1994. xlviii. évfolyam 1. szám - Sopron

35. Jacob stichnbinchl mit seiner hofstat V irtail Khastel puluermaher am gancz hausHer Vlrich37. Paulus der fleyscher I virtail Mathes ripp 1/2 haus Veit Pabel ain viertel hausBernnhart tichsler 1/2 haus1379-hez képest 1536-ig nem változott a ház nagysága: a Várkerület 11., 29., 35., 37., és az Ikvahíd 1.számú háznál. Nagyobb lett az 5., 7., 9., 13., 15., 17., 19., 27., 31. és a 33. számú ház; kisebb lett a 21. és23. számú ház. Eltőnt az 1379. évi 25. számú ház: helyén köz (gesslein) vezetett a „középsı” fürdıházhoz,ill. az Ikva-patakhoz (Gb. 6 r , 10 r , 32 r , 34 v , azaz 30., 73., 235., 252. sz.). Korábban azt hittem, hogy ezekaz utóbbi adatok a Várkerület 7. és 9. számú ház közötti ún. Festıközre vonatkoznak: a háztörténetivizsgálatok azonban ezt megcáfolták. Amint láttuk, az 1536. évi házösszeírás ugyanúgy a beépítettháztelek kötélmértéke (sailmaß) szerint számol, mint az 1379. évi (utóbbi – amint láttuk – a 35. számúháznál külön megemlíti, hogy az udvarhelyet, hofstat is hozzáveszi). A mai Várkerület 3. számú ház alatt1536-ban álló ház csak 1489-ben épült; az 1. számú ház telke azelıtt üres volt.Már 30 esztendıvel ezelıtt rámutattam, hogy az 1380-as években végrehajtott közigazgatási reform során akötélmértéket, nyilván kedvezıbb adózási feltételek teremtésére (Sopron 1383-ban lett harmincadhely!), az1379. évinek a felére szállították le: tehát egy 1379. évi egész ház az 1380-as évektıl kezdve csak 1/2háznak számított (SSz. 1964, 6). 1379-ben a belváros egyetlen fürdıháza: dy padstuben 1 haus (I/1: 184);1533-ban ez már régen lakóház: das ain halb haus ist nach der sailmass (Gb. 92 v , azaz 572. sz.; ma: Szt.György u. 19. sz.). 1536-ban tehát visszatértek az 1379. évi számításhoz, aminek nyilván ismét adózásiokai voltak. Az 1536. évi összeírásnak ugyan Schmidtgassenn ’Kovácsok utcája’ a címe, azonban az egészmásodik fertályt felöleli (Házi Jenı: SSz. 1959, 353–354). Ez tehát egy nagyobb összeírásnak része, amelyaz egész várost felölelte. Nem nevezhetı telekkönyvnek, miként Házi Jenı teszi, akárcsak az 1379. évi sem.Mindkét összeírás német nevét a bírói ítéletkönyvnek egy 1438. évi bejegyzése árulja el. Keresztélyfürdımesternek (külvárosi, ún. középsı fürdıház: Várkerület 23. sz.) szántók tulajdonjoga, ill. bérlete miattperes ügye támadt Herb Ulrik tanácsúrral: „ Jtem Cristan pader hat anchlagt den Herb vlreich vmb agkerzins, da [gedn] zeucht sich, das der Herb vlrich an das Sailmass puech darurab stet” (GerB. 20). Atárgyalás során kiderült, hogy a vitás szántók a két peres fél szántója közt voltak: a fürdımester anyósától,Mihály szőcs özvegyétıl örökölte, de a „kötélmértékkönyv”-ben, röviden a „kötélkönyv”-ben Herb Ulriknevén szerepeltek (GerB. 28, 36). A Seilmaßbuch ’kötélmértékkönyv’ tehát – legalábbis 1438-ban – ahatárban fekvı ingatlanokra is kiterjedt. (1522 júniusában Török Márton királyi harmincados segítségévelkészült egy házösszeírás (SSz. 1988, 303).Az 1379. évi összeírás feloldása révén aprómunkával most már megírható a második fertály házainak,tulajdonosainak története, megvilágítható lakosainak 59mobilitása, azaz leírható a második fertály részletestopográfiája. További kutatásokkal mindez akár a mai napig kibıvíthetı.A Kovácsok utcájának hálai közül várostörténeti szempontból a három fürdıház, azaz, a felsı (Várkerület19. sz.), a középsı (23. sz.) és az alsó (31. sz.), valamint a javadalmas káplánok házai, így 1536-banSteuber Andrásé (1524–1539), aki a Szt. Mihály-plébániatemplom Tizenkét apostol nevő oltárának volt ajavadalmasa (Várkerület 29. sz.), a már említett Raidel Ulriké (35. sz.) stb. figyelemreméltó.Mőemlékvédelmi szempontból az 5., 7., 9., 13., 17. számú házak tanulságosak. Mi itt a 7. számú(Rejpál-ház) középkori maradványaira hívjuk fel a figyelmet (3–8. képek).55