Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár
Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár
KORALL 7–8.159Az ellenfél játékosai elleni atrocitásAz elsõ, fizikai agresszióval is járó, az ellenfél játékosaira irányuló szurkolói rendbontáskét debreceni egyesület közötti mérkõzésen történt, amikor a találkozó közben„a közönség a pályára hatolt s ott a játékosokat valamint a rendet fenntartaniigyekvõ rendõröket is insultálta”. 13 Az 1920-as évek elején több eset is elõfordult,amikor a nézõk betörtek a pályára, és az ellenfél játékosai ellen támadólag léptek fel.Az esetek nagy részében rekonstruálhatók az okok is: amellett, hogy a másik egyesületa szimbolikus-politikai(-felekezeti!) tér ellentétes pólusán helyezkedett el, gyakran szerepetjátszott, hogy a nézõk úgy vélték, az ellenfél túl keményen játszik, s az egyáltalánvagy kellõképpen meg nem torolt sérelmekért nekik kell elégtételt venniük.Kézenfekvõ, hogy az erõszak ezen típusának bemutatására olyan példát hozzak,mely országos visszhangot váltott ki, s egyike volt azon botrányos mérkõzéseknek,melyekrõl a párizsi Petit Parisien is beszámolt. Az 1922 márciusában játszott DebreceniTorna Egylet–Debreceni Egyetemi Atlétikai Club mérkõzésen minden feltétel adottvolt, hogy egy komoly botrány robbanjon ki. A mérkõzõ csapatok a politikai és afelekezeti tér ellentétes pólusain álltak: egy régi, konzervatív-liberális polgári egyesület,melyben reformátusok és zsidók egyaránt részt vettek (DTE), állt szemben egy új,szélsõjobboldali egyetemi egyesülettel (DEAC), ahol ráadásul nagyon erõs volt a katolikusbefolyás. Ezen kívül a DTE-ben játszott a város egyik legdurvább játékosa, akitévekkel késõbb örökre eltiltottak a labdarúgástól. Ez a játékos az egyébként is szokatlanulkemény mérkõzés során megsértette az egyetemista szurkolókat. Nem ismerjüka pontos nézõszámot, de vélhetõen igen sokan lehettek, ráadásul az egyik egyetemibajtársi egyesület több tagja is jelen volt a mérkõzésen. A rendõrség nem volt felkészülvea rendbontásra, a híradások szerint nem is avatkozott közbe. A következõkbenöt újság beszámolója alapján próbálom rekonstruálni a történéséket. 14Az egyik DEAC szurkoló elmondása szerint, amikor a csapatukat éltették egy DTEjátékos „piszok paraszt”-ot kiáltott feléjük. „Néhány temperamentumosabb kollégánkerre elhatározta, hogy elégtételt vesz magának, mint mondták: »a versenyt nem zavarjukmeg, de verseny után leszámolunk«”. 15 Valószínû, hogy a közönség, a két csapatdrukkerei ekkor „találták meg” egymást: „A két párt között éles ellentétek voltak amérkõzés alatt felekezeti szempontból, ami különféle nem sporttérre való kifejezésekbennyilvánult meg.” Két országos napilap hosszabban is beszámolt a mérkõzésrõl.Nézzük elõször a liberális verziót:Vasárnap délután parázs verekedést rendezett egy diákszövetség Debrecenben a DEAC és a DTE futballmérkõzéseután. A mérkõzésre zárt sorokban mintegy száz sapkás egyetemi hallgató vonult fel, akika mérkõzés tartama alatt meglehetõsen nyugodtan viselkedtek, csupán sûrûn röpítették a futballbíró13 A DTE–DVSC mérkõzés kommentárja, Színház és Sport, 1920. 08. 08.14 Tiszántúli Hírlap, 1922. 03. 21., Keletmagyarországi Sporthírlap, 1922. 03. 27., Világ, 1922. 03. 21., Magyarság,1922. 03. 22., Sporthírlap, 1922. 03. 30. A két fõvárosi politikai lap közül az egyik liberális (Világ), amásik pedig szélsõjobboldali (Magyarság), így arról is képet kapunk, hogyan írtak a lapok ugyanarról –teljesen másképp.15 A DTE egyetemistákkal összetûzésbe került játékos volt a mérkõzés utáni botrány egyik fõszerepelõje,Rott Kálmán.
