Korall 7-8. (2002. mÃ¡rcius) - EPA - OrszÃ¡gos SzÃ©chÃ©nyi KÃ¶nyvtÃ¡r

More documents

Recommendations

Info

KORALL 7–<strong>8.</strong>225interaction of patterned action” [168–172]): a cselekvés feltételei (egy meghatározottesetben, a mindenkori társadalmi feltételek között) egyrészt befolyással vannak annakmenetére, másrészt a cselekvések átfedik egymást. Az emberi cselekvés kölcsönös befolyásolásánaksokféle lehetõségén belül közvetlenül felfogható, markáns minták kiemelésemár lehetetlenség. Már csak elvben lehetséges összefüggésekre utalhatunk, amelyekethipotézisként konfrontálni kell az egyes esettel, és amelyekbõl további kérdések éshipotézisek vezethetõk le, amelyekkel szembesíteni lehet ezt az egyes esetet. Ezt az eljárástKalberg az indiai kasztrendszer elemzésén mutatja be.Kalberg könyve az életmû alapján a weberi gondolatoknak és feltevéseknek nagyhatásúszintézisét nyújtja, melyek bemutatása során visszanyúl az életmû egyes darabjaihoz,és kapcsolódik a Weber által felállított elméleti keretekhez is. A gondosan dokumentáltszintézis aprólékos, minden részletre kiterjedõ visszakeresésen alapul, ugyanakkorarra is alkalmas, hogy a weberi mû megismerését mint irányadó segítség, skritikus olvasmány szolgálja.Írta: Juliane Brandt
226 Timár AttilaF. M. L. Thompson: Gentrification and the Enterprise Culture,Britain 1780–1980.Oxford University Press, 2001.F. M. L. Thompson szintézise a brit társadalomtörténet elmúlt 20 évének egyiklegfontosabb problémakörérõl és az errõl folytatott vitákról ad rendkívül széles áttekintést.A vita egyik legmarkánsabb résztvevõje, a vidéki, nemesi Anglia egyik legkiválóbbismerõje végre összegzett formában fejti ki álláspontját a kérdés minden aspektusáról,(így azokról is, amelyekkel kapcsolatban õ maga nem folytatott kutatásokat).A könyvet tehát nyugodtan tekinthetjük a „dzsentrifikációs irodalom” egyik legfontosabbdarabjának, mely egyben – Thompson professzor szándéka szerint – mindenbizonnyal saját életmûvének is kulcsdarabja kívánt lenni. Thompson vitathatatlanérdemei a dzsentrifikáció komplex jellegének feltárásában és bemutatásában most isegyértelmû megerõsítést nyernek, megállapításai pedig minden esetben rendkívül stimulálóak,még ha a koncepció bizonyos pontjai el nem hallgatható kételyeket isébresztenek a dzsentrifikáció kutatásában tapasztalatokat szerzõ recenzensben.Bár az angol nagypolgárság felfelé irányuló törekvése, nemesedési ambíciója többévszázada érzékelt jelenség, a folyamat tényleges sikeressége, valamint esetleges következményeileginkább az 1960-as évektõl gerjesztettek komoly szakmai vitákat. A történetiérdeklõdés középpontjába került dzsentrifikáció – amely általában az ipari elitelnemesedését takarta – különféle dimenziói révén szorosan kapcsolódik önmagukbanis eltérõ megítélés alá esõ fontos problémákhoz. Eddigi tudásunk az ipari vállalkozókországos eliten belüli szerepének kérdéskörérõl éppúgy jelentõs újraértékelésekenment keresztül, mint az ipari termelés szerepe Nagy-Britannia gazdaságának 19.század végi, illetve 20. századi teljesítményében.Igazából Nagy-Britannia gazdasága 20. századi relatív hanyatlásának érzékelése biztosítottaa táptalajt ahhoz a hipotézishez, amely az ország gazdasági visszaesésénekokát a vidéki, földbirtokos Anglia „üzlet- és iparellenes attitûdjében” találta meg,amely a dzsentrifikáció lényegét jelentõ szocializációs mechanizmus révén a gentryéletmód és életstílus vonzásába kerülõ ipari vállalkozókat is „megfertõzte”, üzletemberiképességeiket csökkentette (Ward 1964–1965). A dzsentrifikáció fõ színterei