Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár
Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár
KORALL 7–8.55Gyáni Gábor 1992: Bérkaszárnya és nyomortelep. A budapesti munkáslakás múltja. BudapestGyáni Gábor 1994a: A szociálpolitika múltja Magyarországon. BudapestGyáni Gábor 1994b: Nyilvános tér és használói Budapesten a századfordulón. Századok 2. 1057–1077.Gyáni Gábor 1995: Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. BudapestGyáni Gábor 1997a: Középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház. Budapesti Negyed 5. (16–17.) 101–126.Gyáni Gábor 1997b: A középosztály társadalomtörténete a Horthy-korban. Századok 6. 1265–1305.Gyáni Gábor 1998: A regulázó gondoskodás. In: Léderer Pál, Tenczer Tamás és Ulicska László (szerk.) „Atettetésnek minden mesterségeiben jártasok…” Koldusok, csavargók, veszélyeztetett gyerekek a modernkori Magyarországon.Budapest, 11–29.Hadas Miklós – Karády Viktor 1995: Futball és társadalmi identitás. Replika 17–18. 89–121.Halász Árpád. 1939: Budapest húsz éve 1920–39. Fejlõdéstörténeti tanulmány. BudapestHanák Péter 1985: A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai elõítéletek a magyar társadalomban a19. század második felében. Századok 5–6. 1079–1104.Hanák Péter 1997: A bécsi és a budapesti operett kultúrtörténeti helye. Budapesti Negyed 5. (16–17.) 9–30.Haraway, Donna 1991: Simians, Cyborgs, and Women: The Reinvention of Nature. New York: RoutledgeJarvie, Grant – Maguire, Joseph 1994: Sport and Leisure in Social Thought. London & New York: RoutledgeKanyar József 1978: A dél-balatoni fürdõkultúra kialakulásának történeti korszakai. Somogy megye múltjából.Levéltári évkönyv 142–179.Klaniczay Gábor. 1986: A nudizmus. In: Fejezetek a szexualitás történetébõl. Budapest, 244–252.Kóbor Tamás 1893: Szegény emberek nyara saison I–II. A Hét 188.: 85–86, 192.: 150–152.Kósa László 1993: Fürdõkultúra és természetszemlélet kapcsolata a felvilágosodástól a XX. század elejéig.In: R. Várkonyi Ágnes – Kósa László (szerk.) Európa híres kertje. Történeti ökológiai tanulmányok Magyarországról.Budapest, 201–222.Laqueur, Thomas – Gallagher, Catherine (eds.) 1987: The Making of the Modern Body. Berkeley: Universityof California Press.Lindenbaum, Shirley – Margaret Lock (ed.) 1993: Knowledge, Power and Practice. The Anthropology of Medicineand Everyday Life. BerkeleyMartin, Emily 1998. A test vége? Replika 28. 109–131.Mauss, Marcel 1975: Techniques of the Body. Economy and Society 21. 70–88.Mohácsi Gergely 2002: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdõk alapításának rövidtörténete. Századok [megjelenés elõtt]Nagy Zsuzsa, L. 1995: Életmód. In: Gyáni Gábor (szerk.) Magyarország társadalomtörténete II. 1920–44 szöveggyûjtemény.Budapest, 361–373.Niedermüller Péter 1993: Körkérdés a polgárosodásról. Replika 11–12. 71–121.Rabinow, Paul 1999: French DNA: Trouble in Purgatory. Berkley: University of Chicago PressRigler Gusztáv 1911: A drezdai higiéné kiállítás. Különlenyomat az Egészség c. folyóirat 10. és 11. számaibólSennett, Richard 1976: The Fall of the Public Man. Cambridge: Cambridge University PressSennett, Richard 1996: Flesh and Stone. The Body and the City in Western Civilization. London: Faber & FaberSipos András 1996: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890–1914. Várostörténeti tanulmányok. BudapestSipos András 1998: A kolerajárvány, és ahogy a város válaszol. In: Gyáni Gábor (szerk.) Az egyesített fõváros.Pest, Buda, Óbuda. Budapest, 111–139.Szabó Dániel 1997: Hirdetési kultúra a századfordulón. Budapesti Negyed 5. (16–17.) 