Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.173nését. Ezen tényezõk tették lehetõvé, hogy a futballt övezõ erõszak szintje magas legyen,azt pedig, hogy mind a játékosok mind a nézõk valóban kiélhessék erõszakos késztetéseiket,az erõszakmonopólium hiányával, vagy rossz mûködésével magyarázhatjuk.ÁlamatõrökAnnak, hogy az elsõ világháború elõtti játékot az erõszak relatív alacsony szintjejellemezte egyetlen releváns oka volt: a mérkõzéseknek – a szimbolikus téten túlmenõen– nem volt igazi jelentõsége. Az elsõ világháború után viszont már 1919-bantalálkozunk azzal a problémával, ami túlzás nélkül állítható, néhány év alatt az egészfutballvilágon valósággal végigsöpört: megjelentek az úgynevezett álamatõrök, akikmár nem voltak hajlandóak ingyen futballozni. E helyütt nincs mód arra, hogy kellõalapossággal bemutassam az átalakulás „forradalmi” jelentõségét, csupán utalnék arra,hogy ezzel a labdarúgás véglegesen elszakadt régi, „gentleman” gyökereitõl, ahogyezáltal elszakadt a többi, továbbra is amatõr sportágtól. A labdarúgás ekkor már nemcsupán egy volt a többi sportág közül – korabeli, többször használt kifejezéssel élve –„iparág” lett, a futballista pedig „árucikk”. Megnõtt – a szimbolikus értéken túlmenõen– nemcsak a labdarúgók, de az egyes mérkõzések, bajnokságok értéke és ára is.Egy jó csapat mérkõzéseit többen látogatták, nagyobb bevételre számíthattak a klubok(a nagy nézõközönség, s egyáltalán az, hogy a mérkõzéseken belépõdíjat szednek– ami szintén gyökeresen ellentétes a „gentleman” sport szellemével – az angol profilabdarúgás kialakulásának egyik legjelentõsebb mozgatórugóját jelentette [Dunning1995a: 94]). A futball ilyen átalakulása viszont a futballistákat is jobb eredményekreösztönözte, hiszen ezáltal több pénzt kérhetek szerzõdésük meghosszabbításáért, vagypusztán azért, hogy jól játszanak. Ennek pedig egyenes következménye volt, hogy márnem úgy játszottak, mint pár évvel azelõtt elõdjeik, nekik a játék nem szórakozás volt,azt sokkal komolyabban vették. Már nem számított a „fair” játék, az ellenfél megbecsülése,nem véletlen, hogy a játék eldurvult. 57 Az alábbi, az amatõr-eszmét hirdetõMagyarságban megjelent cikk az álamatõrizmus és az erõszak kapcsolatát is tárgyalja.Ilyen körülmények között úri amatõr játékosnak nyilvános mérkõzéseken részt venni életveszélyesdolog lesz, amit sportszeretettel megokolni már nem is lehet. Ami manapság egynémely futballpályánhétrõl-hétre megismétlõdik, az már nem sport, hanem közveszélyes garázdálkodás. Az már nemjáték, hanem állítólagos amatõröknek élethivatásos rugdalódzása a hetibérért. Ilyen viszonyok közepetteazután igazán mellékes, hogy ki gyõz, ki veszít? Itt már megszûnik a Magyar LabdarúgókSzövetségének a hatásköre és a mérkõzések elbírálása már hovatovább a rendõrség és a büntetõtörvényszékhatáskörébe terelõdik át. 5857 A Sporthírlapban már 1914-ben megjelent egy írás, ami arra figyelmeztetett, hogy az „üzlet” bevonulásaa labdarúgásba hatással lesz a játékosok agresszivitására is: „Nem a football, hanem az üzletet hajszolók,a másik üzletére törõk érdemlik meg a »Feszítsd meg!«-et. Egyedül õk felelõsek azért, hogy a mamég amatõr sport amatõr játékosai kíméletlenül törnek és zúznak, ha bizonyos érdekek sorompóbaszólítják õket. Nagy dolog a goal, mert két pontot is jelenthet, de csak ezt és csak ennyit az amatõrsportban. Nem érdemes tehát másként, mint fairen játszani érte. – De rögtön megváltozik a helyzet, amint pénzkérdés válik a goalból, amint az nyomul elõtérbe, hogy jövedelmezõbb annak a csapatnak amatche, amelyik a goalt adja, mint azé a ki kapja.” (Sporthírlap, 1914. 03. 23.)58 Magyarság, 1921. 09. 13.