Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
a város földesúrrá vált.A XV–XVI. században alakult céhek ellenırzésük alá vonták a legfontosabb iparágak mővelıit,vásáraikkal a környék ellátásához növekvı mértékben hozzájárultak. A XV. században elajándékozottkirályi mezıvárosok a földesúri birtokok központjaivá váltak a XVI. században, serkentették a kézmővesekszámának növekedését, a XVII. században pedig már a céhes szervezıdést. A kiemelkedı királyi városok(<strong>Sopron</strong>, Kismarton, Ruszt) céheinek szinte megyényi vásári körzeteiben megjelentek a kisebb centrumokis, a XVII. század második felében. A birtokközpontok, mezıvárosok kézmővesei a helyi szükségletekentúl, 20–30 kilométeres körzetben, általában egy-egy birtoktest területének megfelelıen, szolgálták azalapszükségletek kielégítését a XVIII–XIX. században.A megyénkben is uralkodó feudális gazdálkodási rend magyarországi sajátosságának tekinthetjük, hogy azáltalános munkamegosztás elınyeit (ipar, kereskedelem–mezıgazdaság) nem engedte érvényesülni ésnagymérető árutermelés egyik szektorban sem tudott megfelelıen kibontakozni. A jobbágyfelszabadításután is a nagybirtokrendszer uralkodott vidékünkön a XX. század közepéig. A falusi népesség XIX.században kialakult lakása, viselete fejlıdésében megrekedt, földjeinek növelése kilátástalanná vált, ezértegy része a kivándorlást választotta, a századfordulón.7
Change language