Megérint a sötétség

pocsék lövész vagyok, másodszor pedig a vérlényeknek remek aregenerációs képességük. Csak annyira akartam lelassítani, hogyBilly tehesse a dolgát. Meg kellett tudnia, amiért jöttem, aztánkésőbb valamikor nekem is el mondja. De mielőtt lőhettemvolna, Tomas áttolt engem a bal oldala ra, és szabaddá váltkezével kicsavarta kezemből a pisztolyt. Kezdeti már nagyonelegem lenni belőle, de fegyverrel vagy anélkül, semmiképpsem adhattam fel. Talán ez az utolsó alkalom, hogy találkozomGenie gyilkosával, és nem akartam elszalasztani az esélyt.– Billy Joe, mi az ördögre vársz? Csináld már!A felettünk lebegő felhő összeszedte magát, és teljeslendülettel Jimmy felé zuhant. Tomas megpróbált elrángatni, deén harcoltam vele. Nem akart kárt tenni bennem, emiattkörülményesebb volt. Egy másodpercnél több biztosan nem teltel, amikor Billy Joe kipattant Jimmy testéből, mintha ágyúbóllőtték volna ki, és egyenesen felém tartott. Nem álltam ellenneki, arra gondoltam, esetleg nem maradt elég energiája amegszálláshoz, gyorsan feltöltekezik, aztán befejezi a munkáját.De a benne levő erő egyre nagyobb nyomást okozott bennem,amíg már úgy éreztem, levegőt sem kapok. Mintha Billynagyobb lett volna, mint máskor, és nem volt elég hely a bőrömbenmindkettőnknek.Gondolkodni sem volt időm, nemhogy bármit is tenni, akövetkező pillanatban pedig egy megrázó erejű robbanástéreztem a saját testemben, majd valami olyasféle döbbenetet,mint amikor egy repülőn hirtelen nagyot zuhan a kabinnyomás.Úgy tűnt, valami elszakadt, feltételeztem, hogy a blúzom, illetveami megmaradt belőle. Automatikusan megpróbáltamösszehúzni magamon, mivel a tönkrement melltartómat nemvettem vissza, de a kezemmel nem a testem ismerős vonalairatapintottam rá a sztreccs alatt. Az ujjaim valamilyen farmeranyagot érintettek. Lenéztem, és a saját fejem búbját láttam.