71–100.Thompson, Edward P. 1990: Az idõ, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta(vál.) Idõben élni: Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, 60–116.Turner, Bryan S. 1996: The Body & Society. Explorations in Social Theory. London & New DelhiTurner, Bryan S. 1997: Az étrendrõl folyó diskurzus. In: Mike Featherstone – Mike Hepworth – Bryan S.Turner (szerk.) A test. Társadalmi fejlõdés, kulturális teória. Budapest, 52–70.Zweig, Stefan 1981: A tegnap világa. Budapest
56 Katona Csaba Füred és vendégeiKatona CsabaFüred és vendégeiEgy fürdõhely és „társadalma” az 1840–1860-as évekbenA FÜRDÕVENDÉGEK TÁRSADALMI MEGOSZLÁSAMagyarországon az 1860-as évektõl a reformkorra jellemzõ patriarchális fürdõéletetlassan felváltotta a polgári értelemben vett szabadidõhöz kötõdõ, tudatos nyaralási-szórakozásiigény. „A fürdõéletet arisztokraták és uralkodók kezdeményezték, de apolgárság intézményesítette” – állapította meg Kósa László (1993: 203). A fürdõkön anemesség létszáma visszaszorult és mind inkább a polgári középosztály képviselõikerültek túlsúlyba.Fenti állításunk igazolására a korabeli Magyarország egyik legdivatosabb fürdõhelyét,Balatonfüredet vonjuk részletesebb vizsgálat alá. Mellékelem eddigi kutatásaimalapján az 1840-es, valamint az 1860-as évekre vonatkozóan a fürdõvendégek társadalmimegoszlásáról készített táblázatokat, amelyeknek adatsorai alátámasztják, hogya fürdõvendégek korábban meglehetõsen zárt rétegében a társadalom egészében tapasztalhatómobilitás vette kezdetét. A statisztika egy-egy nyári idényrõl fennmaradtfürdõlisták alapján készült a név szerint bejelentkezett fürdõvendégek adatai alapján. 11. táblázatA fürdõlistákon név szerint szereplõ vendégek társadalmi megoszlása évenként 21840 1841 1861 1862 1863 1868 1869Arisztokrata 32 30 34 25 10 7 23Földbirtokos 85 105 118 127 100 89 109Kereskedõ 143 143 252 199 210 281 256Nagyiparos 5 3 9 6 8 10 9Kisiparos 20 27 22 17 17 19 18Jogi értelmiség 44 76 44 67 61 53 50Egyházi 50 73 45 33 45 37 37Tanár 8 19 13 19 23 28 28Orvos 19 21 20 12 15 16 15Egyéb értelmiség 23 24 29 30 27 30 38Katona 29 28 5 7 7 17 11Hivatalnok 129 149 59 47 48 83 80Egyéb 33 35 26 12 4 13 32Nõ 180 199 280 243 269 372 396Összesen 800 932 956 844 844 1055 11121 OSZK Fl., BfN 1861, BfN 1862, VHGY Bf. Fl. Molnár András, a Zala Megyei Levéltár (ZML) igazgatójarévén a statisztika elkészülte után tudtam meg, hogy a ZML-ben is négy teljes évre vonatkozó fürdõlistatalálható a reformkorból. Az 1842., 1844., 1845. és 1846. évi füredi fürdõlisták lelõhelye: ZML Ki. Fl.2 A statisztika merevsége okán a táblázatban feltünetett „társadalmi rétegek” (arisztokrata, földbirtokosstb.) fogalma értelmezésre szorul. A fürdõlistákon keveredik a rendi és a polgári állás, a földbirtokosokközül pl. a legtöbben megyei hivatalt is viseltek, de ez a fürdõlistáról nem derül ki. Az egyes kategóriákrövid értelmezését a táblázat elemzése során közlöm.
