Megérint a sötétség

Billy Joe lebegett be az ablakon, mint egy galambszürkefelhő–pamacs.– Lemaradtam valamiről?– Itt mindenki teljesen megőrült – vontam le hangosan akövetkeztetést. Akármi is volt a tervük, nem voltam hajlandómeghalni a konzulért, és bárki másért sem. – Felfogták már,miről is van szó? Magammal vittem Tomast is. Oké, az énesetemben véletlen volt, de ha ők tényleg ilyen régóta csináljákezt, akkor biztos rájöttek arra, miként lehet szándékosanelőidézni – érveltem. Valaki idehozta a cigánylányt a múltból,és tuti, hogy nem én voltam. – Akár magával Raszputyinnal isösszetalálkozhatok, és nem vagyok egy kifejezett bajvívó típus.– Nem is kevésről van sző, ahogy hallom – forgolódottkörülöttem Billy Joe, de most nem volt időm rá.– Te akkor vitted magaddal Tomast, amikor megszálltad atestét. A szibilla nem képes erre, legalább ezt megtudtukPritkintől, dulceatã.– Pritkin egy idióta – emlékeztettem Mirceát. – És nem istudhatjuk biztosan, hogy Tomas ezért kísért el. Lehet, hogy elégmegérinteni valakit. És mi van, ha a másik lány is képes amegszállásra?Billy épp az orrom előtt lebegett, ettől az egész szobát egyvékony szürke selyemsálon át láttam.– Beszélnünk kell, Cass! Nem hiszed el, mit tudtam meg aDantéban!Felhúztam a szemöldököm, de nem mertem hozzá szólni.Nem akartam, hogy a többiek tudomást szerezzenek ajelenlétéről. Volt egy olyan sejtésem, hogy rövidesen nagyszükségem lesz a segítségére.– Én vagyok a konzul második jelöltje – mondta Tomas,miközben végig engem nézett. – El tudok bánni Raszputyinnal.