Megérint a sötétség

folyamatosan nyöszörgött, szinte öntudatlanul. Néhány perccelkésőbb rátaláltam igazi gyengéjére, amikor még mélyebbrefúrtam a fejem, hogy a golyóit körülvevő bőrt is kezelésbevegyem. Vagy különösen érzékeny pontot találtam el, vagy márrégóta gyülemlett benne a vágy, ami most tört elővisszafojthatatlanul. Mielőtt felfoghattam volna, mi történik,megragadta a csípőmet, és maga fölé rántott. A péniszeegyenesen az én bejáratom irányába meredt. Annyira kellemesérzés volt, és annyira élveztem, hogy majdnem hagytamösszeolvadni a testünket. De az utolsó pillanatban az agyam újrabekapcsolt, és hátralöktem magam.A lendület azonban ijedtemben túl hevesre sikerült, és egykecsesnek épp nem mondható mozdulattal a padlón kötöttem ki.Egy másodperc sem telt bele, és Mircea vörös képe hajolt át azágy szélén, és rémülten bámult le rám, amint kiterülve fekszema szőnyegen. Megragadtam a köntösömet, mire összeszűkültszemmel sziszegte:– Saját kezemmel fogom széttépni ezt az ostoba ruhadarabot,hogy soha többé ne rejtse el a szépségedet.Hangja kicsit rekedten csengett, a szemében vad tűz égett.Nem vesztegettem azzal az időt, hogy megkeressem a köntösmegfelelő nyílásait, inkább csak magam köré tekertem, akár egypokrócot. Távolról sem ért fel Mircea meleg és bársonyosbőrével, de sokkal könnyebb volt úgy gondolkodnom, hogy vanrajtam valami ruha. A lélegzetem nem volt épp szabályos, ésszinte beleszédültem, annyira vágytam az érintésére. Ennekellenére addig hátráltam, amíg az ablaknak nem ütköztem.– Megállapodtunk valamiben, Mircea – mondtam végülremegve.Felült, ezzel sikerült újból összezavarnia a gondolataimat.Kiderült ugyanis, hogy ágaskodó szerszáma egy kicsit semlankadt le a történtek miatt. Mircea kissé összerezzent, de a