1994. xlviii. évfolyam 1. szám - Sopron

A soproni takácsok pecsétje a bástyákkal, XVIII. századA csornai takácsok pecsétje, 1657A Rábaközben nagyon kedvelt szövött lepedıvégek és párnahuzatok pirosmintás, néha piros–kék csíkosbetétjei külön darabokban kerültek szövésre, majd összeillesztésre. A színes mintákhoz használtpamutfonalakat (gyapotfonál) a kereskedıktıl szerezték be. A „párnahaj csinálók”-ról a közeli Komárommegyébıl vannak adataink, ahol Nagymegyer községben a takácsoknak ez volt a fıtermékük, amivelbizonyára a rábaközi vásárokra is eljutottak. A kiállított vastag fonalak, erıs vásznak, mintás darabok,párnák és lepedık egyaránt példázzák a hétköznapi és az ünnepi használatra szánt szövéseket, a férfi és nıitestiruhák általános típusait.A céhes korszak évszázadaiban többezer mester és legény végezte a legfontosabb textilféle elıállítását. Atakács céhek megyei elterjedését térkép szemlélteti, évszámmal jelölve az alapítást, amibıl kitőnik, hogytöbbségük a XVII. században szervezıdött testületbe. A soproni céh mellett a pozsonyi fıcéhnek voltrendkívül nagy befolyása, céhlevelük (1575-ös megújítás) kölcsönzésével. A kontármunka megyénkben acéhek 1872-ben történt megszőnéséig ritka jelenségnek számított.A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 1876-ban készített statisztikai felmérésének adatai jól mutatják,hogy a hagyományos takácsszövés a rábaközi Csorna és Kapuvár járási körzetében még jelentıs számúmestert foglalkoztatott, kielégítve a paraszti igényeket:20Takács és kékfestı 1876-ban:20