Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár
Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár
KORALL 7–8.57Az arisztokrácia a feudális, félfeudális maradványokkal terhelt társadalomban önnönlétszámához képest óriási súllyal képviseltette magát, s ez megmutatkozott afüredi fürdõvendégek statisztikájában is. Az 1860-as évek elejéig domináns eleme afürdõközönségnek a 25–30 arisztokrata származású személy. Fürdõi jelenlétük jelentõségétkiválóan példázza, hogy az 1861 és 1863 között megjelenõ Balaton-Füredi Naplóhírrovatában kiemelt helye van viselt dolgaiknak, sõt Zichy Manó személyében alap olyan embert állít olvasói elé, aki nélkül (legalábbis a Balaton-Füredi Napló szerint)semmi nem történik a fürdõn – ma talán sztárnak kiáltaná ki a sajtó. Ha a fürdõnidõzõ valamelyik vendégrõl pozitív hangvételû írás jelent meg, szinte Cato-i következetességgeltették hozzá, hogy egyébként mindez elmondható Zichy Manóról is: „Anemzeti viseletrõl lévén szó, azon általános megemlítés mellett, miszerint a fürdõivendégeknek, mondhatni nagy része csak nemzeti öltönyben látható, lehetetlen különöselismeréssel nem emlékezni gr. Zichy Manó õ méltóságáról, ki különben is B-Fürednek számos évek óta valóságos szellemi fûszere, lelke, éltetõje és hangadója lévén,a nemzeti öltözködésben is oly hatásdús és elragadó példával megy elõbb.” 3A ’60-as évektõl figyelhetõ meg, hogy Füreden csökken az arisztokrata vendégekszáma, ennek ellenére egy csoportjuk továbbra is fontos szerepet vitt a fürdõ életébenés ezek változatlanul külön kasztot alkottak a fürdõ vendégseregén belül. Az 1867-ben megalapított Balaton-Füredi Yachtegylet létrejöttével gyakorlatilag szervezett kereteketis kapott az arisztokrácia különállása, aminek a szándékoltsága is könnyentetten érhetõ, tekintve az alapszabály azon pontját, mely szerint az egyletnek maximum25 fõs tagsága lehet és a belépés feltétele legalább egy, minimum 25 tonnás jachtbirtoklása (Dezsényi – Hernády 1967: 145). Fürdõhelyi társasági szerepvállalásuk azezt követõ évtizedekben is aktív maradt: az 1882-ben létrejött Balaton Egylet elnökegróf Esterházy László volt, alelnöke pedig gróf Nádasdy Tamás, a sportszakosztályelnöke gróf Esterházy Mihály. 4A földbirtokosok esetében jelentõs vagyoni különbségekkel is számolni kell, mégis,konkrét adatok ismerete nélkül is elmondható, hogy az ide soroltak többsége az úgynevezettbene possessionatusok közé tartozott, azaz a megyei középbirtokos nemességhez.A 19. század egésze folyamán mindvégig a fürdõközönség mintegy 10–15%-akerül ki a birtokos rétegbõl. Ennek oka vélhetõen az, hogy a füredi fürdõlátogatónemesség döntõ többsége már a reformkor idején is a viszonylag jobb módúak közétartozott. Összességében egyfajta kritikája a Monarchia társadalmának, hogy a birtokosnemesség még 1884-ben is nagyjából ugyanolyan arányban képviseltette magátFüreden, mint korábban. Említést érdemel azonban, hogy a hivatalnok kategória akét vizsgált reformkori évben leginkább a megyei tisztségviselõ nemességet takarta.Létszámuk visszaesése – ha túllépünk a statisztika merevségén – e helyt érhetõ tetten.Az a réteg, amely valamennyi vizsgált évet figyelembe véve minden esetben a legtöbbvendéget adta mind az abszolút számok, mind pedig a százalékok esetében, akereskedõréteg. Ám amíg a ’40-es években a név szerint bejelentkezett fürdõvendégekmintegy 15%-a tartozik a kereskedõréteghez, a ’60-as években ez az arány már stabilan25% körül van. Kissé talán meglepõ, hogy már a reformkorban is a kereskedõk alkot-3 Hírharang 1861/3. 22.4 Balaton Egylet 1882. 5.
