései szerint a latin nyelvet meglehetısen gyatrán beszélte.A rómaisághoz való kötıdés nemcsak az Imperium évszázadaiban volt elevenebb Nyugat-Pannoniában, dekésıbb is. A Pannonia-kutatásban hosszú ideig az volt az uralkodó vélemény, hogy az V. század elejénmegindult népvándorlás megpróbáltatásai egyre nagyobb tömegeket kényszerítettek menekülésre,Dalmatiába, Italiába, Galliába és 430 után, amikor Róma Pannonia nagy részét átengedte a hunoknak, arómai élet mindörökre megszőnt ezen a tájon. Másfelıl a magyar történeti kutatás, szinte napjainkig, úgytárgyalja a magyar honfoglalást, és az utána következı századokat, mint teljesen új lapot e földtörténetében, amelyben semmi szerepe, jelentısége nem volt az itt talált népeknek. Az elmúlt évtizedekkutatásai, elsısorban régészeti eredményei alapján egyik elmélet sem tartható fenn tovább.Kétségtelen, hogy az V. században jelentıs tömegek menekültek el Pannoniából. De ezek csak a társadalomfelsı rétegébıl valók voltak. tisztviselık, gazdag polgárok, földbirtokosok, a szellemi, vallási élet vezetıi.A nagy tömeg ezt nem engedhette volna meg magának, de a menekülık áradatának kemény törvényekkelvetett gátat a császári kormányzat. A lakosság nagy része tehát Pannoniában maradt, ha nem is eredetilakóhelyén. Azokról a folytonos zaklatásokról, pusztításokról, amelyeket a helyi lakosság a beköltözött,vagy a Duna másik partjáról átkalandozott barbároktól elszenvedett, Szent Severinus életrajza hiteles képetad. A falvak, villagazdaságok, kisvárosok lakói a fallal körülvett erısségekbe, városokba és refugiumokbahúzódtak, akiknek itt már nem jutott hely, a barbár rohamoknak kevésbé kitett vidékekre húzódtak, Pécskörnyékére, nagy tömegben a Balaton délnyugati végébe, a Borostyánút menti városokba, Somogy, Zala,Vas, <strong>Sopron</strong> megyékbe, a Murán és a Dráván túlra. Ebben a régióban még egy-két évszázaddal a rómaibirodalom megszőnése után is jelentıs romanizált tömegek éltek. E népesség jelenlétét nemcsak a keszthelyikultúra leletanyaga, egy sírban elıforduló antik név – Bonosa – jelzi, de a beköltözı új népek, alangobardok és a korai avarok déli települési határa nem lépte túl a Balaton vonalát. Kezdetben, amígrómai kormányzat létezett, ezt a területet a ravennai Anonymus feljegyzése szerint az egykori Valerialakóiról Valeria Media provinciának nevezték. Az avarkor késıbbi szakaszában már nem állt fenn aveszély a helyi lakosság kiirtására, tehát a Dunántúl nyugati részén is megvolt annak a lehetısége, hogynagyobb tömegben élı romanizált népesség maradjon fenn, ahogy az egykori birodalom más részein is,mint a dunai régióban Albánia területén, ahol ma is él a középkorban északkelet felé elvonuló románok egyrésze. Hogy ez a fennmaradás nem következett be, az az avarkor sajátos fejlıdésébıl következett. A hosszúavar uralom alatt szláv népek kaptak helyet a Kárpát-medencében, akiknek életmódja nem volt a romanizáltlakosság számára olyan megközelíthetetlenül idegen, mint a nomád-félnomád avarságé. A Dunántúlonmegjelenı szlávokkal a romanizált népesség összeolvadt, átvéve azok nyelvét, átadva nekik kereszténykultúrájukat. Átörökítették a római-szláv lakosságra a földrajzi neveket is, amelyeket aztán a magyarság isátvett. Ilyen a Mursella folyó neve, amelyet ma Marcal formájában használunk, az Arrabo, 75ma Rába(Gyır német neve, Raab is ebbıl származik), továbbá az antik Salla a mai Zalával azonos. De aközépkorban tudatosan használták a Sabaria nevet is.Az elmúlt évtizedek ásatásai egyértelmően bizonyították, hogy a késıbbi <strong>Sopron</strong>t is a romanizált, a rómaibirodalmat évszázadokkal túlélı népesség lakta, az antikvitás és a magyar középkor között folytonosságvolt. 