Megérint a sötétség

– Bízz bennem, nem lesz semmi baj, Cassie. Megvédelektéged.Nem válaszoltam. Abban egy pillanatig sem kételkedtem,hogy Mircea megpróbálná, de Raszputyin valóban őrült lehet, hailyen nyílt támadással próbálkozik. Az őrültek pedig mindigtehetségesek a káosz előidézésében. Hirtelen Pritkin bukkant felaz egyik kanyarban, és csatlakozott hozzánk. Rámeredtem, és őviszonozta a pillantásomat.– Mi folyik itt? Miféle trükkökkel támadnak? – kérdezte, desenki nem méltatta figyelemre. A lépcsők recsegtek a lábainkalatt, ahogy ereszkedni kezdtünk. A fejünk felett lógó lámpákhirtelen vadul kilengtek.– Vaffanculo! második vonal is megdőlt – kiáltott fel Rafe.Nem tudtam pontosan, hogy ez mit jelent, de Mircea arcáranézve megértettem, hogy nem jó hír.– Ez lehetetlen. Nem törhetnek át minden védőfalat ilyenkönnyen! – mormolta Mircea, majd a mellkasához szorította afejét, és a következő pillanatban már a lépcső alján voltunk. Azthiszem, repültünk, de minden olyan gyorsan történt, hogy nemvoltam biztos semmiben. Pont abban a pillanatban léptünk be aSzenátus termébe, amikor egy újabb robbanás rázta meg afolyosót, és a lépcső lángoló darabjai száguldottak felénk alevegőben. Egy szikrázó deszka milliméterekkel az arcom előttzúgott el. Mircea felemelte kezét, erre a terembe vezető jókorafémajtó döngve bezárult mögöttünk.– Ilyen nincs! – nézett körül Rafe ijedten.– Te itt kellesz, hogy megszervezd a védelmet – szólt odaTomas Mirceának sürgetően. – Add ide Cassie–t!Megpróbált értem nyúlni, de Mircea nekilódult, és egy újabbfénysebességű ugrással átszelte a szobát. Hirtelen egy ajtó nyíltki ott, ahol nemrég még a csupasz fal húzódott. Nem kellettvolna, hogy meglepjen, hisz a házat mágiahasználók építették,