Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.129ván mûkerékpáros tartott elõadást, s a „jól sikerült mutatványok nagy tetszést arattak.”341913 októberében megalakult a „Budapest” Sportegyesület (BSE), a fõváros közigazgatási,közoktatási és üzemi alkalmazottainak egylete, melynek elsõ szakosztályaia labdarúgás, a torna, a tenisz és az atlétika elõmozdítását szolgálták. 1914 tavaszán aBSE heti két edzésnapot kapott futballistái és az atlétái részére a Millenárison, salkalmanként az uszodát is használhatta. Egy ilyen júniusi délutánon csapott össze aMilin a fõvárosi törvényhatóság kebelébõl verbuvált Kövérek és a Soványak gárdája.A komótosan gurigázó Kövéreknél olyan potentátok léptek pályára, mint MalakyMihály és Szendy Károly tanácsnok, a késõbbi polgármester. A Soványak futósabbstílusa ezúttal nem érvényesült, általános föltûnést keltett viszont a csapat néhánytagjának – a játékban egyébként inkább zavaró – különleges arcszõrzete: pl. az aszkétaformaHessky Ferenc pompázatos szakálla és Uhmann István vasvilla bajusza. Adíjul felajánlott hordó sört a 2:1 arányban gyõztes Kövérek elosztogatták a jelenlévõkközött. A játékvezetõ nevét sajnos nem jegyezte fel a krónika, jóllehet az összes pályáralépõ közül õ viselte a legnagyobb pocakot (Máriásy 1941: 82–83).A háború elõtt még egyszer fellendült a kerékpársport. Vasárnaponként felváltvarendeztek országúti és pályaversenyeket, így a legjobbak mindkét kategóriában rajthozálltak, s a népes mezõnyök ismét szépszámú közönséget vonzottak a Millenárisra.A budapesti városházán azonban nem szándékozták meghosszabbítani a bérletet,a BVSZ pedig, mely az utóbbi években csak veszteséget termelt, a csõdöt elkerülendõ,örömest lemondott bérleti jogáról. A fõváros 1915 áprilisában 16 500 koronáért váltottavissza a pályát, és ezzel a „Székesfõvárosi Millenáris Sporttelep” rövidesen a BSE,valamint a budapesti közép- és polgári iskolák hivatalos sport- és játszótere lett. (Rajtukkívül itt edzett még a BTC és, egy régebbi bérlet jogán, a Munkás Testedzõ Egyesületis. E kényszerû társbérlet olykor feszültséget teremtett: a BTC focistái egy alkalommalpéldául egyszerûen lezavarták a pályáról a fõreálosok bajnoki csapatait.) 35Az új gazda azonnal felmérte a telep állapotát, s elrendelte az iskolások és egyébfürdõzõk elõtt mielõbb megnyitandó medence felújítását, vizének hetente kétszericserélését. Ugyancsak sürgetõ volt a két fõtribün alapjainak és tetõzetének kijavítása,valamint a tekepálya és a két teniszpálya helyreállítása. A munkálatok késedelemnélkül meg is indultak s az uszodához már a nyár folyamán félszáz új fürdõkabinépült. 1916 õszén lebontották az egyik kistribünt, s idõszerû lett a roskatag „A” és „B”lelátó helyreállítása is. Közbeszólt azonban a háború, s az építkezések egy idõre lekerülteka napirendrõl. 36A pálya ekkoriban még éppen csak belépett a felnõttkorba, de már ekkor a legnagyobbhagyományokkal rendelkezõ budapesti versenytér volt. Játszottak itt a legnevesebbbrit profi csapatok: a Southampton, a Tottenham, a Woolwich és a Celtic, azamatõrök sorából pedig a Richmond, a Civil Service, az Oxford és a Cambridge. A34 Sporthírlap, 1913. 06. 23.35 Cserjési Károly testnevelõ levele a fõvárosi tanácsi VII. ügyosztályához. 1916. augusztus 10. BFL 1407 b,76.395/1916. sz.36 A Millenáris Sporttelep Intézõ Bizottságának határozatai. 1915. május 1. BFL 1407 b, 234/1896–VI.doboz sz. n.