Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár
Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár
KORALL 7–8.133és közel négyezer nézõ. Az ünnepség a Himnusszal kezdõdött, majd Purebl és MuzsaGyula, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke mondott beszédet. Ezután a Magyar Hiszekegykövetkezett, végül a régi idõk bajnokai – Bäumler Ede, Greiner, Frisch Márton,Kellner Gyula, Kirchknopf, Lauber, Posszert, Püspöky Sándor és Vass – vonultakfel kerékpáron egykori gyõzelmeik színhelyén. Aki pedig éhét vagy szomját óhajtottacsillapítani, azt György Viktor, a pálya ifjú vendéglõsének büféje várta. A rendezvénysavát-borsát természetesen a versenyek adták. Sikert aratott a kezdõk kétezerméteres versenye és az ökölvívó olimpiai válogató is, de a leglátványosabbak megint amotorvezetéses futamok voltak.Maga a pálya jelentõsen megváltozott. Szintjét 1,7 m-rel lejjebb vitték, s a kiemelt24 ezer m 3 földet a körtöltésbe, valamint a jócskán megemelt fordulók alapjába építették.A 415 méterre rövidült pálya kitûnõ minõségû betonborítást kapott, 100–110km-es sebességre tervezett szögállása az egyenesekben 12°, a fordulókban 38,9° volt. Acélegyenesben megépült a ma is álló háromezres tribün, a körlépcsõn, és a fordulókbanmegemelt lelátókkal immár teljesen körbeérõ töltés betonlépcsõin pedig továbbitizenegyezer nézõ talált helyet. (Hivatalosan tehát 14 ezer, némi kényelmetlenség áránazonban akár 18–20 ezer ember is elfért itt.) Az esti versenyek világításáról nagyfényerejû lámpák gondoskodtak. A sporttelepen továbbra is lehetett atlétikai versenyeketrendezni, a 100 méteres sprintegyenessel immár nem rendelkezõ futókör hosszaazonban 367 méterre csökkent és a futballpálya is valamelyest kisebb lett (110x64méter).A velodrom megrövidülése miatt a betonteknõn kívülre szorult az új kabinokkal,szekrényekkel, közös öltözõvel bõvített, immár inkább strandfürdõként szolgálómedence és a gyermekek részére készült új lubickoló. A nagytribün alatt kapott helyeta BSE impozáns méretû társalgója – itt késõbb tánctanfolyamot, bálokat szilveszteritombolát és egyéb összejöveteleket rendeztek –, továbbá az egyesületi és szövetségihelyiségek, a modern öltözõk és zuhanyozók. Télen a sporttelep természetes jégpályájais a tagok és a nagyközönség rendelkezésére állt (Borbély 1984: 50, 110, Leitgib1931: 345, Szittya 1942: 109). 45 Ezzel felépült „Európa egyik legjobb fekvésû és legmodernebbversenypályája”, s a finanszírozásban nagy segítséget nyújtó fõvárosi közgyûlésis elégedetten állapíthatta meg, hogy a pálya „teljesen megfelelõ […] az elszámolásteljesen szabályszerû”. 46 Mindez megadta a kegyelemdöfés az újpesti pályának. A világbajnokságrendezésérõl lemaradt, periferikus fekvésû fapályát hamarosan lebontották.A pályások alig kezdtek szorosabb barátságba lépni az új vonalvezetésû Millenárissal,máris nyakukon volt a XXXI. kerékpáros világbajnokság. A versenyeket augusztus15–20. között rendezték szép számú közönség elõtt a Mili betonteknõjén. A gyakorlóidõszak meglehetõsen rövidre sikeredett, és ez meg is bosszulta magát, hiszen éppen ahasonló színvonalú pályákhoz szokott külföldiek kerültek elõnybe a házigazdákkalszemben. Ez azután az eredményeken is meglátszott: a magyarok mindössze az országútiversenyben csíptek el jobb helyezéseket. A világbajnokság ráadásul – addig45 Sporthírlap, 1928. 07. 07., 07. 09., Új Budapest, 1928. 07. 07., 07. 14., BSE 1928: 35. A BSE tájékoztatója afõváros tanácsának a Millenáris sportteleprõl. 1936. február 20. BFL 1407 b, 234/1896–VI. doboz sz. n.46 Közgyûlés 1929: 37. sz.
