1994. xlviii. évfolyam 1. szám - Sopron

39A soproni tanács levele Thurzo Imréhez (1620. máj. 27.)Ennek kezdete illik az eddigiek sorához: „Legyızhetetlen császár, királyunk, legkegyelmesebb urunk. Mivelnekünk, soproniaknak, császári és királyi felséged leghőségesebb szolgáinak tudomására jutott, smindenünnen írásban és szóban is értésünkre adatott, hogy császári felséged (iskolánkat) a gimnáziumoklegmagasabb, sıt legkiválóbb szintjére emelte, s efelıl egy rendelet kihirdetése által mindnyájunkatbiztosított, illendı és méltó módon feséged városa, Sopron efelett igen örvendett, s ezért az isteni végzésáltal adott nagy-nagy tisztességért 40szívbıl, ıszinte érzésbıl és a legnagyobb ajánlattal mond köszönetet,...” 11(11) A beszéd többi része szép, újlatin retorika, itt a hosszú, hálát mondó szöveget félbeszakíthatjuk.A gimnázium mint új iskolaforma kialakulása tehát az 1620-as évekhez köthetı, dokumentumai az 1619-esországgyőlésen elıadott gravamenek, Lackner II. Ferdinándhoz intézett bécsújhelyi beszéde, és a ThurzóImre grófhoz írt, jóindulatát kérı levél. A II. Ferdinánd által kiadott rendelet szövegét nem ismerjük. Akülsı tanács idırıl-idıre jelentkezı panaszait azonban igen, kifogásolták az iskolai munkát, egyes tanárokdolgait, tudós pedagógus szolgálatba lépését sürgették.Hála Istennek van már tudós pedagógusunk, válaszolt a belsı tanács. Schwanshofer Kristóf volt ez aszemély, akinek újabb szolgálatvállalása nem lehet véletlen.Az 1620-as évekre Bajorországban is gyızött az ellenreformáció, a szomszédos Ausztriában pedigrendeletek sorozata távolította el a protestáns papokat, tanítókat. A grazi Tartományi Levéltár különgyőjteményben ırzi e rendeletek szövegét, egy példány a Kıszegi Állami Levéltárban is megtalálható.38