1(27) Ez a továbbélés indokolttá teszi – elvetve a történeti kutatás két említett elméletét –, hogy <strong>Sopron</strong>város lakossága a városukban talált római emlékeket ne egy megelızı idegen világ hagyatékának tekintse,hanem saját korai történetének; ebben a fórumban, amely Scarbantia szíve volt valamikor, 2000 éves70
múltjának szimbólumát lássa.<strong>1994.</strong> XLVIII. ÉVFOLYAM <strong>1.</strong> SZÁM / SOPRON KULTURÁLIS ÉLETE / Hárs József: Dr. Házi Jenıemléktáblájának avatása (1993. október 14.)Hárs József: Dr. Házi Jenı emléktáblájának avatása(1993. október 14.)Esıre hajló idıben, délután három órára győlt össze a nagyszámú közönség az Alsólıver utcából a SzentImre térre nyíló utcácska emeletes sarokháza elé. Ezt a közteret a város közgyőlése 1991-ben nevezte elegykori fılevéltárosunkról. (Eredetileg – 1940-ben – Szt. Gellértre keresztelték, 1950-ben İrségre asarokház ıreirıl, 1959-ben viszont Hámán Katóé lett a stafétabot. Egy darabig elképzelhetınek látszott apüspök visszatérte, aztán a képviselı-testület az elıtte fekvı javaslatokból mást választott. Döntı volt atudós családi házának közelsége.)A <strong>Sopron</strong>i Városszépítı Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, névmagyarázatul isrendelte meg a dombormőves bronz táblát Sz. Egyed Emma szobrászmővésztıl. Ez volt az oka, hogy miértide, miért nem a Zrínyi utcába szólt a meghívó.Az ünnepséget – a megjelentek üdvözlése után – Kubinszky Mihály, az egyesület elnöke nyitotta meg.Röviden vázolta az emléktábla keletkezéstörténetét és megköszönte azok munkáját, akik az elkészítésben,az elhelyezésben az egyesület segítségére voltak. Majd Kosáry Domokosnak, az Akadémia elnökének adtaát a szót (beszédét – a szónok engedélyével – magnószalagra vettük és alább közöljük):Hölgyeim és Uraim! Több mint egy fél évszázaddal ezelıtt, amikor személyesen alkalmam volt megismerniıt, Házi Jenı már a neves, ismert, elismert történész szakemberek közé tartozott. <strong>Sopron</strong> középkoriiratanyagának a 13 kötetes győjteménye, amely 1921 és 1943 között látott napvilágot, legjobb éslegemlékezetesebb korabeli forrásgyőjteményei közé tartozik, nem szólva a kutatásainak olyan –idézıjelben mondom – „melléktermékeirıl” mint a <strong>Sopron</strong>i Virágének, a soproni magyar–latin szójegyzék aközépkorból, a soproni levéltár magyar nyelvő levelei a XVI. századból. Nem volt véletlen tehát, hogy aMagyar Tudományos Akadémia 1938-ban levelezı tagjai közé választotta ıt. Székfoglaló elıadását ismegtartotta, mégpedig ugyancsak XI–XIV. századi soproni adatok alapján, a városi kancelláriai intézménykialakulásáról.