Megérint a sötétség

Pritkin ránézett, és az arca fokozatosan egyre vörösebbéváltozott. Csak remélni mertem, hogy a szíve még kibírja ezt amegterhelést. Volt egy olyan érzésem, hogy ha most elkerüli azinfarktust, akkor a Körből valakinek bőven lesz mitmegmagyaráznia.– Nem megy sehová! – kiáltottuk Louis-César ral szinteteljesen egyszerre. A francia egy elegáns meghajlással engedteát nekem a terepet, én pedig izgatottan figyeltem őt, miközbenPritkin elé álltam. A szeme még mindig ezüstösen fénylett, éseszem ágában sem volt megtudni, milyen az, amikor igazánkihozzák a sodrából.– Nem engedem el, amíg nem válaszol egy pár kérdésemre.Ki ,az a Pythia, miért hív engem szibillának, és mifélekülönleges erőről beszélt?Pritkin ezúttal mindenféle vita nélkül beszélni kezdett. Úgytűnt, pillanatnyilag megfeledkezett a harcunkról. Hangjarekedtesen csengett.– Pythia volt a neve a delphoi jósda jósnőjének neve. Apollónlegnagyobb szentélyében élt. Két évezreden át az erre a posztrakiválasztott nőket tekintették az egész világ orákulumának.Királyok és császárok hoztak fontos döntéseket az őjövendöléseik alapján. A tisztség az ókori görög államhanyatlásával megszűnt, de a nevet tiszteletből még ma ishasználjuk. így nevezik a világ legnagyobb jósnőjét, aki a Körfontos szövetségese. Ő az egyik legértékesebb kincsünk, miutáncsak emberi lények rendelkezhetnek a jövőbelátás képességével.– És mi köze ennek hozzám?– Valahányszor új Pythiát választanak, egy szibillát iskijelölnek örököséül. A szibilla a jövőbelátók neve. Őtgyermekkorától fogva arra képezik ki, hogy el tudja viselni apozícióval járó óriási terhet. A mostani Pythia már idős, egyrekevésbé tudja használni a hatalmát. Át kellene adnia utódjának,