Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.163jék a játékvezetõt. 25 Nagyon ritkán fordult csak elõ, hogy játékos támadt a bíróra,hiszen ez minden esetben a labdarúgó örökös eltiltását vonta maga után. 1921-ben azegyik budapesti, másodosztályú mérkõzés játékvezetõje kiállított egy játékost. A megfogyatkozottcsapat egyik hátvédje ekkor „Tiltsanak ki örökre!” kiáltással vetette magáta bíróra. 26 Vagyis az ilyen tettet elkövetõ játékos örökös eltiltásának alternatívája,enyhébb ítélete nem volt, és ezzel a játékosok is tisztában voltak. Élvonalbeli mérkõzésentudomásom szerint egyetlen esetben fordult elõ, hogy játékos a (határ)bíróratámadt. 1927 elején, Szombathelyen a hazaiak hátvédje a partjelzõt támadta meg azöltözõben: „Nagy János az öltözõ ajtófélfájába fogódzva, hátrafelé helyezte el a gyomorrúgást,hogy az mentõl hatásosabb legyen. […] A szegény lerúgott Hacker Ferenchatárbíró csak órák múlva tért magához, a kórházban.” 27A Tiszántúlon a húszas években egyetlen esetben ért komoly (fizikai) támadás bírót,az azonban – amennyire meg lehet ítélni a beszámolókból – életveszélyes volt. APetit Parisien két botrányos mérkõzésrõl számolt be: a debreceni összecsapásban játékosokattámadtak meg nézõk, a másik eset Kisvárdán volt, és mind méreteiben, minderõszakosságában meghaladta a debrecenit. 1922 júniusában 2000 nézõ zsúfolódottössze a kisvárdai pályán, vendégük az a Debreceni KASE volt, amely már egy héttelazelõtt is játszott a szabolcsi városban, akkor a KTE, most a KSE volt az ellenfél. AKTE elleni mérkõzés után a bíró kijelentette, hogy „a kisvárdai közönség atrocitásaimiatt… míg ezen állapotok meg nem szûnnek, KTE meccsen bíráskodást nem vállal”28 – ezek után nem meglepõ, hogy a következõ mérkõzés is botrányba fulladt. 29A botrány a második félidõben keletkezett. Az addig is türelmetlenül hangos közönség a DKASEmásodik góljánál betódult a pályára és a bírót arra akarta terrorizálni, hogy a gólt érvénytelenítse, mertaz a KSE játékosok szerint offside-ból esett. […] Amikor a pályára feltódult közönség botokkal hadonászvaa bíró felé rohant, a KSE elnöke, kerületi alelnök ezt kiabálta a közönség felé: – Lincseljétek mega bírót! Neumann Ármint, a DKASE intézõjét, amikor a szorongatott helyzetben lévõ bíró segítségérea pályára igyekezett, egy Reismann nevû KSE vezetõtag megfogta és botjával fejére sújtott. 30A játékvezetõk helyzete a húszas évek végétõl lett kritikusabb, bár az is igaz, hogy õklényegesen kevesebb alkalommal voltak ténylegesen szenvedõ alanyai az erõszaknak,25 Össze sem lehet azonban hasonlítani a korabeli magyar és olasz állapotokat. Kutik András 1924-benment ki Olaszországba futballozni, s egy húsz évvel késõbb készült interjúból kiderül, az olasz bírókközül többen halálos sebesüléseket is szereztek az õket ért támadásokban. „Egy kis füzetet vett elõ azsebébõl és abban lapozgatva a következõ neveket kezdte olvasni: Badzetta Giovanni, Bettale Pietro,Dicosi Marion, Fantoni Ottavio… Még sok nevet látunk sorakozni egymás után, arra kértük tehát,hogy ne folytassa a felsorolást. – Ezek mind az olasz labdarúgás hõsi halottai, mert a haláluknak azvolt az elõidézõje, hogy a mérkõzés után a közönség úgy összeverte õket, hogy rövidesen belehaltak asérüléseikbe.” (Nemzeti Sport, 1944. 03. 17.)26 Nemzeti Sport, 1921. 04. 09. „A meglepett bíró reagált az inzultusra és visszaütött, mire a magárólmegfeledkezett ember hasba rúgta a bírót és csak rendõrök közbelépése szabadította ki Vadast (a bírót– Sz. P.).” A játékost az eset után valóban örökre eltiltották.27 Magyarság, 1927. 03. 24.28 Tiszántúli Hírlap, 1922. 06. 02.29 Debreceni és nyíregyházi egyesületek többször kérték a kerület vezetését, hogy helyezzék bojkott aláKisvárdát, ahol a húszas években többször elõfordult, hogy az ellenfél játékosait, vezetõit súlyosanbántalmazták.30 Debreceni Független Újság, 1922. 06. 08.