58 Katona Csaba Füred és vendégeiják a vendégek legnépesebb csoportját, hiszen az elbeszélõ források többségének tudósításaialapján nem ez a kép alakult ki a füredi vendégek társadalmáról.A nagyiparosok között a felemelkedõ polgárság tagjait láthatjuk, többségük a gyártulajdonosokkörébõl kerül ki, létszámuk rendszerint a teljes létszám 1%-át sem nagyonérte el. Jelenlétük a fürdõn újfent rámutat a társadalom változásaira, de akárcsakaz arisztokráciának, a nagyiparos rétegnek sem a létszáma, hanem a helyzetébõl fakadójelentõsége adta meg a súlyát.A kisiparosok között találhatóak a szolgáltató ágazatok képviselõi: vendéglõsök,fodrászok, borbélyok, stb. a pékek, molnárok, szabók mellett. A kiegyezés elõtt stabilanmintegy a 2%-át tette ki a fürdõvendégek összlétszámának az az évi 15–25 kisiparos,aki felkereste Füredet, de a ’60-as évek végétõl csökkenés figyelhetõ meg soraikban.A többség, ha még meg is tudott élni munkájából, luxuscikkekre, nyaralásra márnemigen költhetett – ez korábban sem volt jellemzõ.Az értelmiségiek közül elõszeretettel nyaraltak Füreden a jogi értelmiség, a tanárok,az orvosok és az egyháziak képviselõi. A jogi értelmiségen belül különösen az ügyvédeklétszáma magas. E réteg reformkori szerepe – elég, ha csak 1848. március 15-regondolunk – külön elemzés nélkül is választ ad magas létszámukra. A polgárosulásidõszakában, különösen a Monarchia idején az ügyvédek, bírák, egyáltalán a jogivonal társadalomban elfoglalt kiemelkedõ szerepe pedig tovább növekedett.Mindhárom nagy történelmi egyház képviselõi is meglehetõsen nagy számban látogattákFüredet (legtöbben a katolikus klérus tagjai) és minden évben felbukkant afürdõlistán néhány rabbi neve is. Ujfalvy Sándortól tudjuk, hogy 1831-ben a „dunántúliKálvin kerület zsinatja” is Füreden gyûlt össze. Ujfalvy leírása meglehetõsen szemléletes:„A zsinat személyzete leszállingózott délután a borvízhez, ahol furcsa ellentétetlehelete már most látni. A bíbor s bársony s aranygyûrûkkel díszlõ római-hitû áldozárokatgazdagságuk s nagy tekintélyük elhittségében, másokat lenézve, gõgösen mozgonia kút körül. Köztük s mellettük egy falka eretnek lelkészt elnyûtt, lyukatos kalappal,fésületlen bozontos hajjal, sáros lábbelikkel, színehagyott, avatég öltönyben, a mezeimunka miatt napégetett arccal, karján vezetve hasonmását, beborult arcú hitvesét.” 5A vertikális tagoltság is szembeszökõ. Törzsvendég Füreden az esztergomi hercegprímásis – Vaszary Kolos –, aki kispap korától állandó vendége Fürednek, mi több ottjelentette be Rimely Mihály akkori fõapátnak, hogy rendtag szeretne lenni (Keményffy1905: 22) – és néhány püspök, de a többség az alsópapság soraiból kerül ki. A protestánsegyházak képviselõi között is értelemszerûen mindenkor a lelkészek vannak legtöbben,ám az egyik nyár Füreden találja Kis János evangélikus szuperintendenst is.A tanárok külön kategóriaként való besorolását különösen a kiegyezés utáni évekbenmegfigyelhetõ létszámuk tette indokolttá. Mindez összefüggésben állhat az EötvösJózsef által útjára indított oktatási reformmal és az iskolarendszer kiépítésével.Ugyanakkor külön csoportot képviseltek az egyházi iskolák oktatói. Fõleg a pápaiReformátus Kollégium tanárai közül kerültek ki törzsvendégek, élükön a Jókai általis többször tollára vett Tarczy Lajossal. Érdekesnek hat az orvosok viszonylag magasszáma. Ennek okai között kereshetjük Füred gyógyfürdõ mivoltát is és nem kétséges,hogy az orvosok jelenlétében szerepet játszott 1855 után, hogy mentesültek a gyógydíj5 Ujfalvy 1955: 216.
