Megérint a sötétség

harapásuk által vonják uralmuk alá az embereket. Sokszor egyalkalom is elég, kettő egészen biztosan, a harmadik után pedigaz áldozat maga is vámpírrá változik, szorosan kötődvemesteréhez. Legalábbis ez az elmélet. De Tony kétszer ismegharapott engem, egyszer még gyerekkoromban, másodszorpedig amikor tizenévesen visszatértem hozzá. És mégis, hamegpróbált volna magához rendelni, bármibe lefogadom, hogykudarcot vall.Az elméletem szerint a szellemvilággal való kapcsolatomzavart be valahogy a képbe. Billy Joe szinte mindig ott voltvelem, állandóan hordtam a nyakláncát, s ez akkor is összekötöttminket, amikor épp távol volt. A vámpíroknak nincs ellenszerüka szellemekre. A Billyvel kötött egyezségünk egyik fő okarészemről az volt, hogy – kis szerencsével – alkalmas voltspirituális zavaróadóként működni. Vagy ez vált be, vagy éntartozom azon kevesek közé, akik természetes ellenállóképességgel rendelkeznek a vámpírokkal szemben. Azutóbbiban kételkedtem, hiszen ehhez az enyémnél komolyabbképességek kellenek, persze történtek már ennél furcsábbdolgok is. Sőt, velem mostanában csupa roppant furcsa dologtörténik.Mircea eltúlzott vágyakozással tekintett rám, énelmosolyodtam.– De ha akarod, itt szorítok neked helyet.Mire kimondtam, már meg is bántam. A közvetlen közelébenlehetetlen lett volna megőrizni a józan eszemet, pedig mostszükség lesz arra, hogy tiszta fejjel gondolkozzam. De feleslegesvolt az aggodalmam. Mircea egy pillanatig úgy nézett, mint akikomolyan fontolóra veszi a lehetőséget, aztán visszamosolygottrám, és megrázta a fejét.– Nagyon kedves tőled, dulceatã,, de kényelmesen ülök itt is–mondta, majd Tomasra lesett. – Talán majd később.