Élete teljében, munkaereje teljében volt akkor. Telve a jövıre vonatkozó kutatási tervekkel. A sztálinifordulat, a II. világháború után, ıt is érintette, az ı sorsára is 76kihatott. Több mint száz akadémikustzártak ki 1949-ben az Akadémiáról, köztük ıt is. S negyven évnél többnek kellett eltelnie, amíg végül 1990tavaszán sikerült elérnünk azt, hogy a kizárt tagokat mind rehabilitáltuk. Ez legelsı kötelességeink közétartozott. Házi Jenı is újra az Akadémia tagja lett. Sajnos ezt ı már nem érhette meg, mert 1986februárjában, egy hóviharos napon, örökre behunyta szemét, egy munkás, alkotó, tevékeny, szakmaieredményekben gazdag, hosszú élet után. És mindez máris elegendı ok volna arra, hogy most ezalkalommal, amikor emléktábláját <strong>Sopron</strong>ban, amelynek levéltárát annyi ideig vezette, lelepleztük, azAkadémia nevében személyesen fejezzük ki tiszteletünket. De szó van itt talán valamivel többrıl is. Azelmúlt rendszer sötét évtizedei során, és a két világháború megpróbáltatásai után, sokszor fölmerült az akérdés, hogy az európai kultúra magyar változata, nemzeti 77történelmünk kontinuitása megmarad-e. Vagy71
- Page 1 and 2:
1994. XLVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM119
- Page 3 and 4:
3„Rábaközi földnép”, a Reg
- Page 5 and 6:
díszítettek, ünnepélyes szokás
- Page 7 and 8:
a város földesúrrá vált.A XV-X
- Page 9 and 10:
specialisták, háziiparosok, céhe
- Page 11 and 12:
12Háziipari termékek, hímzés, h
- Page 13 and 14:
jegyzıkönyv, szálllásjelzı tá
- Page 15 and 16:
15Gyorsvetélıs szövıszék, Szak
- Page 17 and 18:
1748 gombkötı1756 mészárosA jel
- Page 19 and 20: céhes kötelékekbıl kiszabadult
- Page 21 and 22: takács:kékfestı:falvak száma me
- Page 23 and 24: vették használatba, hanem csak k
- Page 25 and 26: Boór Sámuel kékfestımester mint
- Page 27 and 28: kiemelkedı a csornai mőhely ötö
- Page 29 and 30: hitükhöz hő iparoscsaládokat,
- Page 31 and 32: 30Krausz Károly posztógyáros, 18
- Page 33 and 34: 1994. XLVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM /
- Page 35 and 36: 35Gregorancz Pál gyıri püspök l
- Page 37 and 38: fordíthassák, ami nemcsak ezen he
- Page 39 and 40: Címe: „GENERAL Mandat, (Wegen Au
- Page 41 and 42: Magyar fordítása:Tekintetes gróf
- Page 43 and 44: 45Pfendel; I. János (-1379-1423) f
- Page 45 and 46: ejegyzései. Ezeket a bejegyzéseke
- Page 47 and 48: íróság ugyan úgy döntött, hog
- Page 49 and 50: 52kisebbik házat a Pfendel II. Já
- Page 51 and 52: 54A Rejpál-ház (Várkerület 7. s
- Page 53 and 54: Ezenkívül a Boldogasszony-kápoln
- Page 55 and 56: 35. Jacob stichnbinchl mit seiner h
- Page 57 and 58: efizetéseiket, az általunk adott
- Page 59 and 60: Dr. Grüll Tiborszül.: Sopron, 196
- Page 61 and 62: átadására kötelezte. Ennek köv
- Page 63 and 64: megjutalmazzák. A vitéz Zalay Ká
- Page 65 and 66: Jan. 30.: Dr. Sz. Póczy Klára: Sc
- Page 67 and 68: magyar küldött felszólalása nyo
- Page 69: 73Scarbantia fórumának déli oszl
- Page 73 and 74: Az emléktábla (Lobenwein Tamás f
- Page 75 and 76: mondunk. Külön köszönjük a Sop
- Page 77 and 78: (1934-1993)„Dr. Hiller István k
- Page 79 and 80: Áldozatos, nehéz, de szép és p
- Page 81 and 82: elérkezett a „puha diktatúra”
- Page 83 and 84: Az elsı erdı- és faipari mérnö
- Page 85 and 86: 1968, 2. sz. 3-4. p.Vándor Sándor
- Page 87 and 88: Kubinszky Mihályné, Landl Róbert
- Page 89 and 90: Hazánk elsı szakkönyvtárának k
- Page 91 and 92: Többcélú nagyértékő fakiterme
- Page 93 and 94: 1983, 233. sz. 6.Egyetemtörténeti
- Page 95 and 96: 1984. 139-142.Augusztinovicz Elemé
- Page 97 and 98: Egy Latinka-mondat a soproni egyete
- Page 99 and 100: Magyar könyvtáros küldöttség l
- Page 101 and 102: Aktuelle Fragen der Ödenburger Ges
- Page 103 and 104: 11 (Megjegyzés - Popup)Lackner Kri
- Page 105: 25 (Megjegyzés - Popup)Királyi he