Megérint a sötétség

Annyira lefoglaltak az asztalnál zajló események, hogy totálisanfelkészületlenül ért a támadás, immár a második ugyanazonaz éjszakán. Az első intő jel az volt, amikor egy energiahullámsöpört át rajtam, mintha a semmiből hirtelen egy homokviharközepébe kerültem volna. Forró, szúró érzést keltő porszemekborították el az arcomat egy pillanatra, mielőtt Tomas odébblökte Rafe-et, engem pedig a földre döntött, olyan erővel, hogy aszusz is kiszorult a tüdőmből, ahogy a padlónak csapódtunk.Arccal felfelé feküdtem, így láthattam, ahogy két őrmozdulatlanul áll a terem közepén, a húsuk lassan eltűnik acsontjukról, mintha láthatatlan férgek ezrei rágnák őket. Aligegy másodperccel később a csontvázaik tompa puffanással értekföldet. A szívük és az agyuk a többi lágy szövettel együtt azenyészeté lett.Az ezután következő eseményekből nem sokat észleltem,mert nem emberi szem számára felfogható sebességgeltörténtek, ráadásul Pritkin is az útban állt. Jobban mondvaguggolt, egyik kezében egy kést, a másikban egy lőfegyvertszorongatva. Egy másik kés, valamint néhány üvegcse a fejekörül lebegett, mintha láthatatlan köteleken lógtak volna. Egypillanatig azt hittem, úgy döntött, a Szenátus színe előtt végezvelem, de nem is nézett rám. A szobor, amit korábban az ajtómellett figyeltem meg, hirtelen mellénk került. Habár a kétszeme helyén csak elnagyolt bevágások voltak, mégis úgy tűnt,Pritkinre néz, mintha parancsra várna tőle. Most, hogy mozogniláttam, felismertem, habár sosem láttam még efféle lényt korábban.A Tony által felbérelt varázslók szinte ugyanúgyrettegtek a gólemektől, mint a hadmágusoktól. Ezeket azagyagfigurákat az ősi zsidó varázslat, a kabbala keltette életre.Kezdetben kizárólag az őket létrehozó rabbiknakengedelmeskedtek. Ma is vannak köztük ilyenek, ám legtöbben