1994. xlviii. évfolyam 1. szám - Sopron

35Gregorancz Pál gyıri püspök levele a soproni tanácshoz (1565. aug. 5.)Az eddigi szakirodalom óvatos újítónak tartja Gerengelt. Tény, hogy 1573-ig a latiniskola diákjai jártak akét felekezet által közösen használt Szent Mihály templom katolikus istentiszteleteire, misére ésvecsernyére, bár ez ekkor már csak üres formaság lehetett. Ezt hagyatta abba Zeitvogel Gáspár határozottfellépése, aki tanítványaival német zsoltárokat énekelve kísérte temetésekre az elhunytakat. Ez az egytanerıs tanintézet segítı öreg diákjaival (az astansokkal) kisiskola, Mészáros István iskolatörténetifogalmával ún. kisgimnázium. A XVI. század korszerő evangélikus humanista gimnáziumánaktanrendszerét a scholarchával, számos praeceptorral, számos felsı és alsó osztállyal, teológiai oktatással, amensával és az ezt irányító oeconomussal stb. David Chytraeus dolgozta ki az evangélikus rendigimnázium számára Grazban. A soproni iskola zeneoktatása, iskolai színjátszó tevékenysége, a teológiaoktatása majd csak a Lackner Kristóf-féle gimnáziumban valósul meg. A grazi evangélikus rendigimnáziumban 1574-36tıl 1598-ig mintegy 70 tanerı oktatott, ez iskola neveltje többek között a fiatalLackner Kristóf is.A „Leges a Do(ctore Davide) Chytraeo, in usum/scholae provincialium/Grecensis et alfarum inStyria/erectarum...” címen rövidíthetı szabályzat elıször 1574-ben jelent meg, 1598-ra a stájerországiellenreformáció lehetetlenné tette mőködését. E szabályzat és a Lackner-féle Leges esetleges összefüggéseita késıbbiekben kell megvizsgálni. 6(6)2. A város uralkodó rétege már az 1560-as évekre nyíltan a reformáció pártjára állt. 1574-re a Spillingerplébános és Zeitvogel Gáspár összecsapása után a városi iskolát is saját kezelésükbe veszik. Bár 1584-benErnı fıherceg utasítására a városnak el kellett bocsájtania két evangélikus lelkészét, latin és németiskolamesterét, ez mit sem változtatott a város evangélikus meggyızıdésén és arculatán. 1606-tól a sopronievangélikus iskolai oktatás újra indulhatott. A város vezetısége az 1603 óta városbíró Lackner Kristóffalarra törekedett, hogy egyre igényesebben felkészült tanítókat hívjon a városi latiniskola élére. Ilyen oktatóvolt 1610–1612 között a regensburgi Schwanshofer Kristóf, aki 1612-ben visszatért Regensburgba, bajor35