Megérint a sötétség

– Azt már nem eszi meg? – kérdeztem. Nem tehettem róla,farkaséhes voltam, minden bizonnyal Billy Joe ténykedésemiatt. A mágus nem reagált, a földön heverő eszméletlen lénytbámulta leplezetlen undorral. Mircea csúsztatta át a teli tányértelém, én pedig hálásan nekiestem.– Antoniónak voltak még gondjai azzal a falkával, miután avezérhímet megölték? – kérdezte, és sejtettem, hogy miregondol. Szirupot öntöttem a mágus érintetlenül hagyottpalacsintájára, és vajat is kentem rá.Nem hiszem. Legalábbis én nem hallottam róla. Persze Tonynekem nem számolt be minden lépéséről.– Akkor már ketten vagyunk így ezzel, dulceatã – vetett rámkeserűen gúnyos pillantást. – Bogãtia stricã pe om.– Tudod, hogy nem beszélek románul, Mircea.– A jómód keveseknek adatik meg, de sokakat tesz tönkre.Megráztam a fejem. Nem létezik, hogy Tony kockáztatná, hogymagára haragítja a Szenátus és a Kör tagjait is, kizárólag a profitmiatt.– Tony szerintem hatalmat akar. A pénze már megvan.– Látom, nem is olyan üres a fejed. A szellemed tanítilyesmikre? Majdnem Tomas arcába löttyintettem a forró teát.– Hát, nem éppen – fortyantam fel. Az egyetlen dolog, amireBilly tanított, néhány illegális kártyatrükk, no meg pár disznóversike volt.– Hallja egyáltalán, amit mond? – nézett rám Pritkinellenségesen. – Ez itt épp most ölt meg valakit, és magának ezmeg se kottyan! Ennek a szerencsétlennek a szellemét is afoglyává tette, mint azt a kísértetet, és a sötét boszorkákat? Ezértül itt ilyen meglepően csendben?Azon gondolkodtam, megéri-e egyáltalán pazarolni azenergiámat. De mivel sokkal jobban éreztem magam a rengetegpalacsinta után, úgy éreztem, ideje felvilágosítanom Pritkint.