1994. xlviii. évfolyam 1. szám - Sopron

Boor Sámuel felesége 1850 körülOrszágos fıcéh Pozsonyban alakult 1765-ben, amely hatáskörét kiterjesztette az egész Dunántúlra és aDuna–Tisza közének jelentıs részére is. A soproni mesterek csak 1839-ben szakadtak el a pozsonyi céhtıla városi magisztrátus 25nyomására, majd ık is fıcéhként 15 helység mestereit vették fel körzetükbıl. Ezekközül a csornai Fraszt-család történetét jól ismerjük, irataik, céhes feljegyzések alapján. A festıcsalád ısét,mint lorettói mestert 1777-ben vették fel a pozsonyi céhbe. Leszármazottai Kıszegen, Csepregen, Csornán,Kaposvárott alapítottak mőhelyeket a XIX. században, a XX. század elejéig. Csornán megszőnt mőhelyretelepedett Fraszt Sebestyén 1829-ben. A mőhely korabeli receptkönyvei, mintakönyvei, számadásai jórésztmegmaradtak, mintakincsük 26nagy választékról tanúskodik. Az évtizedek során a Rábaköz legjelentısebbmőhelyévé nıtte ki magát, csatlakozott a Védegylet-mozgalomhoz, a honi termékek felkarolását célzónemzeti felbuzduláshoz. Az 1890-es években már kisebb gızgéppel mőködtette a mángorlót, a felszereltPerrotine-gépet. Az üzem század eleji bıvítése kisgyár szintjére emelte a termelést. Megroppanását amásodik világháború utáni anyaghiány, majd pedig a mester (negyedik generáció) 1954-ben bekövetkezetthalála okozta, ezt követıen a kisipar állami leépítése szorította vissza a mőhely munkáját. Az 1960-asévekben a városi igényeket is kielégítı indantrén festéső kékfestı országosan is megújította a nagymultúmesterséget. Az iparmővész Bódy Irén méterárui, asztali készletei, függönyei, nagyobb mérető falitextiljei,ezek fıvárosi és vidéki kiállításai hatással voltak a még mőködı kékfestıüzemekre is. Ezek közül26