160 Szegedi Péter „Ha a bajonett most nálam volna, keresztülszúrnám!”felé, hogy: – Zsidó! Zsidó! A szolgálatot teljesítõ rendõrtisztviselõ közbe akart lépni, azonban kevésrendõr állott rendelkezésre és nem tartotta helyénvalónak, hogy a zárt rendekben sorakozó diákokatigazoltassa addig, amíg csak közbekiáltásokkal zavarták a mérkõzést. A mérkõzés befejezésekor azonban,amikor a DTE csapatának tagjai az öltözõ felé tartottak, mintegy ötven fõbõl álló sapkás csoportaz öltözõ felé rohant és megállította õket, mire azonban közel értek hozzájuk, már csak négy játékosvolt a pályatesten, név szerint Rott Kálmán, Szabó József, Urbanovits Lajos és Barta Pál. Az egyik diákutolérte a korláton át igyekvõ Rott Kálmánt és belérúgott. Közben a háttérbõl elõjöttek a többiek éskörülfogták Szabót, Urbanovicsot és Bartát és ütlegelni kezdték õket. A verekedésben, mint eddigmegállapították, elöljárt Albisy József, a DEAC hátvédje, aki egyébként szintén egy diákszövetség tagja.Albisy elõször ágyékon rúgta Szabót, aki elterült a földön, azután Barta Pálra rohant, akit öklévelkétszer egymásután arculcsapott, úgy, hogy az ütés nyomán hatalmas véraláfutások támadtak.Urbanovitsot többen ütötték, fõként a fején, úgy, hogy csak támolyogva tudott az öltözõ ajtajáig jutni,ahonnan ezután társai segítették az öltözõbe. A diákok viselkedésébõl világosan látható volt, hogy azsidó játékosokat akarták inzultálni, azonban a verekedés áldozatai valamennyien keresztények. Arendõrségi készenlét kevésnek bizonyult a száz fõnyi fokosokkal felfegyverzett csapat ellen. A verekedésbefejeztével a diákok elõször az Erger – Berger – Schossberger nótát énekelték, majd utána ezt a nótát:Huszonegy, huszonkettõ, huszonhárom / Horthy Miklós a legelsõ a világon / Huszonegy, huszonkettõ,huszonhárom / Gömbös Gyula a második a világon / Huszonegy, huszonkettõ, huszonhárom /Héjjas Iván a harmadik a világon / Huszonegy, huszonkettõ, huszonhárom / Büdös zsidó az utolsó avilágon. A DTE bántalmazott játékosai följelentést tettek részben az ismertnevû, részben pedig ismeretlenverekedõk ellen testi sértés bûntette miatt. A rendõrség hivatalos nyilatkozata szerint a jövõbengondoskodni fog a játékosok teljes védelmérõl, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elõ.A Magyarság mindezekrõl teljesen másképp számolt be, ráadásul náluk a keresztényRottból zsidó Róth lett:Keresztényellenes tüntetés volt vasárnap Debrecenben, ahol a Debreceni Egyetemi Atlétikai Club keresztényegyetemi hallgatókból álló csapata mérkõzött a legtúlzóbb liberálisokból tömörült DebreceniTorna Egylet csapatával. A mérkõzést a nagy fölényben levõ egyetemi csapat nyerte meg 2:0 gólaránnyal,bár játékbeli túlsúlyát az ellenfél játékosai a legveszedelmesebb emberremenõ játékkal és a legválogatottabbdurvaságokkal igyekeztek ellensúlyozni. Támogatták õket ebben a törekvésükben a nézõközönségneknagy számban megjelent liberális elemei, akik hangosan tüntetve, fanatikus közbekiáltásokkalbiztatták a Debreceni Torna Egylet fizikumra erõsebb, de játszani nem tudó legényeit az egyetemicsapat legázolására. A meg-megújuló biztatás meghallgatásra is talált és különösen a Tornaegylet Róthnevû zsidó hátvédje volt az, aki kíméletlenül igyekezett megfélemlíteni az egyetemi csatárokat, labdahelyett mindig a szembenálló ellenfél lábaszára, vagy hasa felé irányítva rúgásait. Ez az embertelen ésalattomos játékmodor annyira felbõszítette a jobbérzésû nézõközönséget, hogy a játék végeztével megakarták verni a magáról megfelejtkezett és teljesen megvadult hátvédet, de az még idejekorán megszaladtés a segítségére összetömörült liberális nézõk közé menekült és az õ oltalmuk mellett hagyta el apályát, ahol a közönségnek keresztény része és az egyetemi csapat tagjai még sokáig felháborodássaltárgyalták az ellenfél és párthíveik viselkedését és egyhangúlag elítélte a Budapestrõl leküldött játékbírómagatartását, aki nem igyekezett idejekorán megfékezni Róth hátvéd és társainak brutális játékmodorát.A Világ cikkére – melyben egy diákszövetséget gyanúsítanak meg a botrány kirobbantásával– gyorsan reagált a Turul Szövetség keretében mûködõ Csaba BajtársiEgyesület. Szerintük a fõvárosi lap cikkének „egész beállítása hamis és szemenszedettvalótlanságokat tartalmaz. A mérkõzésen történtekhez a Bajtársi Egyesületnek semmiköze sincs. Érthetõ ezen destruktió újság viselkedése egy fajmagyar egyesülettel szemben.”16 A szintén Budapesten megjelenõ Sporthírlap, a mérkõzés bíróját, Gruber Mihálytszólalta meg. A játékvezetõ rövid nyilatkozata viszont a Világ cikkének állításait16 Hajdúföld, 1922. 03. 23.
