Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár
Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár
KORALL 7–8.35A TEST TÁRSADALOMELMÉLETEA modernitásban alapvetõen megváltozott az egyén társadalmi kapcsolata sajáttestével és ehhez a megváltozott kapcsolathoz új szokások társultak. A higiénia, azorvostudomány, a sport és a testápolás viszonylag új diskurzusai hihetetlen gyorsasággalformálták át a modern ember saját testéhez való viszonyát és az ezekhez kapcsolódótársadalmi gyakorlatokat. A nagyváros modern intézményei pedig (kórház,strandfürdõ, nyilvános WC, stb.) túl azon, hogy ennek az átalakulásnak köszönhetiklétrejöttüket, egyre tömegesebben és egyre intenzívebben termelték újra a moderntestkultusz hétköznapi gyakorlatait és diskurzusait. Nem véletlen talán, hogy a higiénia,a sport és a kozmetika korában éppen az emberi test vált a társadalomtörténetegyik kitüntetett területévé. Ebben a fejezetben ennek a viszonylag új érdeklõdésnek agyökereit és legfontosabb kérdésköreit próbálom meg röviden összefoglalni.A társadalomelmélet „titkos zugaiban” már viszonylag korán megjelent a test irántiérdeklõdés (Featherstone 1997). A szociológusok között például már Norbert Eliasis felvetette a fizikai lét kulturális jelentõségét, de a testet nem szociológiai kategóriakénthasználta, az csak az elmúlt évtizedekben vált önálló kutatási területté, nemutolsó sorban Michel Foucault és Pierre Bourdieu munkássága nyomán. Foucaulttársadalomfilozófiája nemcsak azért fontos, mert központi szerepet szánt a modernfizikai létnek. A társadalomtörténet szempontjából talán lényegesebb, hogy az õmûveiben (1990, 1996, 1999) vált leginkább elemzés tárgyává a diskurzusok által formáltemberi test történeti jellegzetessége.A test társadalomtörténete természetesen (!) nem választható el a biológiai sajátosságoktól,de mindig valamilyen társadalmi kontextusba ágyazódik és nem lehet ettõlelvonatkoztatva, csupán a fiziológiailag létezõ testre szûkíteni a kutatást. Éppen ezértalkalmas a test szociológiája arra, hogy áthidaljon és átjárjon olyan – egyébként igennehezen megkerülhetõ – ellentéteket, mint a kultúra/természet vagy az egyén/társadalomoppozíciói. Az emberi test egyaránt része természetnek és kultúrának is, 1 szociológiaiproblémaként való elemzése ezért képes lehet egy oppozíciókkal kevésbéterhelt, holisztikusabb szemléletmód kialakítására, és bizonyos társadalomtörténetiproblémák kritikai szellemû újragondolását ígéri.Véleményem szerint legalább három szempontból érdemes és fontos a modern testtörténetével foglalkozni. Elõször is, testünk a társadalmi lét egyre meghatározóbbtényezõjévé vált a modernitásban, ezért szükséges e jelenség történelmi hátterét vizsgálni.Azért is fontos, hogy többet megtudjunk a modern testkultuszról, mert világossávált annak mélyen átpolitizált jellege és ebbõl következõ társadalmi jelentõsége.Harmadrészt – úgy vélem –, a test története által választ kaphatunk a modernizációszámos, fontosabbnak vélt kérdésére is.1 Ennél szélsõségesebb nézeteket valló, radikális posztmodern feministák szerint azonban az ember fizikailéte nem elemezhetõ sem társadalmi, sem természeti adottságként, sokkal inkább tágan értelmezettpolitikai mozgalmak csatatereként (Butler 1993). Én azonban az alábbiakban nem kívánok a test politikájávala társadalmi jelenségektõl különálló kategóriaként foglalkozni.
