Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

156 Szegedi Péter „Ha a bajonett most nálam volna, keresztülszúrnám!”incidensek bontották meg a mérkõzések rendjét, vagy követték a találkozókat. AKeletmagyarországi Labdarúgók Szövetsége által irányított régió az ország futballerõszakkalegyik leginkább fertõzött területe volt, jellemzõ, hogy a kelet-magyarországiesemények híre Párizsig is eljutott. Lusztig Zoltán, a francia fõvárosban élõ debrecenifutballista beszámolója szerint a Petit Parisien címû lap két verekedésbe torkollottkelet-magyarországi mérkõzésrõl is beszámolt. 2 E földrajzi határokat azonban nemkívánom pontosan betartani. A más városokban, régiókban tapasztalt erõszakos eseményekrevaló hivatkozásnak egyrészt az az oka, hogy bizonyos – nem tiszántúli –esetek pontosabb képet festhetnek témánkról, tovább árnyalhatják a futballerõszakegyes típusairól alkotott képet, másrészt szükségszerûen adódik a futballbajnokságstruktúrájából. A század elején megszervezõdött bajnokságban csak budapesti csapatokjátszottak, vidéki futballszakosztályok alig-alig mûködtek. A század elsõ évtizedénekközepén illetve második felében szervezõdtek meg az elsõ komolyabb vidékifutballcsapatok, akik megalakították a kerületi labdarúgó alszövetségeket. Ezek a csapatokaz illetékes alszövetség által szervezett bajnokságban játszottak, azaz vidéki ésfõvárosi, de különbözõ régiók csapatai között is csak elenyészõ volt az érintkezés. Ezazt jelenti, hogy a futballerõszak régióközpontú megközelítésének nincs más alternatívája.Ezen a rendszeren változtatott a professzionizmus legalizálása, a legjobb amatõregyesületekprofi szakosztályokat hoztak létre (vidéken a Szombathelyi AK a Sabariát,a Szegedi AK a Bástyát), vagy önálló profi egyesület jött létre, mint a debreceni Bocskay,vagy a miskolci Attila. A profibajnokság mellett tovább mûködtek a régi, területielven létrehozott amatõrbajnokságok is, vagyis egy kettõs struktúra jött létre, így afutballerõszak is más értelmet nyert ezután: hiszen regionálisból országossá vált. Ezértha meg akarjuk érteni a labdarúgó szövetség egyes, az erõszak visszaszorítására hozottrendelkezéseit, nem elegendõ pusztán a keleti régió történéseit ismernünk.AZ INCIDENSEK TÍPUSAIMíg a rendszerváltást követõ erõszakhullám jórészt a lelátókra, de mindenképpenaz egyes szurkolói csoportok közötti összecsapásokra koncentrálódott, addig a kétháború közötti futballerõszak jóval változatosabb volt. A különbözõ jellegû atrocitásokeltérõ számban fordultak elõ a korszakban: így az 1920-as évek elsõ felébõl többjátékosok közötti verekedésrõl tudunk, míg szurkolói összecsapások inkább a harmincasévekben történtek. A következõkben az incidensek típusait mutatom be többpéldával illusztrálva, egy megjegyzéssel: az erõszakos eseteket nagyon nehéz egyértelmûenklasszifikálni. Az incidensek nagy hányadában több típus „keveredett”, ígypéldául nem fordult (nem fordulhatott) elõ az, hogy a nézõk csendben és nyugodtanvégignézték volna, ahogyan a játékosok összeverekednek. Az egyes típusok sokszoregymásra épültek, vagyis együtt, egymás következményeként jelentkeztek.2 Nyírvidék, 1922. 07. 14.