Korall 7-8. (2002. március) - EPA - Országos Széchényi Könyvtár

KORALL 7–8.117Zeidler MiklósEgy régi pálya a polgári korban –a Millenáris Sporttelep *VERSENYPÁLYA A CSÖMÖRI ÚTONA millenniumi elõkészületek közben merült fel a gondolat, hogy az ünnepségsorozatprogramjába különbözõ testgyakorlati versenyeket és bemutatókat is fölvegyenek.1895 decemberében megalakult a Millenáris Versenyeket Rendezõ Atlétikai EgyesületekSzövetsége, amely némi átszervezés után Országos Torna- és Sport Bizottság névenrövidesen meg is kezdte értekezleteit. Hamar döntés született arról, hogy az atlétikában,kerékpározásban, korcsolyázásban, sakkban és vívásban tartandó versenyekre a legjobbnemzetközi erõket hívják meg.A teremsportokra a kiállítási ünnepségek csarnokát és a Vigadót szemelték ki, s az1896. január 3-i ülésén elfogadták a szabadtéri versenyek menetrendjét is: a programbanegyhetes tornaszövetségi verseny, kétnapos ifjúsági tornabemutató, nyolc tornaésatlétikai versenynap, valamint tizenöt velocipédverseny szerepelt, a középkori lovagtornaügyében azonban nem sikerült dûlõre jutni. Abban mindenesetre megegyezteka résztvevõk, hogy – noha a millenniumi törvény nem rendelkezett errõl – mielõbbfel kell építeni egy, az események megrendezésére alkalmas versenypályát. Az építésimegbízást a legelõnyösebb ajánlatot benyújtó Neuschlosz cég kapta, amely a pálya ésaz emelvény megépítéséért 30 ezer forintot és a bevétel harmadát kérte.A Herkules sportlap rövidesen több tudósítást is közölt a Városliget közelében épülõúj versenytérrõl, amely „olyan lesz, a minõ Magyarországon még nem volt soha, s amely méltó tere lesz a sok száz nemzetközi és nemzeti mérkõzésnek, tornának, sportünnepségnek.A versenytér […] óriási amphiteatrumszerû épület lesz, körül nyolcz hatalmastribünnel”. Az „ 1 / 4angol mértföld” hosszú futópálya és az 500 méteres kerékpárpályakörüli lelátókon összesen tízezer nézõ fér el, a fõépületben minden versenyzõnekkülön öltözõ kabinja lesz, s nem hiányoznak majd a „társalgó-szobák, heverõk, dörzsölõ-szobák,fürdõk” sem. 1A fõváros közgyûlése idõközben nagyvonalú gesztussal átadta az ezredéves országoskiállítás igazgatósága részére a Stefánia-út és a Lóversenytér között fekvõ területet„az ezredéves országos kiállítás tartama alatt rendezendõ különféle sportversenyekczéljaira” – a földesúri jog elismerése gyanánt lerovandó „egy darab ezüst forint”kifizetése fejében. A határozat azt is kimondta, hogy az ezredévi ünnepélyek befejez-* Ezúton köszönöm meg Indali Györgynek és Sándor Tibornak, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár BudapestGyûjteménye vezetõinek, és a nemrégiben elhunyt ifj. Pataki József örökös kerékpárbajnoknakszíves segítségüket.1 Herkules, 1896. 02. 15. Neuschlosz Ödön és Marcel volt egyébként az Ezredévi Kiállítás építkezéseinekelsõ számú kivitelezõje.