36 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, EgészségesA test szemiotikájaA társadalomtörténészek természetesen különféle módokon elemezték az emberitest társadalmi szerepét. Az egyik központi kutatási területet a test mint társadalmi jel/metafora kérdésköre jelentette. Ennek úttörõi elsõsorban azok az antropológusok voltak,akik különbözõ átmeneti rítusok kutatása során figyelték meg azt, hogy a testegyúttal a társadalmi szervezõdések metaforájaként is szolgál. Mary Douglas Purityand Danger címû könyvében fogalmazta meg tételét, mely szerint az emberi testhezkapcsolódó külsõdleges szimbólumrendszer a lehetõ legkülönfélébb kultúrákban szolgáljaa társadalmi struktúra egyensúlyának fenntartását (Douglas 1988: 99).A test mint társadalmi jel, szintén fontos szerepet kapott egyes történeti munkákban.A középkori szentek megkínzott, böjttõl lesoványodott teste, vagy az újkorimagyar sajtó zsidó-ábrázolásai és karikatúrái (Hanák 1985) mind-mind azt példázzák,hogy testünk nem csupán a biológiai lét, hanem számos kulturális konfliktus forrásais. Erre szolgáltat remek példát Szabó Dániel (1997) rövid elemzése a századelõ egyhíres magyar kozmetikai terméke, a Diána sósborszesz hirdetésének társadalmi reprezentációikapcsán.A test fenomenológiájaEgy másik fontos problémakör a test mint társadalmi gyakorlat. Az emberi test nemcsupán jel, hanem mindennapi fizikai tapasztalat. A testünkbe vésõdött kultúra akülönféle hétköznapi gyakorlatok (evés, alvás, szabadidõ eltöltése, tisztálkodás, stb.)által válik láthatóvá (Mauss 1975). Ezeket mindannyian megtanuljuk egyszer a szocializációáltal, de a test technikái természetesen egyazon társadalmon belül is jelentõseltéréseket mutatnak, amelyek – Pierre Bourdieu kifejezésével élve – eltérõ társadalmiízléseket alakítanak ki. A különbözõ osztályokat ezért más-más testhasználati módokés más szabadidõs tevékenységek jellemzik (Bourdieu 1984). Elõfordul persze, hogykülönbözõ osztályhoz tartozó egyének ugyanazzal töltik a szabadidejüket (ugyanarraa strandra járnak vagy ugyanazt az ételt eszik), de ebben az esetben is a test általbefektett tõke és az elvárások – vagyis a tulajdonképpeni társadalmi gyakorlat – különböznektársadalmi osztályok szerint.A modernitás alapvetõ gyakorlatai olyan beruházások, amelyek azt a célt szolgálják,hogy a testet bemutathatóvá tegyük (plasztika, kozmetika, diéta, ruha stb.), vagyis hogya tényleges testet átváltoztassuk legitim testté (Bourdieu 1978). A test szociológiai vizsgálatánakmindig szem elõtt kell tartania a testi lét fenomenológiai tapasztalatait, hiszena test a cselekvésben válik társadalmi létté. E problémakör kutatói elõszeretettel választjákelemzéseik tárgyaként a sport és a szabadidõ modern jelenségeit, melyek számtalanpéldát szolgáltatnak az eltérõ és egymással konfliktusba kerülõ gyakorlatok társadalmiartikulálódására. A magyar társadalomtörténeti szakirodalomban Gyáni Gábor elemzettegyes testhez kapcsolódó gyakorlatokat (szappanhasználat, öltözködés) a századfordulóBudapestjének hétköznapi világában (Gyáni 1995: 61–62).