- Page 109 and 110: 108 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 111 and 112: 110 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 113 and 114: 112 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 115 and 116: 114 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 117 and 118: 116 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 119 and 120: 118 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 121 and 122: 120 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 123 and 124: 122 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 125 and 126: 124 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 127 and 128: 126 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 129 and 130: 128 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 131 and 132: 130 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 133 and 134: 132 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 135 and 136: 134 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 137 and 138: 136 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 139 and 140: 138 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 141 and 142: 140 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 143 and 144: 142 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 145 and 146: 144 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 147 and 148: 146 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 149 and 150: 148 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 151 and 152: 150 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 153 and 154: 152 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 155 and 156: 154 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 157 and 158: 156 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 159: 158 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 163 and 164: 162 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 165 and 166: 164 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 167 and 168: 166 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 169 and 170: 168 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 171 and 172: 170 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 173 and 174: 172 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 175 and 176: 174 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 177 and 178: 176 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 179 and 180: 178 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 181 and 182: 180 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 183 and 184: 182 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 185 and 186: 184 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 187 and 188: 186 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 189 and 190: 188 A Korall körkérdése a társa
- Page 191 and 192: 190 A Korall körkérdése a társa
- Page 193 and 194: 192 A Korall körkérdése a társa
- Page 195 and 196: 194 A Korall körkérdése a társa
- Page 197 and 198: 196 A Korall körkérdése a társa
- Page 199 and 200: 198 A Korall körkérdése a társa
- Page 201 and 202: 200 A Korall körkérdése a társa
- Page 203 and 204: 202 A Korall körkérdése a társa
- Page 205 and 206: 204 A Korall körkérdése a társa
- Page 207 and 208: 206 A Korall körkérdése a társa
- Page 209 and 210: 208 Török-Trencsényi Workshop a
160 Szegedi Péter „Ha a bajonett most nálam volna, keresztülszúrnám!”felé, hogy: – Zsidó! Zsidó! A szolgálatot teljesítõ rendõrtisztviselõ közbe akart lépni, azonban kevésrendõr állott rendelkezésre és nem tartotta helyénvalónak, hogy a zárt rendekben sorakozó diákokatigazoltassa addig, amíg csak közbekiáltásokkal zavarták a mérkõzést. A mérkõzés befejezésekor azonban,amikor a DTE csapatának tagjai az öltözõ felé tartottak, mintegy ötven fõbõl álló sapkás csoportaz öltözõ felé rohant és megállította õket, mire azonban közel értek hozzájuk, már csak négy játékosvolt a pályatesten, név szerint Rott Kálmán, Szabó