Megérint a sötétség

tam arról, hogy hol tartózkodsz, és természetesen a te neved isfelkerült a szemmel tartandók listájára.Mondandója végeztével tekintetét a lábaim közé vetette, éséreztem, ahogy elvörösödöm. Megpróbáltam odébb kúszni, deekkor előrehajolt, és megcsókolta a combom belső hajlatát, éppaz egyik ér felett, melyben őrült sebességgel áramlott át a vér.Az ajkai puhák voltak. Nem éreztem az előremeredőszemfogakat, de az érintése nyomán az a hőhullám, ami eddigfokozatosan emelkedett egyre magasabbra bennem, hirtelenóriási méretűvé duzzadt.– Mircea, kérlek... – nyöszörögtem, s közben azt sem tudtam,mit is kérek, de ő csak mosolygott rám.– Nem, előbb teljesen megválaszolom a kérdést – mondta, ésmély lélegzetet vett. – Utána pedig teljesen az enyém leszel.Megvonaglottam a kezei alatt, mire ő lehunyta a szemét.– Cassie, ne mozogj, kérlek. A fickándozásod... elvonja afigyelmem, pedig már amúgy is eléggé odavan.– Soha nem mondtam, hogy lefekszem veled, ha válaszolsz akérdésemre! Ez nem tisztességes!Mircea egy pillanatra megállt, és felhúzta a szemöldökét.– Bocsáss meg, dulceatã, de mégis mit gondolsz, most vajonmit csinálunk?– Tudod, hogy értem – válaszoltam, nagyokat lélegezve,hogy lecsillapítsam a testemben égő vágyakozást. – Nem lehetszbennem.Mircea nyelve a térdemtől indult felfelé, majd a másiklábamon le. Közben egy pillanatig elidőzött ott, ahol – előbbkimondott szavaimmal ellentétben – minden idegszálammal aztakartam, hogy bennem legyen. Kissé felemelte a fejét, hogy aszemembe nézhessen, de a lehelete még mindig legintimebbtesttájaimat érintette. Megremegtem, és az ujjai még erősebbenszorították a combomat.