1994. xlviii. évfolyam 1. szám - Sopron

1994. XLVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM / Kovács József László: „…in negocio erigendi Gymnasij…”(Néhány iskolatörténeti okmány a latiniskola és gimnázium alapításának történetéhez)Kovács József László: „…in negocio erigendi Gymnasij…”(Néhány iskolatörténeti okmány a latiniskola és gimnázium alapításának történetéhez)1. „…nagy költséget kell fordítaniuk... az iskola átalakítására”Az 1565-ös esztendıben „Sopron város polgármestere és bírája, valamint esküdtei” kérelemmel fordultakGregoriancz Pál gyıri püspökhöz. A Soproni Állami Levéltár Acta antiqua plebanialia (Lad. LI.)győjtıcsoportjában található iratból követhetı kérésük: ,,... elınkbe adták, mily nagy költséget kellplébániatemplomuk helyrehozatalára fordítaniuk, különösképpen annak tornyára, amelyben harangok isvannak; nemkülönben az iskola átalakítására, s egyéb szükségletekre”. Az említett irat eddig sem voltteljesen ismeretlen, Poda Endre egyháztörténete említi, némileg rontott levéltári jelzettel. A fontosabbazonban az, hogy magából az iratból nem vontak le semmi helytörténeti-iskolatörténeti összefüggést, pedigebbıl nem kevés következtetés vonható le. 1(1)Elsısorban az, hogy a plébániai latiniskolát, melyben Faut Márk két nemzedékkel késıbb (1610 körül)kezdett krónikája szerint 1557-ben építkeztek, ezekben az években valójában átépítették. A munkák pedigaz okmány tanúsága szerint még az 1565-ös évben is folytak, e költségek fedezésére; „ezekre a tisztes éskegyes kiadásokra engedjük át nekik egyik egyházi javadalmunk jövedelmeit és hasznát, mely ugyanabbana soproni egyházban található, jelenleg megüresedve, s amelynek utolsó tulajdonosa a tiszteletreméltóMiklós presbiter volt.” 2(2)33A gyıri püspök „tekintetbe véve ennek a kérésnek tisztességes és igazságos voltát, valamint hogyegyházunk elırehaladását célozza, s vallásunkat szolgálja” átengedte a fent említett egyházi javadalmakat asoproniak birtokába „négy teljes esztendıre, mégpedig a jelenlegi 1565-ös, majd 1566-os és 1567-es, végülaz 1568-as évre”.A „Pflaster fölötti” úgynevezett „lateinische schuel” alapítási éveként az 1557-es évet szokták MüllnerMátyás 1857-ben megjelent, a gimnázium 300. évfordulóját ünneplı iskolatörténete óta megjelölni.Valójában azonban Gregoriancz Pál gyıri püspök engedélyével és anyagi támogatásával folyó katolikustemplomi és iskola-átalakítási idıszak esik ezekre az évekre. A gyıri püspök is ezt „fıtisztelendı OláhMiklós esztergomi érsekünk és metropolitánk stb. egyetértésével és biztatására” engedélyezte, mert ettılegyháza elırehaladását, a katolikus oktatás fejlıdését remélte. A Faut-krónika korábbi idıszakra vonatkozóadatsorát Faut Márk nem állíthatta össze saját, egykorú ismeretei alapján, így ehhez az eredeti kézirattanúsága szerint idısebb visszaemlékezık segítségét kérte az emlékezete elıtti idıkre. 3(3)Az emlékezet alakító jellege egyes adatokat egy-egy helyen részben egyszerősíthet, mondhatjuk azt, hogyformálhat. Így a krónikaszövegben már azt olvassuk, hogy az iskola építéséhez (átépítéséhez) HummelKristóf a saját kertjét ajándékozta. A Faut-krónikában az 1557-es évnél ezt olvassuk: „Anno 1557 Ist dieLateinische schuel alhie oberhalb des Pflasters, sonderlich durch andrib Herrn Christoffs HummelsBurgermaisters, eines gelerten Herrn, erbauet worden, darzue den ehe gedachter Herr Seinen eigenengartten geschenckht hat.”A krónika szövegrészlete magyarul így hangzik: „A latiniskolát itt, a Pflaster felett átépítették (építették)33