Megérint a sötétség

feladni őt a zsaruknak, aztán futni, ahogy csak bírok. Örömmelvettem volna, ha már nem adódik újabb komplikáció.Nem volt szükségem Billyre ahhoz, hogy rájöjjek, nem lennetúl jó ötlet, ha arra indulnék vissza, amerről jöttünk. Ha valakimár elindult Jimmyért, akkor arról fog érkezni, és a pisztolyomnem sokat érne Tony fogdmegjeinek arzenáljával szemben. Igaz,a személyzet egyetlen tagjával sem találkoztunk idelenn, az alsószinten, ez szinte már kezdett aggasztani. Lassan már reggelvolt, az igaz, de egy ilyen helyen soha nincs megállás.Valakinek kellene itt lennie, különösen, ha a szorítóban mégmennek a meccsek, de az előtér mégis üresen kongott. Afolyosón haladtam tovább, egészen az elágazásig. Ott egypillanatra megtorpantam, de Billy siklott elő a falból, és afejével intett nekem, hogy merre tovább.Egy ajtón keresztül a személyzet egyik pihenőhelyiségébejutottam. Jimmy is itt volt, félig eltakarta egy nagy szódavíz–automata.– Itt egy kilincs – mondta, amikor meglátott, és a fal felébökött a könyökével. – Pont itt van, de ezekkel nem tudomkinyitni – folytatta, és megemelte megcsonkított kézfejeit.Odasiettem, és az automata mögött egy kis kitüremkedéstfedeztem fel a falon. Színben tökéletesen megegyezett a szobátmindenütt borító törtfehér festékkel. A peremét alig lehetettkivenni, egészen biztosan átsiklottam volna felette, ha nemszámítok rá, hogy ott lesz. A területvédő varázslat már kezdettelkopni. A kezemet végigcsúsztattam a falon, amíg megéreztema kilincs formáját, és lenyomtam.Az ajtó egy keskeny folyosóra nyílt, a padlón felgyülemlettpor mennyiségéből ítélve elég ritkán használták. Ez nem voltmeglepő. Tonynak mindenütt számos kivezető út álltrendelkezésére, melyek legalább fele titkos volt. Egyszer aztmesélte, ez még ifjúkorából ragadt rá, amikor a különböző