Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.39más, a hatalom és a diskurzus felülete (Foucault), de mindennapi gyakorlatok ésinterakciók szintjén lehetõvé vált a test bemutatása és ezen keresztül a társadalmiérvényesülés is. Ez azonban nem jelent korlátlan lehetõségeket. Az egyén társadalombanelfoglalt helye, ha nem is determinálja, de meghatározza azt, hogy miként használhatjasaját testét (Bourdieu).A század elsõ fele a klasszikus liberális polgárság alkonyaként és egy modern tömegtársadalomkialakulásának kezdeteként írható le. A test sok tekintetben az újtársadalmi értékek hordozójává vált. A „hogyan nyomjuk el?” viktoriánus modernitásahelyett most az lett a központi kérdés hogy „miként uralkodjunk rajta?” (Frykman1994). A változás egyaránt köszönhetõ a diskurzusok és intézmények, valamint amindennapi gyakorlatok átalakulásának. Az alábbiakban ennek az átalakulásnak afontosabb állomásait próbálom elemezni társadalomtörténeti összefüggéseiben.Mint láthattuk, több leíró jellegû munka foglalkozott a magyar történetírásban isa modern testkultúrának a nagyvárosi identitás megszervezõdésében játszott kiemeltszerepével, de csak elvétve találni olyan elemzéseket, amelyekben e folyamat társadalomtörténetiproblémaként való értelmezése áll a középpontban (Hadas – Karády1995, Gyáni 1995). Pedig a jelenség már a kortársak érdeklõdését is felkeltette és állandóreflexióra késztette a társadalmi kérdésekre érzékeny írástudókat. A Budapest kétháború közötti történetét a hivatalos propaganda elvárásai szerint feldolgozó HalászÁrpád például így ír:Napjainkban a testi kultúra elmélyítésének ügye úgyszólván nemzeti érdek, a nemzeti fejlõdés, anemzet életbevágó fontosságú megerõsödésének egyik sarokkérdése. […] Érvényesült az az elv, hogya szabadban sportolás a test egészséges, harmónikus nevelését, a szervezet erõsítését, a testi erõ fokozását,a testi és szellemi frisseséget és rugékonyságot ápolja. (Halász 1939: 119, 123)Két társadalmi folyamat bemutatásán keresztül igyekszem körüljárni e nagy horderejûváltozások történeti hátterét. Az egyik a szociológiai értelemben azelõtt nemlétezõ szabadidõ jelensége, a másik pedig a „test forradalmának” mentalitástörténete.Kérdésem elsõsorban arra irányul, hogy milyen szélesebb társadalmi változásokathordozott magában, illetve termelt újra a testkultúra forradalma. Mennyivel lettekmodernebbek a városi polgárok és mennyiben köszönhetõ ez annak, hogy testükmodernebb lett?A SZABADIDÕ MODERN JELENSÉGEA szabadidõ és annak eltöltése a századforduló után fokozatosan vált a Budapestenélõ emberek társadalmilag is elismert, legitim életcéljává. Ez a folyamat mindenképpenaz urbanizációval és a modernizációval szoros összefüggésben zajlott le. A szabadidõgazdasági intézményrendszerének piaccá szervezõdése és a tömegkultúra kialakulásaolyan társadalmi hátteret feltételezett, amely kizárólag a modern nagyvárosbanvolt adott. Talán nem túlzás kapcsolatot keresni a szabadidõs tevékenységekfokozódó jelentõsége és a modern nagyvárosi ember mind kevésbé kiszámítható ésegyre bizonytalanabbá váló életútja között (Jarvie – Maguire 1994: 38). Erre a jellegze-