József, Urbanovits Lajos és Barta Pál. Az egyik diákutolérte a korláton át igyekvõ Rott Kálmánt és belérúgott. Közben a háttérbõl elõjöttek a többiek éskörülfogták Szabót, Urbanovicsot és Bartát és ütlegelni kezdték õket. A verekedésben, mint eddigmegállapították, elöljárt Albisy József, a DEAC hátvédje, aki egyébként szintén egy diákszövetség tagja.Albisy elõször ágyékon rúgta Szabót, aki elterült a földön, azután Barta Pálra rohant, akit öklévelkétszer egymásután arculcsapott, úgy, hogy az ütés nyomán hatalmas véraláfutások támadtak.Urbanovitsot többen ütötték, fõként a fején, úgy, hogy csak támolyogva tudott az öltözõ ajtajáig jutni,ahonnan ezután társai segítették az öltözõbe. A diákok viselkedésébõl világosan látható volt, hogy azsidó játékosokat akarták inzultálni, azonban a verekedés áldozatai valamennyien keresztények. Arendõrségi készenlét kevésnek bizonyult a száz fõnyi fokosokkal felfegyverzett csapat ellen. A verekedésbefejeztével a diákok elõször az Erger – Berger – Schossberger nótát énekelték, majd utána ezt a nótát:Huszonegy, huszonkettõ, huszonhárom / Horthy Miklós a legelsõ a világon / Huszonegy, huszonkettõ,huszonhárom / Gömbös Gyula a második a világon / Huszonegy, huszonkettõ, huszonhárom /Héjjas Iván a harmadik a világon / Huszonegy, huszonkettõ, huszonhárom / Büdös zsidó az utolsó avilágon. A DTE bántalmazott játékosai följelentést tettek részben az ismertnevû, részben pedig ismeretlenverekedõk ellen testi sértés bûntette miatt. A rendõrség hivatalos nyilatkozata szerint a jövõbengondoskodni fog a játékosok teljes védelmérõl, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elõ.A Magyarság mindezekrõl teljesen másképp számolt be, ráadásul náluk a keresztényRottból zsidó Róth lett:Keresztényellenes tüntetés volt vasárnap Debrecenben, ahol a Debreceni Egyetemi Atlétikai Club keresztényegyetemi hallgatókból álló csapata mérkõzött a legtúlzóbb liberálisokból tömörült DebreceniTorna Egylet csapatával. A mérkõzést a nagy fölényben levõ egyetemi csapat nyerte meg 2:0 gólaránnyal,bár játékbeli túlsúlyát az ellenfél játékosai a legveszedelmesebb emberremenõ játékkal és a legválogatottabbdurvaságokkal igyekeztek ellensúlyozni. Támogatták õket ebben a törekvésükben a nézõközönségneknagy számban megjelent liberális elemei, akik hangosan tüntetve, fanatikus közbekiáltásokkalbiztatták a Debreceni Torna Egylet fizikumra erõsebb, de játszani nem tudó legényeit az egyetemicsapat legázolására. A meg-megújuló biztatás meghallgatásra is talált és különösen a Tornaegylet Róthnevû zsidó hátvédje volt az, aki kíméletlenül igyekezett megfélemlíteni az egyetemi csatárokat, labdahelyett mindig a szembenálló ellenfél lábaszára, vagy hasa felé irányítva rúgásait. Ez az embertelen ésalattomos játékmodor annyira felbõszítette a jobbérzésû nézõközönséget, hogy a játék végeztével megakarták verni a magáról megfelejtkezett és teljesen megvadult hátvédet, de az még idejekorán megszaladtés a segítségére összetömörült liberális nézõk közé menekült és az õ oltalmuk mellett hagyta el apályát, ahol a közönségnek keresztény része és az egyetemi csapat tagjai még sokáig felháborodássaltárgyalták az ellenfél és párthíveik viselkedését és egyhangúlag elítélte a Budapestrõl leküldött játékbírómagatartását, aki nem igyekezett idejekorán megfékezni Róth hátvéd és társainak brutális játékmodorát.A Világ cikkére – melyben egy diákszövetséget gyanúsítanak meg a botrány kirobbantásával– gyorsan reagált a Turul Szövetség keretében mûködõ Csaba BajtársiEgyesület. Szerintük a fõvárosi lap cikkének „egész beállítása hamis és szemenszedettvalótlanságokat tartalmaz. A mérkõzésen történtekhez a Bajtársi Egyesületnek semmiköze sincs. Érthetõ ezen destruktió újság viselkedése egy fajmagyar egyesülettel szemben.”16 A szintén Budapesten megjelenõ Sporthírlap, a mérkõzés bíróját, Gruber Mihálytszólalta meg. A játékvezetõ rövid nyilatkozata viszont a Világ cikkének állításait16 Hajdúföld, 1922. 03. 23.