Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.47darcba fulladt ugyan a Nemzeti Stadion létesítésének terve (1929), de 1937-ben megnyithattakapuit a Népliget Iskolai Sporttelepe, amely szintén a fiatalok sportolásiigényeit volt hivatott szolgálni.A testnevelés és a sport programjait korántsem sikerült kisajátítania a kereszténynemzetidiskurzusnak. A nõi sportok fokozatos térhódítása például a háztartásbólkiszabaduló, önálló, „modern amerikai nõ” ideálját teremtette meg, aki testének szabadmozgása és aktív kifejezõereje által határozta meg helyét a férfiak világában.A nõi sport igazi hazája Amerika és Anglia… Angliában és Amerikában a szombat délután már nemmunkaidõ s minden dolgozó nõ, vagy szerényebb viszonyú nõ a szombat délutánt és a vasárnapotlevegõn, kirándulással, sporttal, játékkal, testedzõ szórakozással tölti. Ezen a másfél napon csaknapsütés van, mozgás és egyszerû, természetes jókedv, levegõ és öröm… Sportolnak, mert tisztában vannakazzal, hogy szépségüket, fiatalságukat, egészségüket, munkabírásukat s ezzel együtt állásukat és anyagijólétüket, meg családi boldogságukat csak ezen az úton tarthatják meg. (Kiemelés az eredetiben) 22Nem nehéz azonban elképzelni a meghökkent férfiakat – akik 1924-ben, a párizsiolimpián még megtiltották a nõk részvételét –, a gerelyvetõ, távolugró, evezõ, síelõ ésúszó hölgyeket látván.A polgári világ különféle sportklubokba tömörülve igyekezett megtartani társadalmielszigeteltségét (Hadas – Karády 1995) és a tömegek propagandájánál kifinomultabbnakvélt testkultuszát. A Budapesti Sport Egyesületet (BSE) a fõvárosi tisztviselõrétegtagjai alapították. A sport számukra a társadalmi élet része és a tisztviselõkegységes életmódjának egyik színtere lett, a tömegtõl testének nevelése által is elhatárolódópolgári morál kifejezõdése.Testápolás: egészségAz egészséges és fiatal test ideáljának gyökerei szintén a századforduló koráig nyúlnakvissza, amikor a közegészség és a higiénia felülrõl szervezett programja és azegészséges életmód „alulról” induló mozgalmai (vegetarianizmus, nudizmus stb.) addigismeretlen szokások kialakulásához vezettek a nagyvárosi emberek életében. A nap –víz – levegõ hármas jelszava és a test tisztaságának elengedhetetlen igénye szociológiailaga zsúfolt nagyvárosok létrejöttének következménye, másrészt viszont a társadalmihigiénia új és mindent elsöprõ beszédmódjának az eredménye. A modern orvostudománykorában az emberi test immár nem „földi porhüvely”, hanem sejtekbõl ésszervekbõl felépülõ biológiai egység.Az emberi testet a sejtek nagy tömege építi fel, melynek minden egysége egy-egy külön élõ lény.Minden egyes sejt táplálkozik, égési termékeket fejleszt, szaporodik, növekszik és – végül, ha feladatátbefejezte – elhal. A sejtek maguk is lehetnek egészségesek, normálisak, vagy csúnyák, deformáltak.Ezen sejtek növekedése és szaporodása, viselkedése tükrözõdik vissza az emberi testen is. 23Mint látható, az egészségügy egyre nagyobb felelõséggel bírt annak meghatározásában,hogy mi számít jó életnek és mi nem. A testápolás modern gyakorlatainak töme-22 A nõi sport… és hatása. Tolnai Világlapja, 1931. 33. (24.): 1–15.23 Szépségdiéta. Színházi Élet, 1938. 27. (35.): 108–113.