1994. xlviii. évfolyam 1. szám - Sopron

egy-egy tisztaszobáját rendezte be. Ezzel példát adott országosan is, de utódainak is a követendıtermészetes, egészséges szemléletrıl. A Soproni Múzeum hamarosan helyhiánnyal küszködött a gyarapodórégészeti és néprajzi győjtések következtében. Így került sor egy csıdbe jutott nagykereskedı család nyárivillájának megvételére 1907-ben, melynek 160000 korona vételárából az (idıközben Régészeti Társulattáalakult) egylet csak 60000 forintot volt képes vállalni, a többit a Múzeumok és Könyvtárak OrszágosFıfelügyelısége adta támogatásként. Az épület hasznosításának terveiben egy „Kulturpalota” eszméjeszerepelt, amelyben egy második emelet ráépítésével a városi könyvtár is helyet kapott volna. A pénzszőkeazonban csak a földszint múzeumi célú átalakítását tette lehetıvé. Az 1890-ben, a bécsi Hoffer Ottó építésztervei szerint elkészült központi főtéses épület római villa alaprajzát vette mintául, télikerttel bıvítve.Oszlopcsarnokos bejáratával, gondozott nagy parkjával méltó helyet kínált egy múzeum 2befogadására. Azátalakításokra csak 1911-ben került sor Bünker felügyelete mellett. Ezzel egyidejőleg folyt a régievangélikus temetı felszámolása, rendkívül gazdag, XVII–XVIII. századi, mővészi kivitelezéső sírköveinekaz áttelepítése is, sírkert kialakítása a múzeum kertjében. E pompázatos környezetben nyílt meg 1913.október 5-én a múzeum új, állandó kiállítással. A földszinten a régészeti és várostörténeti emlékek, egypatrícius-szoba, kisebb képtár; az emeleten a magyar–német–horvát parasztszobák együttesei, kiegészítveegy német konyha berendezésével. A kapuvári magyar, az ágfalvi német és a szarvkıi horvát szobatermészetesen e helységek több házából kerültek győjtésre és nem egy-egy teljes szoba megvételét jelentik.Az 1914 tavaszán vásárolt közel 1000 darabot kitevı hímzés- és szıttes-anyagból az emeleti körfolyosónfalitárlókban kapott helyet egy sorozat. Az alagsori kiállítás a győjtemény továbbfejlesztését bizonyította.Bünker érdeklıdése és fı kutatási területe a parasztház német iskolájához kapcsolódott az 1890-es években,most figyelmét a kézmővesség irányába szélesítette ki. Egy-egy helyiséget szánt a nagy múltú soproniposztóipar emlékeinek, a város híres asztalosmesterségének, a megye kiemelkedı fazekasmunkáinak,valamint egy közös kovács–lakatos mőhely berendezésének. A gazdag bortermı vidék jellegzetes ún.kármentıs kocsmáját a közeli Harka községbıl vásárolta és építette be az alagsorba, a mőhelysorozatvégére. Az új városháza építése során napvilágra került római fórum capitoliumi temploma istenszobrainak(Jupiter, Juno, Minerva) és egy feltételezett császárszobor rekonstrukciója a Deák tér felé nézı nagyobbteremben kapott helyet. Az alagsor jobb oldali folyosóján pedig a Szent Mihály templomból származósíremlékek kerültek beépítésre, melyek a soproni kıszobrászat évszázados gyakorlatát, mővészi színvonalátdokumentálták.2