1994. xlviii. évfolyam 1. szám - Sopron

földre, maga helyett azonban hamarosan utódot ajánlott Christoph Hausmann személyében: 7(7)„Großgünstige Herren Iero Vest Gunsten und Herren schreiben Herren Christophorum HausmannumCollegam und Cantorem Gymnasij Poetici Zu RegensPurg betreffend, hab ich den 15 Decembris/ vet(eri)styl(o) Zu recht empfangen.”Valójában minden szó fontos. Schwanshofer pontosan megjelöli, hogy az ajánlott a regensburgigimnáziumban kollegája, a gimnázium poétai osztályában tevékenykedik. A levélíró viszont az evangélikusvallás híve, az 1580-as évek után sem fogadja el a gregorianus naptárt. De mit kaphat a Schwanshoferhelyére lépı Hausmann? „...die vacierende Rectoratstell aufgetragen, und corpus scholae zusamb der liebenSchullJugent ehegedachten Haußmanno anzuuertrauen euer Vest, Gunsten und Herr(lichkeiten) sichgrossgünstig ercläret und entschloßen Gericht”. Irányíthatja a rectori munkát és az iskola egészét (corpusscholae) a kedves ifjúsággal együtt.A levél regensburgi részei világosan gimnáziumról, a soproni részek pedig rektorságról és az iskoláról(tehát a latiniskoláról) beszélnek, Schwanshofer tisztában volt a soproni iskola és a regensburgi gimnáziumjogállásának különbségeivel. Könyvtárának Sopronban és Ruszton ırzött példányain olvasható tulajdonosibejegyzései megmutatják, hogy 1611-ben a tulajdonos „M. Christ. Schwanshofer Rector Schol. Sempron.in Ungar. Ao. 1611. d. 25. Febr.” (A Natalis comes: Mythologiae Genevae, 1602. példányban). ARegensburgba visszatért Schwanshofer könyvbejegyzése egy Nicodemus Frischlin köteten így 37olvasható:„Ex libris M. Christoph. Schwanshofer Gymnas. Ratisbon, Rectoris Ao. D. 1612”.Az 1620-as évekre bajor földön is megerısödött a katolikus ellenreformáció, a szomszédos Ausztriábanpedig II. Ferdinánd nevéhez kapcsolhatóan elkergették az evangélikus lelkészeket és tanítókat.Schwanshofer ezért 1626-ban visszatért az ekkor nyugalom földjét jelentı Sopronba, s a néhány év múlvamegszerzett Schatzkammer Lutheri-ben a következı bejegyzése olvasható: „M. ChristophorusSchwanshofer Gymnas. sempron. director Ao. 1630.” Ez az új gimnáziumi jogállás Lackner Kristófgimnáziumalapítási sikeréhez kapcsolható. 8(8)Az 1620-as évek jellemzı emlékeztetı szava a gimnázium ügyében az alapítás; azaz erectio. Már e jelszójegyében fordultak a soproniak az 1619-es pozsonyi országgyőléshez, hogy a katolikus beneficiumok,egyházi javak „in erectionem Gymnasij omnisque pietatis seminarii”, azaz gimnázium, minden kegyességszemináriumának alapítására legyenek felhasználhatók. (Szenci Molnár Albert 1604-ben megjelentDictionariumában „Erectio, gen.f. Föltámasztás föl állatás”, a fogalmat Sopronban is ilyen értelembenhasználják.) A pozsonyi országgyőléshez benyújtott gravamenekkel 1991-ben Szende Katalin tanulmányafoglalkozott a Soproni Szemlében. Tanulmányában helyesen rámutatott arra, hogy „a javadalmakadományozási joga nem a várost, hanem a királyt érinti”. Ezért fordultak a beneficiumok felhasználásánakengedélyezése kérésével az 1619–20-as országgyőléshez Pozsonyban, II. Ferdinánd királyhoz, majd1621-ben Bethlen Gábor fejedelemhez is, aki protestáns meggyızıdése ellenére sem tért el az addigigyakorlattól. A „Sopron Szabad Királyi Város sérelmei” címen rövidíthetı panaszokból az alábbi részletetfontos idézni: „Harmadszor. Van ezenkívül ebben a városban néhány, ıseink által alapított javadalom,melyeket a város, kegyúri jogaival élve, a néhai Miksa és Rudolf császárok uralkodása elıtt az ÁgostaiHitvallású prédikátoroknak szokott juttatni, késıbb azonban erıszakkal mindig a római katolikusoknakkellett átengedni, (...) Mivel tehát ezekkel a javadalmakkal, melyeket ıseik városuk használatára rendeltek,a javadalmasok csalárdul visszaéltek, istentelen és haszontalan célokra fordítván azokat, ezért alázatosankérik a Nemes Karokat és Rendeket, hogy méltóztassanak kegyesen hozzájárulni, hogy ezeket a javakat azısidıktıl szokásos módon, egy gimnázium, vagyis minden istenfélelem nevelıiskolájának felállítására36