Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.63alkalmatlanságát az itteni urak nem tûrhetvén, a’ fürdõ elébe egy hajdút állítottak,aki a’ zsidókat megintse, hogy bemenni ne merjenek, minek következtében ezek azelõbb úgynevezett kádfürdõbe kénytelenek járni, addig alkudozván azonban, mígennek czíme megváltoztatott s többé nem kádfürdõnek, hanem társasági (Gesellschafts)fürdõnek neveztetik.” 18Az ellenérzés ehhez hasonló megnyilvánulásainak bõséges tárházát kínálja az 1861és 1863 között megjelent fürdõi lap, a Balaton-Füredi Napló. A lap egyik kedvencvesszõparipája a zsidóság hazafiatlansága, amit abban is igazolni látnak, hogy a zsidóvendégek nem látogatják a színházat: „Közönség szép, de vegyes volt, különösen egyolyan osztály egyáltalán nem volt képviselve s mily szép magyar ruhákat viselnek smily jól állana abban a szép magyar ruhában, ha kedves hazánk édes zengzetü anyanyelvéta szinházban naponkint halgatnánk, mulatva társalognánk s minél tökéletesebbenmegsajátitanánk.” 19 Érte a zsidóságot ennél sokkal durvább támadás is a laphasábjain. 1861 nyarán hegedûhangversenyt adott Füreden Auer Lipót, aki pár évvelkésõbb már a szentpétervári konzervatórium professzora volt, s negyvenkilenc évigtanított ott (Rakos 1980: 13). A zsidó származású mûvész – nem tudni, mi okból –nem teljesítette a közönségnek azt az óhaját, hogy játssza el a Rákóczi-indulót. ABalaton-Füredi Napló a következõképp kommentálta az esetet: „Figyelmeztetjük Auerurat, ha mûvészetével általános elismerést óhajt szerezni, ugy ne hitsorsosai közömbösségét,de a nemzeti érzelem fenségét keresse és nevezze meg, mert tudja azt jól,hogy önzetlen bizalmat oly nemzettõl várhat, melynek hazája van, bárminõ nyomorultállapot vagy politikai fondorlatok közepette is: ezen nem akarjuk hitsorsosaitsértegetni, de a füredi fürdõi életben lehete szerencsénk (!) tapasztalni a héberek viselkedését”(Kiemelés az eredetiben). 20A Balaton-Füredi Napló még több helyütt elõszeretettel köszörüli a nyelvét a zsidóságon,ugyanakkor nem lehet elhallgatni azt a tényt sem, hogy Auer mûvészetét közönséggelvaló konfliktusa ellenére õszintén magasztalja: „Játéka könnyû és varázshatalmú,változatos, de mindig élénk, sõt bámulatos. Reményitõl ilyet még nem hallottunk,de senkitõl sem.” 21 Amikor pedig egy évvel késõbb Auer ismét Füred vendégevolt, a Balaton-Füredi Napló így írt róla: „majd nem legnagyobb részben az izraelitavendég koszoru volt képviselve — kár, hogy mások is nagyobb számmal nem jelentekmeg [...], mert valóban ritka mûvészi tehetségnek lettek volna tanui, olyannak, mirõlbizton elmondhatjuk, hogy honunknak diszére válik. [...] Auer Lipót többszörösenkitapsoltatott.” 22 Említésre méltó még, hogy Degré Alajos szerint a zsidóság és a többifürdõvendég elkülönülése alkalomadtán mégsem volt teljesen merev: „Ezt a bált azizraeliták rendezték, annál gazdagabban volt kiállítva. El is ment az ifjabb rész s egykétjóvérû a korosabbak közül.” 2318 M. L. 1844: 120.19 Hírharang 1861/2. 15.20 Hírharang 1861/12. 92.21 Hírharang 1861/12. 92.22 Hírharang 1862. 87.23 Degré 1983: 158.