Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.137ros pálya létesül. Amikor pedig 1942-ben ismét szóba került a Nemzeti Stadion felépítése,kerékpáros berkekben arról tanakodtak, hogy egyenesen a csúcsdöntésekre specializálódottmilánói Vigorelli mintájára kellene a budapesti velodromot felépíteni,gyors, fedett fapályával és nézõtérrel (Szittya 1942: 112–116).Az álmok gyorsan elenyésztek. A versenyek el-elmaradoztak a Millenárisról, a háborúvégén ellátó alakulat rendezkedett be itt, az öltözõkben pedig több szökevény kerékpárosis bujkált. Amikor az ostromlott város lakói 1945 februárjában elõmerészkedtek apincékbõl és szeretteik, lakásuk, ingóságaik keresésére indultak, sokan a Milit is felkeresték.Az ostrom alatt a betonteknõt több száz kisebb-nagyobb belövés érte, a fedetttribünt három nagyobb bombatalálat roggyantotta meg, a futókört és az atlétikapályátmély gödrök csúfították. A bombatölcsérek látványa elszomorító volt, de szerencsérenem hatott bénítólag. A romos Millenárist harmincezer pengõs költséggel lényegébenmaguk a versenyzõk építették újjá, majd 1945. május 1-én megrendezték az elsõ pályaversenyt(Borbély 1984: 55, Képessy 1946: 301–302). Versenyzõk és rajongók összetartozásának,a háború utáni ínségben felébredõ optimista szolidaritásnak igaz példája volt,amikor egy 1945. júliusi versenynapon a hangosbeszélõ közölte, hogy egy Garai térihentesmester öt kiló kolbászt ajánlott fel az indítandó 40 km-es motorvezetéses fõversenynyertesének. A futamgyõztes Pataki József a különdíjat, mint valami gyõzelmikoszorút, elegánsan a nyaka köré tekerve lépett fel a dobogóra. Utóbb aztán, ahogy azdukál, gratulálók, ismerõsök és versenyzõtársak egyaránt lecsippentettek a „trófeából”. 55EPILÓGUSA felszabadult Millenáris továbbra is a legkülönbözõbb rendezvényeknek adottotthont. A remek pályaversenyeken és egyéb viadalokon kívül rendeztek itt munkásgyûléseket– például mindjárt 1945. május 1-én, majd 1946 júliusában, amikor amunkáspártok közös demonstrációján Rajk László, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpádmondott beszédet –, de nem hiányoztak a látványosságok sem: 1958. november végéna késõbbi sokszoros bajnok Marika Kilius–Hans Bäumler jégtánckettõs tartottbemutatót a Millenáris korszerû fedett jégpályáján, 1959. szeptember végén pedig aBerva motorkerékpár-cég fesztiválja várta az érdeklõdõket. A kissé reklámízû rendezvényelsõ napján, 26-án, a biciklizés históriáját fölidézõ „jelmezes kerékpáros revü”szereplõi vonultak fel a „csontrázótól a modern Berváig”, másnap este pedig – nohaa délutáni versenyeket az esõ elmosta – útnak indult a huszonnégy órás állóképességiverseny mezõnye is. 56A sportesemények közül kiemelkedett az 1949-es és 1954 budapesti fõiskolai világbajnokság,melynek kerékpáros pályaversenyeit a Millenárison rendezték. A versenytrészleges pályarekonstrukció elõzte meg, hiszen az északnyugati forduló már olymértékben megsüllyedt, hogy az alsó szélen futó versenyzõ a szó szoros értelmébeneltûnt a föld alatt. 1954 tavaszán teljesen feltörték a pálya betonját, a roskadt forduló-55 A háborús Millenárisra vonatkozó adatok ifj. Pataki József szíves közlései.56 Népsport, 1945. 05. 02., Szabad Nép, 1946. 07. 27., Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyûjtemény,Plakáttár, 40.873. sz. és 44.136. sz.