Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.217Stephen Kalberg: Max Weber´s Comparative-Historical Sociology.(Max Weber összehasonlító történeti szociológiája)Cambridge/ UK, Polity Press 1994.Einführung in die historisch-vergleichende Soziologie Max Webers.(Angolból fordította Thomas Schwietring.)Opladen, Westdeutscher Verlag 2001.Kalberg könyvében arra vállalkozik, hogy Weber történeti szociológiáját mint „történeti-összehasonlítószociológiát” úgy szisztematizálja és egyben rekonstruálja, ahogyaz a weberi életmû elméleti érveléseiben és az egyes esettanulmányokban megtalálható.Komplex modellt dolgoz ki alany (cselekvõ) és struktúra kapcsolatáról, mindeközbenfolyamatosan konfrontálódik a mai amerikai történeti szociológia mérvadóirányzataival. Szemben a mai interpretációk többségével, amelyek egyes központi jelentõségûnekvagy alapvetõnek vélt szövegeket ragadnak ki a weberi életmûbõl, s ígyegy diffúz vagy ellentmondásos gondolatrendszer benyomását keltik, Kalberg célja aszerteágazó összefüggések modelljének kidolgozása. Ezzel nem utolsósorban sokoldalúmódszertani eszköztárt kíván a további történeti-szociológiai kutatás számára nyújtani.A szerzõ a gondolati rekonstrukció során bevallottan nemcsak a Weber általexplicit módon kifejtett rendszerezéshez és felosztáshoz nyúl vissza, hanem azösszmodell kategóriáinak és szintjeinek interpretációjára is vállakozik (31). 1 Megpróbáljaaz egyes szövegek között fennálló ellentmondásokat feloldani, azokat egyösszetett(ebb) rendszerbe becsatolni, s ezáltal a weberi életmû intenciói és elvei alapjánaz egyes mûvek összegén túlmutató kauzális elemzés („causal analysis”) módszerétis kidolgozni (143–144).A weberi mûnek ez a fajta „régészeti” megközelítése a társadalomtörténet számárais érdekes, mert rendszerezett formában kínálja a társadalmi struktúra és az egyéni(valamint a kollektív) cselekvés koncipiálásának és a kutatási gyakorlatban való felhasználásának(operalizációjának) egy lehetséges modelljét, ugyanakkor lehetõvé teszi,hogy a kulturális jelenségeket szisztematikusan integrálhassuk a fejlõdési összefüggésmodelljeibe (205). Mert tudatosan vagy tudattalanul, de három, egymássalszervesen összefüggõ problémát illetõen minden történeti vizsgálatnak állást kell foglalnia:egy ismeretelméleti jellegûben, ami a kutatónak a tárgyhoz való viszonyáravonatkozik (a gnoszeológiai státusz kérdése), egy társadalomelméletiben, ami az egyénekkapcsolataira, az egyéni cselekvés hálózatainak szerkezetére vonatkozik, végül egycselekvéselméletiben, ami az emberi cselekvés szabályszerûségeit jelöli. Kalberg könyve,„agency” és „structure” amerikai vitájából indulva, a két utóbbira koncentrál. Azismeretelméleti perspektíva fõként a kauzális-analitikus módszer rekonstruálása ésennek elméleti kontextusai kapcsán villan fel, ami – tudva, hogy Weber e problémátmilyen súllyal tárgyalta – sajnálatos szûkítés, bár azt a sokoldalúságot látva, ahogyKalberg a weberi mûvet elemzi és a rekonstrukció lehetõségeit kibõvíti, végsõ soron1 Az oldalszámok az angol kiadásra vonatkoznak.