1994. xlviii. évfolyam 1. szám - Sopron

díszítettek, ünnepélyes szokásokhoz, szertartásokhoz kötıdnek, a személy, család reprezentációjátszolgálják a közösség elıtt. E tárgyegyüttesek kifejezıi kisebb-nagyobb csoportok, táji egységek ízlésének,jellemzıi lehetnek egy-egy népcsoport, kisebbség, társadalmi réteg világának.Az egykori Sopron megye népessége igen színes képet mutat. A megye sík vidékein zárt tömbben él amagyarság, a rábaköziek. A nyugati peremterületen elnémetesedett magyar, ill. a középkor óta németlakosság teszi ki a többséget. A megye nyugati harmadában jelentıs számú tiszta horvát, ill.magyar–horvát, német–horvát település alakult ki a XVII. század végére. A horvátok a XVI. század ótatelepítéssel, ill. a török elıl menekülve kerültek vidékünkre. A XVII. században önálló zsidó településekjöttek létre az Esterházyak nagymartoni uradalmának területén, a földesúr védelme alatt.A reformáció 1520 után óriási fölénybe került Sopronban, majd a megye területén is. Ebben jelentısszerepe volt a földesúr Sopron városának (környékén nyolc jobbágyfaluval), valamint aNádasdy-családnak. Sopron lakossága, városi vezetısége kitartott evangélikus hite mellett, a Nádasdyakviszont rekatolizáltak és nagy kiterjedéső megyei birtokaikon a jobbágyságot is kötelezték a katolikus hitrevaló visszatérésre. Ez a folyamat tovább erısödött a Nádasdy-család bukása után, aNádasdy–Zrínyi–Frangepán nevérıl ismert császár ellen összeesküvés leleplezıdése következtében (1671).A Nádasdy-birtokok házasság révén és vásárlással az Esterházyak tulajdonába kerültek. A császárhőcsalád birtokain, de az 1681-es soproni országgyőlésen diadalra jutott ellenreformáció Sopron városában ésjobbágyfalvaiban is jelentısen visszavetette az evangélikus hívık számát. A városi és falusi lakosság azegyszerő, sötét viselettel is kifejezte vallási különállását az évszázadok során.5