- Page 5 and 6: 4KörképTrencsényi Balázs - Work
- Page 7 and 8: 6 Pierre Bourdieu Javaslat a sports
- Page 9 and 10: 8 Pierre Bourdieu Javaslat a sports
- Page 11 and 12: 10 Pierre Bourdieu Javaslat a sport
- Page 13 and 14: 12 Pierre Bourdieu Javaslat a sport
- Page 15 and 16: 14 Pierre Bourdieu Javaslat a sport
- Page 17 and 18: 16 Hadas Miklós A gymnastica…val
- Page 19 and 20: 18 Hadas Miklós A gymnastica…ado
- Page 21 and 22: 20 Hadas Miklós A gymnastica…(mi
- Page 23 and 24: 22 Hadas Miklós A gymnastica…A
- Page 25 and 26: 24 Hadas Miklós A gymnastica…A H
- Page 27 and 28: 26 Hadas Miklós A gymnastica…ben
- Page 29 and 30: 28 Hadas Miklós A gymnastica…elf
- Page 31 and 32: 30 Hadas Miklós A gymnastica…rá
- Page 33 and 34: 32 Hadas Miklós A gymnastica…A G
- Page 35 and 36: 34 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 37 and 38: 36 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 39 and 40: 38 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 41 and 42: 40 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 43 and 44: 42 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 45 and 46: 44 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 47 and 48: 46 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 49 and 50: 48 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 51 and 52: 50 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 53 and 54: 52 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 55: 54 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 59 and 60: 58 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 61 and 62: 60 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 63 and 64: 62 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 65 and 66: 64 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 67 and 68: 66 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 69 and 70: 68 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 71 and 72: 70 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 73 and 74: 72 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 75 and 76: 74 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 77 and 78: 76 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 79 and 80: 78 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 81 and 82: 80 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 83 and 84: 82 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 85 and 86: 84 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 87 and 88: 86 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 89 and 90: 88 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 91 and 92: 90 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 93 and 94: 92 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 95 and 96: 94 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 97 and 98: 96 František Kolár¡ A Slavia és
- Page 99 and 100: 98 František Kolár¡ A Slavia és
- Page 101 and 102: 100 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 103 and 104: 102 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 105 and 106: 104 František Kolár¡ A Slavia é
56 Katona Csaba Füred és vendégeiKatona CsabaFüred és vendégeiEgy fürdõhely és „társadalma” az 1840–1860-as évekbenA FÜRDÕVENDÉGEK TÁRSADALMI MEGOSZLÁSAMagyarországon az 1860-as évektõl a reformkorra jellemzõ patriarchális fürdõéletetlassan felváltotta a polgári értelemben vett szabadidõhöz kötõdõ, tudatos nyaralási-szórakozásiigény. „A fürdõéletet arisztokraták és uralkodók kezdeményezték, de apolgárság intézményesítette” – állapította meg Kósa László (1993: 203). A fürdõkön anemesség létszáma visszaszorult és mind inkább a polgári középosztály képviselõikerültek túlsúlyba.Fenti állításunk igazolására a korabeli Magyarország egyik legdivatosabb fürdõhelyét,Balatonfüredet vonjuk részletesebb vizsgálat alá. Mellékelem eddigi kutatásaimalapján az 1840-es, valamint az 1860-as évekre vonatkozóan a fürdõvendégek társadalmimegoszlásáról készített táblázatokat, amelyeknek adatsorai alátámasztják, hogya fürdõvendégek korábban meglehetõsen zárt rétegében a társadalom egészében tapasztalhatómobilitás vette kezdetét. A statisztika egy-egy nyári idényrõl fennmaradtfürdõlisták alapján készült a név szerint bejelentkezett fürdõvendégek adatai alapján. 11. táblázatA fürdõlistákon név szerint szereplõ vendégek társadalmi megoszlása évenként 21840 1841 1861 1862 1863 1868 1869Arisztokrata 32 30 34 25 10 7 23Földbirtokos 85 105 118 127 100 89 109Kereskedõ 143 143 252 199 210 281 256Nagyiparos 5 3 9 6 8 10 9Kisiparos 20 27 22 17 17 19 18Jogi értelmiség 44 76 44 67 61 53 50Egyházi 50 73 45 33 45 37 37Tanár 8 19 13 19 23 28 28Orvos 19 21 20 12 15 16 15Egyéb értelmiség 23 24 29 30 27 30 38Katona 29 28 5 7 7 17 11Hivatalnok 129 149 59 47 48 83 80Egyéb 33 35 26 12 4 13 32Nõ 180 199 280 243 269 372 396Összesen 800 932 956 844 844 1055 11121 OSZK Fl., BfN 1861, BfN 1862, VHGY Bf. Fl. Molnár András, a Zala Megyei Levéltár (ZML) igazgatójarévén a statisztika elkészülte után tudtam meg, hogy a ZML-ben is négy teljes évre vonatkozó fürdõlistatalálható a reformkorból. Az 1842., 1844., 1845. és 1846. évi füredi fürdõlisták lelõhelye: ZML Ki. Fl.2 A statisztika merevsége okán a táblázatban feltünetett „társadalmi rétegek” (arisztokrata, földbirtokosstb.) fogalma értelmezésre szorul. A fürdõlistákon keveredik a rendi és a polgári állás, a földbirtokosokközül pl. a legtöbben megyei hivatalt is viseltek, de ez a fürdõlistáról nem derül ki. Az egyes kategóriákrövid értelmezését a táblázat elemzése során közlöm.