Megérint a sötétség

5. fejezetMegállapítottam, hogy a bal csuklóm meghúzódott, de acsont nem tört el. Az arcomon található seb nem volt olyancsúnya, mint azt kezdetben gondoltam. A legrosszabbul talán ahátsó felem járt, amikor még a raktárban a saját fegyveremreestem. A pisztoly helyét tenyérnyi zúzódás jelezte, mely lassanlilára változott, jelentősen csökkentve vonzerőmet. Remek.Mindazonáltal a szín megegyezett a nyakamon láthatóujjnyomokéval, így legalább az összhang megvan.Épp befejeztem a vizsgálódást magamon, amikor Billy Joelebegett be az ablakon. Az ajtó felé sandítottam, mertlegszívesebben jól lehordtam volna, de nem akartamhallgatóságot. Billy volt a titkos ütőkártyám, és az egyetlenreményem a szabadulásra. Senki sem tudhatta meg, hogy itt van.Billy elkapta az arckifejezésemet, és elvigyorodott.– Ne aggódj. Valaki elég komoly hangfojtó varázslatot tett azajtókra. Bármit is terveznek, nagyon ügyelnek arra, nehogykitudódjon.– Nos, ha így állunk, akkor hol a pokolban voltál? –kérdeztem igyekezetem szerint könnyed hangon, mintha nem iső lett volna az, aki a sorsomra hagyott.Billy Joe kemény, piás, szivarozó, kártyás kocsmatöltelékvolt életében, most viszont a néhány igazi barátom egyike. Deaz elmúlt estét alaposan elszúrta, és ezt ő is tudta. A nagytermetű keményfiú vékony nyakkendőjét morzsolgatta, ésvalóban zavartnak látszott. Onnan tudtam, hogy komolyan