elsõsorbana fizetõs, rendszerint bentlakásos magániskolák (public schools) voltak, (amelyek– a közhiedelem szerint – alapjában véve az arisztokrácia és a tehetõs vidékibirtokosok elõkelõ középiskoláinak számítottak), valamint a két patinás egyetem,Oxford és Cambridge. Amennyiben a feltörekvõ nagypolgárnak sikerült gyerekeit idebeíratnia, számíthatott arra, hogy azok jó eséllyel változtathatnak társadalmi státuszukon,de – az attitûdre ható, „kulturális dzsentrifikációnak” köszönhetõen – arrais, hogy az innen kikerült fiúk nem lépnek apjuk örökébe és nem viszik tovább acéget; vagy ha mégis, akkor vállalkozói tevékenységük már nélkülözni fogja azt azelkötelezettséget, elengedhetetlennek vélt profitéhséget, amely a dzsentrifikáció, a kényelmesgentry életvitel által még nem érintett apjukban meg volt (Wiener 1981).A dzsentrifikáció hívei tehát nem csupán önálló jelentõséggel bíró változóként kezelika vállalkozói teljesítményt, hanem a „menedzseri képességek” örökölhetõségét is
Page 1:
KORALLTÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓ
Page 5 and 6:
4KörképTrencsényi Balázs - Work
Page 7 and 8:
6 Pierre Bourdieu Javaslat a sports
Page 9 and 10:
8 Pierre Bourdieu Javaslat a sports
Page 11 and 12:
10 Pierre Bourdieu Javaslat a sport
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
16 Hadas Miklós A gymnastica…val
Page 19 and 20:
18 Hadas Miklós A gymnastica…ado
Page 21 and 22:
20 Hadas Miklós A gymnastica…(mi
Page 23 and 24:
22 Hadas Miklós A gymnastica…A
Page 25 and 26:
24 Hadas Miklós A gymnastica…A H
Page 27 and 28:
26 Hadas Miklós A gymnastica…ben
Page 29 and 30:
28 Hadas Miklós A gymnastica…elf
Page 31 and 32:
30 Hadas Miklós A gymnastica…rá
Page 33 and 34:
32 Hadas Miklós A gymnastica…A G
Page 35 and 36:
34 Mohácsi Gergely Szép, Erõs, E
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
56 Katona Csaba Füred és vendége
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
78 Csoma Borbála Magyar fürdõven
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
96 František Kolár¡ A Slavia és
Page 99 and 100:
98 František Kolár¡ A Slavia és
Page 101 and 102:
100 František Kolár¡ A Slavia é
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
118 Zeidler Miklós Egy régi pály
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
140 Eric Dunning A sport mint férf
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
156 Szegedi Péter „Ha a bajonett
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176: 174 Szegedi Péter „Ha a bajonett
Page 189 and 190: 188 A Korall körkérdése a társa
Page 209 and 210: 208 Török-Trencsényi Workshop a
Page 219 and 220: 218 Juliane Brandtmégis elfogadhat
Page 221 and 222: 220 Juliane Brandtszámára kijelö
Page 223 and 224: 222 Juliane Brandtconstructed regar
Page 225: 224 Juliane BrandtA módszertan fel
Page 229 and 230: 228 Timár Attilaoktatás. Thompson
Page 231 and 232: 230 Timár AttilaA szerzõ itt tula
Page 233 and 234: 232 Horváth Gergely KrisztiánFara
Page 235 and 236: 234 Horváth Gergely Krisztiánház
Page 237 and 238: 236 Horváth Gergely Krisztiándemo
Page 239 and 240: 238 Horváth Gergely Krisztiánalat
Page 241 and 242: 240 Horváth Gergely Krisztiánegya
Page 243 and 244: 242 Pilkhoffer Mónikakákra, de id
Page 245 and 246: 244 Pilkhoffer Mónikagáltat a 18-
Page 247 and 248: 246ContentsStudiesSport and Physica
Page 249 and 250: 248AbstractsCsoma, Borbála: Hungar
Page 251 and 252: 250Szegedi, Péter: „If I had my
show all

Korall 7-8. (2002. mÃ¡rcius) - EPA - OrszÃ¡gos SzÃ©chÃ©nyi KÃ¶nyvtÃ¡r

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?