Megérint a sötétség

szürkére festették. Néhány perc múlva már fogalmam sem volt,merre járunk. Többször megálltunk, hogy belessünk a szobákba,melyek teli voltak takarítószerekkel, lerobbant játékgépekkel,sőt, az egyik helyiségben faltól falig számítógépek sorakoztak.Személyzettel viszont sehol sem találkoztunk. Feltételeztem,hogy akinek nem volt dolga odafenn, mind a szorítóban zajlóküzdelmeket nézte.Akkor is erre gondoltam, amikor Billy egy újabb falon suhantát, én pedig egy pillanatot sem várva kitártam az előttem állóajtót. Ezúttal egy meglehetősen nagy terembe jutottam, melyetplafonig megtöltöttek a tartalék kellékek és dekorációk. Afrikaimaszkok és lándzsák egész gyűjteménye állt egy páncélruhamellett, az egyik lábának térd alatti fele hiányzott. Egy kissépatkányra emlékeztető kitömött oroszlánfej hevert egy szarkofágmellett, melyet úgy alakítottak át, hogy kihúzható legyen belőleegy bűvészshow reklámplakátja. Közvetlenül mellette Anubisz,a sakálfejű egyiptomi isten hatalmas szobra állt, mely mintha atúlsó sarokban figyelt volna valamit. Követtem a szoborüvegesen csillogó, mozdulatlan tekintetét, és egyenesen Jimmyrusnya képébe bámultam, aki egy vaskos rudakkal megerősítettketrecből pislantott kifelé. A vonásai, a hátrafésült fekete haj ésa hamis szem ugyanazok voltak, amire emlékeztem, de az utóbbiidőben elég jól mehetett neki, mert az általában viselt rongyosruháját egy kecses, cserszínű öltönyre cserélte, úgy állt rajta,mintha rá öntötték volna.Beletelt néhány másodpercbe, míg felfogta a jelenlétemet.Amikor utoljára látott, a hajam a derekamat verte, és olyanruhákban jártam, melyeket Eugenie illendőnek tartott egy ifjúlány számára. Ez földig érő szoknyákat és nyakig gomboltblúzokat jelentett. A hosszú hajat fel kellett áldoznom, hogypraktikusabb és kevésbé emlékezetes frizurát kapjak. Ez volt azegyik első lépés, miután jelentkeztem a Tanúvédelmi