134 Zeidler Miklós Egy régi pálya a polgári korban – a Millenáris Sportteleppéldátlan módon – anyagi veszteséggel zárt, igaz, a világszövetség szakértõi részérõlnagy elismerést kapott az „óramû pontosságú lebonyolítás”, ami Szittya Rezsõ fõrendezõmunkáját dicsérte (Szittya 1942: 109).A MILLENÁRIS HÉTKÖZNAPJAIA világ legjobb kerekeseinek látogatása újból föllendítette a kerékpársport irántiérdeklõdést. A Millenáris Európa egyik leggyorsabb pályája volt, mind a motorvezetéses,mind a sprint- és idõfutam-számokban számos csúcs született itt. Új tehetségektûntek fel – például Szekeres Béla, Istenes János, Györffy Imre, késõbb pedig OrczánLászló –, a legnagyobb fejlõdést mégis a BSE fiatal kerékpáros szakosztálya könyvelhetteel: tagjai tíz év alatt harminc magyar bajnoki címet szereztek (Máriásy 1941: 94).Hamarosan labdarúgó mérkõzést is láthatott a Millenáris közönsége. 1928. szeptember8-án az itt készülõ Nemzeti Sport Klub fogadta az ÚTE gárdáját, s meglepetésre2:1-re gyõzött is. A kiváló meccs hangulatát tovább fokozta, hogy a hajrában egyújpesti játékost kiállítottak, amiért a kõkemény Fogl-fivérek haladéktalanul revánsotvettek egy jó kis verekedés formájában.De nem csak a futball és a biciklisport tért vissza a Millenárisra. Már 1928-banegymást érték a felújított medencében tartott úszótanfolyamok, s az uszoda az elsõévben ezeken kívül is közel húszezer vendéget fogadott. (A medencét esténként, ésnéha nyáron is, a BSE 1929 szeptemberében alakult úszószakosztálya használta.) Rendszeresedzéseket és versenyeket rendeztek a Millenárison a motorosok, az atléták, ateniszezõk, az ökölvívók, a tornászok és a birkózók is. Hétvégeken és ünnepnapokonévi átlagban százhúsz meccs és verseny zajlott le az újjávarázsolt sporttelepen. 47 Mindenrendben volt tehát – de csak látszólag. A fölvett kölcsön kamatterhei ugyanisolyan magasak voltak (évi kb. hetvenezer pengõ), hogy a Millenáris deficitje a pályabevételekés a fõváros bõkezû támogatása ellenére is évi tízezrekre ment. Továbbigondot okozott a mellékes bérleti bevételek kiesése: a vendéglõs csõdbe ment, üzletételárverezték, a telepen kitett hirdetések bérlõje pedig egyszerûen nem volt hajlandófizetni. 48Az anyagi bizonytalanság azonban nem rontotta az eredményeket. A BSE labdarúgóitöbb ízben megnyerték az amatõr bajnokságot, és a vízilabdázók is rendesen azélcsoportban végeztek, egyszer még a bajnoki címet is elnyerték. A kerékpárversenyekis visszanyerték népszerûségüket, s bár 1930-tól ismét kissé egyhangúvá vált a program– az új versenyrendezõk az újpesti recept szerint a látványos motorvezetésesfutamoknak adták a fõszerepet –, Szekeres Béla személyében olyan kivételes képességûsportember tûnt fel, akinek a kedvéért közel két évtizeden át sok ezren zarándokoltakel a Millenárisra (Borbély 1984: 52). 49A harmincas években a lassan hagyományossá váló – 1928 óta megrendezett –munkás-sportünnepélyek számára szintén a Millenárist bérelték ki. Az általában két-47 Jelentés 1939: 29.48 BSE 1929: 24.49 Jelentés 1939: 54.
