Megérint a sötétség

– Ha ennyire érdeklik a szokásaink, Pritkin mágus, számos,ebben a témában íródott kiváló tanulmányt ajánlhatok afigyelmébe. Ez a pillanat azonban nem alkalmas a továbbiismeretszerzésre –nézett jelentőségteljesen a kollégájára. – Anap telik, és elég sűrű éjszaka elé nézünk. Folytathatnánk?Mircea meghajtotta a fejét, és elegánsan visszaereszkedett aheverőre, de előtte még megszabadult zakójától, és adohányzóasztalra hajította. Magasra húzott gallérja felső szárátis kiengedte, mintha hirtelen melege lenne a szobában. Az ingtojáshéj színű volt, selyemből szőtték, kínai mintával díszítették.Hagyományos gombok helyett egymásba akasztott kis kampókfutottak végig rajta. A kelme az a fajta fénylő selyem volt, amitaz ember meg akar érinteni, hogy megbizonyosodjon róla,valóban olyan finom–e, mint amilyennek látszik. Az öltönyesima, egyszínű fekete volt, de nagyon jól állt neki ez a nemesegyszerűség. Akárcsak egy dísztelen keret egy pompás képkörül: az összhatás számít, és az lenyűgöző. Ahogy ott ültem avastag köntösben, kezdtem egyetérteni vele – tényleg egyremelegebb lett a szobában.Pritkin bőre most a fonnyadó gomba színét öltötte magára.Úgy véltem, a látottak alapján lassan kezdett derengeni neki egyés más.– És ilyen módon is tudnak új vámpírokat létrehozni? Uralnitudják az áldozataikat? – fordult Mircea felé.Az ajkamba haraptam, hogy türtőztessem magam. Pritkinnyilvánvalóan lógott a mágusiskolából, amikor a vámpírosleckét vették. A tudatlansága miatt már furcsállottam is, hogy azEzüst Kör pont őt jelölte ki kapcsolattartónak a Szenátussal.Abból, amit egykor Tony udvarában hallottam, az a kép álltössze bennem, hogy a hadmágusoknak is különböző rendjeiléteznek, mindegyik egy-egy nem emberi lénycsoportra –vámpírokra, vérlényekre, démonokra, az erdők népére, vagy más