Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.179hogy a bírákat befolyásolja a közönség viselkedése.” 68 Debrecen mellett Miskolc –ahol rendszeresen kövekkel dobálták meg a vendégcsapat játékosait – és Szeged kapottkülönösen sok kritikát szurkolói viselkedése miatt.Az erõszakmonopólium és annak zavaraiHiába a durvaságnak teret adó álamatõrizmus, hiába a megfelelõ társadalmi klíma,ha kellõ erõvel léptek volna fel a rendbontókkal szemben, akkor az erõszakos szenvedélyeketaligha lehetett volna úgy kiélni, mint ahogy azt a futballmérkõzéseken tették.Az eliasi civilizációs paradigma egyik lényeges eleme az (erõszak)monopóliumkialakulása, s maga a monopóliumképzõdés (Elias 1987: 520–536). E terminus analógiájávaljól leírható az a folyamat, ahogy a futballerõszak ekkor feltûnt, és az, ahogyanvisszaszorították. A monopóliumképzõdés jelentõsége, hogy az annak soránlétrejövõ központi hatalom az egyes társadalmi egységek közötti konkurenciaharcot(ütközõ érdekeket) – mely az állam létét is alááshatja – koordinálja, s ezáltal fenntartjaa társadalmi egységek közötti interdependens viszonyt (s ezzel az államot) is. Aközponti hatalom számára azért fontos az erõszak monopolizálása, mert így biztonságosterek jönnek létre, és fenntartható a társadalmi egységek közötti interdepencia.Ennek a központi hatalomnak feladata, hogy a rendet (az affektusok visszafogását)betartassa, s így a monopolizált fizikai erõszak elõre látható kényszert fejt ki (példaerre a már említett futballista, aki úgy támadt a bíróra, hogy tudta, örökre el fogjáktiltani). És ezzel már el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez: hogyan mûködött azerõszakmonopólium a futballpályákon, és kiknek a kezében összpontosult ez a monopólium?Az 1919-es Nyíregyházi TVE–Kisvárdai SE mérkõzésrõl szóló beszámolófontos adalék a futballerõszak történeti feldolgozásához: „…meglepetés volt akisvárdaiak sportszerûtlen viselkedése. Egyik-másik kisvárdai játékos indolens viselkedéséta mai szabadossággal tudjuk csak megmagyarázni, mikor az MLSZ-tõl el vagyunkvágva és a sportszerûség mázát is lekaparhatónak vélik.” 69Elias elméletében a központi hatalom szerepe (a középkorban) az, hogy az embereketmérsékletre inti, akik a viselkedési normák létét mint külsõ kényszert élik meg. Acivilizációs folyamat során a társadalmi kényszerbõl önkényszer lesz, a processzustulajdonképpen a civilizált viselkedési normák belsõvé tételét, interiorizálását jelenti.A fenti idézet arról szólt, hogy a háborús idõ és a román megszállás miatt a futballpályákontulajdonképpen nincs jelen az MLSZ, vagyis – ebben az esetben – az a központihatalom, amelyik a rendet fenntartaná. De miért fontos a huszadik századbanaz, hogy a civilizációs normákat egy központi hatalom tartassa be? Ez egyrészt következika futball sajátosságaiból, mely – csapatsport lévén, és azáltal, hogy nagy tömegeketmozgat meg – a kollektív érzületek aránylag szabad kiélését teszi lehetõvé. Másrésztitt kapcsolódik össze a két elméleti szál (Durkheim és Elias), illetve a háború, aforradalmak, vagyis az 1919–20-as évek történéseinek szerepe. Az anómia ekkor ugyanisa civilizált normák nivellálódását is jelentette. Ezért lehetséges, hogy erõszakos cselekmé-68 Nemzeti Sport, 1927. 10. 19.69 Nyírvidék, 1919. 07. 16.