Megérint a sötétség

Szenátus foglya leszek. Az viszont biztos, hogy jó időrekielégítettem a testen kívüli élmények iránti vágyamat.– Hol van Tomas? – kérdeztem. Még mindig nem békéltemmeg Vele, de a gondolat, hogy akaratomon kívül a halálátokozhattam, nem volt kellemes.– Itt van – nyugtatott meg Louis-César , majd oldalra lépett,hogy láthassam a mögötte álló Tomast, aki kicsit furaarckifejezéssel nézetta franciára. Döbbent volt, csaknem olyan, mintha nem ismernéfel.– Minden oké? – érdeklődtem kicsit aggódva. Reméltem,hogy otthon vannak nála, mert fogalmam sem volt, miként kellrátalálni egy kóborló szellemre. Tomas kisvártatva bólintott, deegy szót sem szólt. Nem tetszett ez nekem. – Figyelj, hányujjamat látod?– Ó, az ég szerelmére! – repült be közénk Billy Joe, nagyonügyelve, nehogy megérintsen valakit, és rám rivallt. – Nincssemmi baja. Pár perce tért magához, amikor te is úgy döntöttél,hogy visszatérsz hozzánk – magyarázta, majd szúrós tekintettelnézett rám. – Meghibbantál, hogy épp a legnagyobb balhéközepén mész el egy kis vakációra?– Na, hadd keljek fel – szóltam oda neki, ügyet se vetve amegjegyzésére. Tomas azt hitte, neki szólok, ezért lehajolthozzám, Billy Joe-nak menekülnie kellett előle.Felültem, és körülnéztem. Tizenegy halott vérpatkány feküdtszanaszét a parkolóban. Jimmy is köztük volt. Üveges szemeivádlón meredtek rám a lassan eloszló füstön át, éselkáromkodtam magam.– A rohadt életbe, beszélni akartam vele! – fordultam Pritkinfelé, aki karjait teátrális mozdulattal maga elé emelve állt. Olyanvolt, mintha tartana valamit a kezében, de nem volt ott más, csak