- Page 83 and 84: 82 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 85 and 86: 84 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 87 and 88: 86 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 89 and 90: 88 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 91 and 92: 90 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 93 and 94: 92 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 95 and 96: 94 Csoma Borbála Magyar fürdõven
- Page 97 and 98: 96 František Kolár¡ A Slavia és
- Page 99 and 100: 98 František Kolár¡ A Slavia és
- Page 101 and 102: 100 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 103 and 104: 102 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 105 and 106: 104 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 107 and 108: 106 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 109 and 110: 108 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 111 and 112: 110 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 113 and 114: 112 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 115 and 116: 114 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 117 and 118: 116 František Kolár¡ A Slavia é
- Page 119 and 120: 118 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 121 and 122: 120 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 123 and 124: 122 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 125 and 126: 124 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 127 and 128: 126 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 129 and 130: 128 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 131 and 132: 130 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 133: 132 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 137 and 138: 136 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 139 and 140: 138 Zeidler Miklós Egy régi pály
- Page 141 and 142: 140 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 143 and 144: 142 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 145 and 146: 144 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 147 and 148: 146 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 149 and 150: 148 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 151 and 152: 150 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 153 and 154: 152 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 155 and 156: 154 Eric Dunning A sport mint férf
- Page 157 and 158: 156 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 159 and 160: 158 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 161 and 162: 160 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 163 and 164: 162 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 165 and 166: 164 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 167 and 168: 166 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 169 and 170: 168 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 171 and 172: 170 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 173 and 174: 172 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 175 and 176: 174 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 177 and 178: 176 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 179 and 180: 178 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 181 and 182: 180 Szegedi Péter „Ha a bajonett
- Page 183 and 184: 182 Szegedi Péter „Ha a bajonett
KORALL 7–<strong>8.</strong>133és közel négyezer nézõ. Az ünnepség a Himnusszal kezdõdött, majd Purebl és MuzsaGyula, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke mondott beszédet. Ezután a Magyar Hiszekegykövetkezett, végül a régi idõk bajnokai – Bäumler Ede, Greiner, Frisch Márton,Kellner Gyula, Kirchknopf, Lauber, Posszert, Püspöky Sándor és Vass – vonultakfel kerékpáron egykori gyõzelmeik színhelyén. Aki pedig éhét vagy szomját óhajtottacsillapítani, azt György Viktor, a pálya ifjú vendéglõsének büféje várta. A rendezvénysavát-borsát természetesen a versenyek adták. Sikert aratott a kezdõk kétezerméteres versenye és az ökölvívó olimpiai válogató is, de a leglátványosabbak megint amotorvezetéses futamok voltak.Maga a pálya jelentõsen megváltozott. Szintjét 1,7 m-rel lejjebb vitték, s a kiemelt24 ezer m 3 földet a körtöltésbe, valamint a jócskán megemelt fordulók alapjába építették.A 415 méterre rövidült pálya kitûnõ minõségû betonborítást kapott, 100–110km-es sebességre tervezett szögállása az egyenesekben 12°, a fordulókban 38,9° volt. Acélegyenesben megépült a ma is álló háromezres tribün, a körlépcsõn, és a fordulókbanmegemelt lelátókkal immár teljesen körbeérõ töltés betonlépcsõin pedig továbbitizenegyezer nézõ talált helyet. (Hivatalosan tehát 14 ezer, némi kényelmetlenség áránazonban akár 18–20 ezer ember is elfért itt.) Az esti versenyek világításáról nagyfényerejû lámpák gondoskodtak. A sporttelepen továbbra is lehetett atlétikai versenyeketrendezni, a 100 méteres sprintegyenessel immár nem rendelkezõ futókör hosszaazonban 367 méterre csökkent és a futballpálya is valamelyest kisebb lett (110x64méter).A velodrom megrövidülése miatt a betonteknõn kívülre szorult az új kabinokkal,szekrényekkel, közös öltözõvel bõvített, immár inkább strandfürdõként szolgálómedence és a gyermekek részére készült új lubickoló. A nagytribün alatt kapott helyeta BSE impozáns méretû társalgója – itt késõbb tánctanfolyamot, bálokat szilveszteritombolát és egyéb összejöveteleket rendeztek –, továbbá az egyesületi és szövetségihelyiségek, a modern öltözõk és zuhanyozók. Télen a sporttelep természetes jégpályájais a tagok és a nagyközönség rendelkezésére állt (Borbély 1984: 50, 110, Leitgib1931: 345, Szittya 1942: 109). 45 Ezzel felépült „Európa egyik legjobb fekvésû és legmodernebbversenypályája”, s a finanszírozásban nagy segítséget nyújtó fõvárosi közgyûlésis elégedetten állapíthatta meg, hogy a pálya „teljesen megfelelõ […] az elszámolásteljesen szabályszerû”. 46 Mindez megadta a kegyelemdöfés az újpesti pályának. A világbajnokságrendezésérõl lemaradt, periferikus fekvésû fapályát hamarosan lebontották.A pályások alig kezdtek szorosabb barátságba lépni az új vonalvezetésû Millenárissal,máris nyakukon volt a XXXI. kerékpáros világbajnokság. A versenyeket augusztus15–20. között rendezték szép számú közönség elõtt a Mili betonteknõjén. A gyakorlóidõszak meglehetõsen rövidre sikeredett, és ez meg is bosszulta magát, hiszen éppen ahasonló színvonalú pályákhoz szokott külföldiek kerültek elõnybe a házigazdákkalszemben. Ez azután az eredményeken is meglátszott: a magyarok mindössze az országútiversenyben csíptek el jobb helyezéseket. A világbajnokság ráadásul – addig45 Sporthírlap, 192<strong>8.</strong> 07. 07., 07. 09., Új Budapest, 192<strong>8.</strong> 07. 07., 07. 14., BSE 1928: 35. A BSE tájékoztatója afõváros tanácsának a Millenáris sportteleprõl. 1936. február 20. BFL 1407 b, 234/1896–VI. doboz sz. n.46 Közgyûlés 1929: 37. sz.