Megérint a sötétség

mellkasának egy részét arany színben ragyogó csíkok lepték el,melyek sisteregtek és füstöltek, hamuvá égetve a húsát, egészena csontokig. Miközben bámultam, az egyik olvadozó vonalelérte a kis sebhelyet a szíve felett, ahol a golyóm a testébehatolt. Megdöbbenve, mozdulatlanul figyeltem az eseményeket.A jelek alakjából egyértelműen arra lehetett következtetni, hogya védelmezőm munkához látott.Volt ebben valami ironikus, tekintve, hogy Tony magakarcoltatta a bőrömbe a pentagrammát. Azt hittem, csak átverésaz egész, különben is, az eredeti ötszög forma megnyúlt, ahogynőttem, a végén már csak egy ronda tetoválásnak tűnt, mely ottterpeszkedett a fél hátamon, átnyúlva a bal vállamra is. Habárnem volt túl csinos, a jelek szerint kitűnően tette a dolgát.Ugyanakkor viszont az engem fojtogató vámpír nem volt mester– az elsöprő energialöket valahonnan mögülünk érkezett –, éshogy mire lenne képes a védelmezőm az egyik nagymenővelszemben, az már egészen más kérdés volt. Már ezt is nagyeredménynek tartottam. Eddig csupán egyszer lépettműködésbe, de akkor közel sem hozott ilyen látványoseredményt. Csak a próbálkozó haramia karját égette meg, éppannyira, hogy legyen időm elszökni előle. Igaz, akkor csak egyember akarta kioltani az életem. Lehet, hogy a pentagrammaereje az engem fenyegető veszély nagyságától függ? Volt egyolyan rossz érzésem, hogy ez hamarosan ki fog derülni.Tudtam egyet s mást a mágiáról, mivel Tony két jelvetőt isfoglalkoztatott, hogy fenntartsa az otthonát és üzleteit óvóvarázslatok tömkelegét. Tőlük tanultam meg, hogy három főcsoport létezik: a határőrök, az energiagócok és a védelmezők.Tony a határőröket vetette be, valahányszor el kellett rejtenievalamelyik illegális üzelmét – vagyis állandóan. Azenergiagócok ennél összetettebb jelenségek. Pozitív módonfelhasználva minden stresszoldó kúrát vagy pirulát felülmúlnak,