Megérint a sötétség

Egyszer egy médiumából vámpír lett, és minden intuitívképességét elvesztette. Tony az én adottságaimat nemkockáztatta volna. De persze ebben sem lehettem egészenbiztos. Ha minden különleges tudásom elillan az átváltozássorán, simán karót döfhet belém, hogy visszafizessen azért, amitellene elkövettem. Ha viszont megőrzöm a képességeimet, leszegy feltétlen hűséggel tartozó, halhatatlan segítőtársa, hisz szintelehetetlen szembeszállnunk a minket átváltoztató vámpírakaratával. Ő mindenképp csak nyerhet, már ha a haragjátfélretéve képes ezt ugyanígy végiggondolni. Ellenőriztem afegyvert, hogy teli legyen a tár. Ha elkapnak, nem leszek hajlandóharc nélkül megadni magam, és ha végképp rosszra fordula helyzet, az utolsó golyót magamnak szánom, mielőtt a rohadékelé hurcolnának.A múltkori alkalommal ellentétben most még el kellettintéznem valamit, mielőtt új életet kezdek valahol másutt. Alehető leggyorsabban kislisszoltam az irodából, attól tartva,hogy Tony haverjai esetleg faragnak egy kicsit a hátralevőidőmből. Nem a főbejáraton távoztam, a mosdó hátsó ablakátválasztottam. A tévében mindig olyan könnyűnek tűnik az ilyenmutatvány. Nekem sikerült lehorzsolnom a combomat, elszakadta harisnyám, és az ajkamat is elharaptam, nehogy hangosanelkáromkodjam magam. De végül kint voltam, a keskenymellékutcán leszaladtam a szomszédos mélygarázsba, ésátvágtam egy gyorsétkezdén is. Rövid út volt, de annálnyomasztóbb. A jól ismert sikátorok hirtelen Tonybérgyilkosainak ideális búvóhelyeivé váltak, és minden kiszörejben a fegyverek hangját véltem felfedezni.A gyorsbüfé parkolóját erős halogénlámpák világították meg,így tökéletes célpontot nyújtottam, ahogy átvágtam rajta.Szerencsére a telefonfülkék az épület tövében, az árnyékbanhúzódtak meg. Az egyik működőképesnek látszó készüléknél