Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.43szerûvé a korcsolyázás. A városligeti mûjégpálya 1926-ban nyílt meg a fõvárosi tömegekelõtt (L. Nagy 1995: 371).Az úszás volt a harmadik azon sportok sorában, amely tömeges méreteket öltött.Már a század elején napirendre került a városvezetés legfelsõbb szintjén az úszás széleskörûoktatásának hasznossága „testnevelési, egészségtani” és egyéb elõnyei miatt. A tanács1912-ben határozatot hozott arról, 12 hogy a VIII. és IV. kerületi fõreáliskolai éspolgári iskolai tanulók különbözõ fõvárosi fürdõkben ingyenes úszásoktatáson vegyenekrészt. 13 Az elkövetkezendõ években sorra küldték a körleveleket a különbözõ iskoláknak,hogy azok diákjaikat elküldjék az úszásoktatásra. Az úszás népszerûségét misem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy szinte a köz nyomására született meg végüla döntés 1929-ben egy fedett sportuszoda felállításáról. 14 A Nemzeti Sportuszoda 1930-ban nyitotta meg kapuit a Margitszigeten. Ugyancsak ez a korszak hozta magával –fõként a munkások önszervezõdése nyomán – a természetjárás népszerûségét. Ennekjegyében alakult meg a Természetbarátok Turista Egyesülete és a turistaházak hálózata.A szabadidõ politikumaAz életviszonyok változása a városi tömegtársadalom szabadidõs szokásaiban is éreztettehatását, amely egyfelõl a különbözõ rétegek szokásainak fokozatos közeledéséteredményezte, másfelõl viszont lehetõvé tette azt, hogy az emberek magánélete – amelyneka szabadidõ eltöltése is a részét képezte – addig soha nem látott mértékben váljona politikai diskurzusok színterévé. A kritikai kultúrakutatás Gramsci nyomán alakítottaki azt a szabadidõ-fogalmat, melynek átpolitizált jellegét (politics of leisure) elsõsorbanazok életmódformáló szerepeibõl eredezteti (Jarvie – Maguire 1994). A szabadidõ, ebbena megközelítésben, különféle társadalmi és gazdasági érdekek, gyakorlatok és diskurzusokközötti konfliktusok ütközõterülete. 15 Ebben a hatalmi mezõben a két világháborúközötti kor autoriter államai a fogyasztás kínálta lehetõségeket egy ideológiaialapon megszervezett tömegtársadalom kialakítására próbálták meg felhasználni. Deezek a kísérletek folytonosan szemben találták magukat a szórakozás és a fogyasztásfõként a tengerentúlról átvett modern jelenségeivel, amelyek nemcsak a polgári társadalmatkérdõjelezték meg, hanem magát az osztálytársadalmat – és ez a tekintélyelvûrendszerek ideológiájába aligha illeszkedett.Magyarországon a hivatalos, keresztény-nemzeti diskurzus elsõsorban a cserkésztáborok,a leventék intézményei és a KALOT/KALÁSZ-mozgalom révén próbált szembeszállnia fogyasztói kultúrát elõtérbe helyezõ amerikanizáció szabadidõ-modelljével.Az elõbbi ideálja egyfajta államilag irányított, össznemzeti nevelés volt, melyben atestnevelés, a népmûvelés és a szociális szempont egyaránt szerepet játszott. A testdresszírozásában elsõsorban az erkölcsi és nemzeti értékek, illetve a fizikai erõ kaptakkitüntetett szerepet. 1612 161.373/1912 számú határozat13 Fõvárosi Közlöny, 1913. 24. (5.): 131–132.14 BFL IV. 1407. b 96.982/1929-VII.15 Ennek egyik legérdekesebb példáját nyújtja Victoria de Grazia (1992, 1996) az olasz nõk társadalmiszerepét elemezve.16 „Most kell az erõs kar, a férfiú mell / Ezeréves acél akarattal” (cserkészdal)