- Page 1: KORALLTÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓ
- Page 5 and 6: 4KörképTrencsényi Balázs - Work
- Page 7 and 8: 6 Pierre Bourdieu Javaslat a sports
- Page 9 and 10: 8 Pierre Bourdieu Javaslat a sports
- Page 11 and 12: 10 Pierre Bourdieu Javaslat a sport
- Page 13 and 14: 12 Pierre Bourdieu Javaslat a sport
- Page 15 and 16: 14 Pierre Bourdieu Javaslat a sport
- Page 17 and 18: 16 Hadas Miklós A gymnastica…val
- Page 19 and 20: 18 Hadas Miklós A gymnastica…ado
- Page 21 and 22: 20 Hadas Miklós A gymnastica…(mi
- Page 23 and 24: 22 Hadas Miklós A gymnastica…A
- Page 25 and 26: 24 Hadas Miklós A gymnastica…A H
- Page 27 and 28: 26 Hadas Miklós A gymnastica…ben
- Page 29 and 30: 28 Hadas Miklós A gymnastica…elf
- Page 31 and 32: 30 Hadas Miklós A gymnastica…rá
- Page 33 and 34: 32 Hadas Miklós A gymnastica…A G
- Page 35: 34 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 39 and 40: 38 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 41 and 42: 40 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 43 and 44: 42 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 45 and 46: 44 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 47 and 48: 46 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 49 and 50: 48 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 51 and 52: 50 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 53 and 54: 52 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 55 and 56: 54 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
- Page 57 and 58: 56 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 59 and 60: 58 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 61 and 62: 60 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 63 and 64: 62 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 65 and 66: 64 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 67 and 68: 66 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 69 and 70: 68 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 71 and 72: 70 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 73 and 74: 72 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 75 and 76: 74 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 77 and 78: 76 Katona Csaba Füred és vendége
- Page 79 and 80: 78 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 81 and 82: 80 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 83 and 84: 82 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 85 and 86: 84 Csoma Borbála Magyar fürdõven
36 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, EgészségesA test szemiotikájaA társadalomtörténészek természetesen különféle módokon elemezték az emberitest társadalmi szerepét. Az egyik központi kutatási területet a test mint társadalmi jel/metafora kérdésköre jelentette. Ennek úttörõi elsõsorban azok az antropológusok voltak,akik különbözõ átmeneti rítusok kutatása során figyelték meg azt, hogy a testegyúttal a társadalmi szervezõdések metaforájaként is szolgál. Mary Douglas Purityand Danger címû könyvében fogalmazta meg tételét, mely szerint az emberi testhezkapcsolódó külsõdleges szimbólumrendszer a lehetõ legkülönfélébb kultúrákban szolgáljaa társadalmi struktúra egyensúlyának fenntartását (Douglas 1988: 99).A test mint társadalmi jel, szintén fontos szerepet kapott egyes történeti munkákban.A középkori szentek megkínzott, böjttõl lesoványodott teste, vagy az újkorimagyar sajtó zsidó-ábrázolásai és karikatúrái (Hanák 1985) mind-mind azt példázzák,hogy testünk nem csupán a biológiai lét, hanem számos kulturális konfliktus forrásais. Erre szolgáltat remek példát Szabó Dániel (1997) rövid elemzése a századelõ egyhíres magyar kozmetikai terméke, a Diána sósborszesz hirdetésének társadalmi reprezentációikapcsán.A test fenomenológiájaEgy másik fontos problémakör a test mint társadalmi gyakorlat. Az emberi test nemcsupán jel, hanem mindennapi fizikai tapasztalat. A testünkbe vésõdött kultúra akülönféle hétköznapi gyakorlatok (evés, alvás, szabadidõ eltöltése, tisztálkodás, stb.)által válik láthatóvá (Mauss 1975). Ezeket mindannyian megtanuljuk egyszer a szocializációáltal, de a test technikái természetesen egyazon társadalmon belül is jelentõseltéréseket mutatnak, amelyek – Pierre Bourdieu kifejezésével élve – eltérõ társadalmiízléseket alakítanak ki. A különbözõ osztályokat ezért más-más testhasználati módokés más szabadidõs tevékenységek jellemzik (Bourdieu 1984). Elõfordul persze, hogykülönbözõ osztályhoz tartozó egyének ugyanazzal töltik a szabadidejüket (ugyanarraa strandra járnak vagy ugyanazt az ételt eszik), de ebben az esetben is a test általbefektett tõke és az elvárások – vagyis a tulajdonképpeni társadalmi gyakorlat – különböznektársadalmi osztályok szerint.A modernitás alapvetõ gyakorlatai olyan beruházások, amelyek azt a célt szolgálják,hogy a testet bemutathatóvá tegyük (plasztika, kozmetika, diéta, ruha stb.), vagyis hogya tényleges testet átváltoztassuk legitim testté (Bourdieu 1978). A test szociológiai vizsgálatánakmindig szem elõtt kell tartania a testi lét fenomenológiai tapasztalatait, hiszena test a cselekvésben válik társadalmi létté. E problémakör kutatói elõszeretettel választjákelemzéseik tárgyaként a sport és a szabadidõ modern jelenségeit, melyek számtalanpéldát szolgáltatnak az eltérõ és egymással konfliktusba kerülõ gyakorlatok társadalmiartikulálódására. A magyar társadalomtörténeti szakirodalomban Gyáni Gábor elemzettegyes testhez kapcsolódó gyakorlatokat (szappanhasználat, öltözködés) a századfordulóBudapestjének hétköznapi világában (Gyáni 1995: 61–62).
Change language