- Page 7 and 8: 6 Pierre Bourdieu Javaslat a sports
- Page 9 and 10: 8 Pierre Bourdieu Javaslat a sports
- Page 11 and 12: 10 Pierre Bourdieu Javaslat a sport
- Page 13 and 14: 12 Pierre Bourdieu Javaslat a sport
- Page 15 and 16: 14 Pierre Bourdieu Javaslat a sport
- Page 17 and 18: 16 Hadas Miklós A gymnastica…val
- Page 19 and 20: 18 Hadas Miklós A gymnastica…ado
- Page 21 and 22: 20 Hadas Miklós A gymnastica…(mi
- Page 23 and 24: 22 Hadas Miklós A gymnastica…A
- Page 25 and 26: 24 Hadas Miklós A gymnastica…A H
- Page 27 and 28: 26 Hadas Miklós A gymnastica…ben
- Page 29 and 30: 28 Hadas Miklós A gymnastica…elf
- Page 31 and 32: 30 Hadas Miklós A gymnastica…rá
- Page 33 and 34: 32 Hadas Miklós A gymnastica…A G
- Page 35 and 36: 34 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 37 and 38: 36 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 39 and 40: 38 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 41 and 42: 40 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 43 and 44: 42 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 45 and 46: 44 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 47 and 48: 46 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 49 and 50: 48 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 51 and 52: 50 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 53 and 54: 52 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 55 and 56: 54 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 57: 56 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 61 and 62: 60 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 63 and 64: 62 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 65 and 66: 64 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 67 and 68: 66 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 69 and 70: 68 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 71 and 72: 70 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 73 and 74: 72 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 75 and 76: 74 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 77 and 78: 76 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 79 and 80: 78 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 81 and 82: 80 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 83 and 84: 82 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 85 and 86: 84 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 87 and 88: 86 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 89 and 90: 88 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 91 and 92: 90 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 93 and 94: 92 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 95 and 96: 94 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 97 and 98: 96 František Kolár¡ A Slavia és
- Page 99 and 100: 98 František Kolár¡ A Slavia és
- Page 101 and 102: 100 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 103 and 104: 102 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 105 and 106: 104 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 107 and 108: 106 František Kolár¡ A Slavia é
KORALL 7–<strong>8.</strong>57Az arisztokrácia a feudális, félfeudális maradványokkal terhelt társadalomban önnönlétszámához képest óriási súllyal képviseltette magát, s ez megmutatkozott afüredi fürdõvendégek statisztikájában is. Az 1860-as évek elejéig domináns eleme afürdõközönségnek a 25–30 arisztokrata származású személy. Fürdõi jelenlétük jelentõségétkiválóan példázza, hogy az 1861 és 1863 között megjelenõ Balaton-Füredi Naplóhírrovatában kiemelt helye van viselt dolgaiknak, sõt Zichy Manó személyében alap olyan embert állít olvasói elé, aki nélkül (legalábbis a Balaton-Füredi Napló szerint)semmi nem történik a fürdõn – ma talán sztárnak kiáltaná ki a sajtó. Ha a fürdõnidõzõ valamelyik vendégrõl pozitív hangvételû írás jelent meg, szinte Cato-i következetességgeltették hozzá, hogy egyébként mindez elmondható Zichy Manóról is: „Anemzeti viseletrõl lévén szó, azon általános megemlítés mellett, miszerint a fürdõivendégeknek, mondhatni nagy része csak nemzeti öltönyben látható, lehetetlen különöselismeréssel nem emlékezni gr. Zichy Manó õ méltóságáról, ki különben is B-Fürednek számos évek óta valóságos szellemi fûszere, lelke, éltetõje és hangadója lévén,a nemzeti öltözködésben is oly hatásdús és elragadó példával megy elõbb.” 3A ’60-as évektõl figyelhetõ meg, hogy Füreden csökken az arisztokrata vendégekszáma, ennek ellenére egy csoportjuk továbbra is fontos szerepet vitt a fürdõ életébenés ezek változatlanul külön kasztot alkottak a fürdõ vendégseregén belül. Az 1867-ben megalapított Balaton-Füredi Yachtegylet létrejöttével gyakorlatilag szervezett kereteketis kapott az arisztokrácia különállása, aminek a szándékoltsága is könnyentetten érhetõ, tekintve az alapszabály azon pontját, mely szerint az egyletnek maximum25 fõs tagsága lehet és a belépés feltétele legalább egy, minimum 25 tonnás jachtbirtoklása (Dezsényi – Hernády 1967: 145). Fürdõhelyi társasági szerepvállalásuk azezt követõ évtizedekben is aktív maradt: az 1882-ben létrejött Balaton Egylet elnökegróf Esterházy László volt, alelnöke pedig gróf Nádasdy Tamás, a sportszakosztályelnöke gróf Esterházy Mihály. 4A földbirtokosok esetében jelentõs vagyoni különbségekkel is számolni kell, mégis,konkrét adatok ismerete nélkül is elmondható, hogy az ide soroltak többsége az úgynevezettbene possessionatusok közé tartozott, azaz a megyei középbirtokos nemességhez.A 19. század egésze folyamán mindvégig a fürdõközönség mintegy 10–15%-akerül ki a birtokos rétegbõl. Ennek oka vélhetõen az, hogy a füredi fürdõlátogatónemesség döntõ többsége már a reformkor idején is a viszonylag jobb módúak közétartozott. Összességében egyfajta kritikája a Monarchia társadalmának, hogy a birtokosnemesség még 1884-ben is nagyjából ugyanolyan arányban képviseltette magátFüreden, mint korábban. Említést érdemel azonban, hogy a hivatalnok kategória akét vizsgált reformkori évben leginkább a megyei tisztségviselõ nemességet takarta.Létszámuk visszaesése – ha túllépünk a statisztika merevségén – e helyt érhetõ tetten.Az a réteg, amely valamennyi vizsgált évet figyelembe véve minden esetben a legtöbbvendéget adta mind az abszolút számok, mind pedig a százalékok esetében, akereskedõréteg. Ám amíg a ’40-es években a név szerint bejelentkezett fürdõvendégekmintegy 15%-a tartozik a kereskedõréteghez, a ’60-as években ez az arány már stabilan25% körül van. Kissé talán meglepõ, hogy már a reformkorban is a kereskedõk alkot-3 Hírharang 1861/3. 22.4 Balaton Egylet 1882. 5.