Megérint a sötétség

kezemet, hogy kitapinthassam a határozott kontúrt, ami azalsóját belülről feszítette.– Senki nem tudja, miért, de a Pythia ereje sosem száll átteljesen a szüzekbe, Cassie.Továbbra is csak bámultam rá.– Most csak viccelsz, ugye? – kérdeztem, miközben arragondoltam, ez megmagyarázza, miért nézett ki Rafe kivételévelmindenki úgy, mint aki a Playboy fotózására érkezett. Mirceanem válaszolt, csak végigfuttatta ügyes kezét a térdem mögött,gyengéden simogatva a bőrömet. Valahogy rájött, milyenhatással van rám ez az egyszerű mozdulat.– Igyekeztünk megkönnyíteni a dolgodat. OdaküldtükTomast, akinek általában nem okoz gondot, hogy – hogyan isfogalmazzam – sikerrel vesse be csáberejét a hölgyeknél. De tevisszautasítottad, holott mindent megtett, hogy felkeltse azérdeklődésedet – nevetett fel röviden. – Azt hiszem, alaposanmegtépáztad a büszkeségét, dulceatã. Nem hiszem, hogy akadtmég valaki, aki így elhajtotta.– Erőszakkal is rávehetett volna – nyeltem egy nagyot.Mircea arra hirtelen elkomolyodott.– Igen, és abban a pillanatban kitéptem volna a szívét, ahogyazt egyértelművé is tettem, mielőtt útnak indult – a térdemennyugvó kezek megindultak a combomon, és Mircea keményenmegragadott. –Te az enyém vagy, Cassie. Magam mentem volnael hozzád, ha tudom, milyen erős a vonzás kettőnk között. De bekell vallanom, hogy egészen a mai napig nem tekintettemnőként rád. Arról nem is beszélve, hogy úgy éreztem,kényelmetlen lenne számodra, ha „Mircea bácsi" hirtelenegészen más jellegű érdeklődést mutatna irántad.– Sosem hívtalak így – tiltakoztam, és valóban, még csaknem is gondoltam bácsiként Mirceára. Tizenegy évesen fiatal azember, de már kész arra, hogy őrülten szerelembe essen, és ez