Kutatási technikák a ragadozókkal

Életképek…

HOL ÉL ???Szabó, L., Heltai, M., Lanszki, J., 2007. A sakálok kommunikációjára alapozott akusztikusállománybecslés. X. Jubileumi Magyar Etológiai Kongresszus, Göd 2007.11.30-12.01.

Nagytérségi eredmények

• A Hajós-szentgyörgyi magterületre számoltsűrűség 0,88 - 13,1 egyed/1000ha közöttváltozott a felmérés ideje alatt, míg azOrmánsági mintaterületeten a két szélsőértékennél valamivel magasabb 4.8 és 13,6!• Összehasonlítás: egyéb külföldi kutatásieredményekkel: Görögország: 17,6egyed/1000ha (Giannatos és mtsai. 2005);Bulgária: 10 egyed/1000ha (Genov és Vassilev1991); Izrael Golan-fennsík: 25 egyed/1000 ha(YomTov és mtsai.1995); Azerbajdzsán: 7,3egyed/1000ha (Demeter és Spassov cit. 1993Gadajtov 1965); valamint a hazairókasűrűséggel, mely legnagyobb mért értékevolt hasonló ehhez (Dunántúlon 13,0 db/1000ha,Heltai 2002)

Felvételi pontok - NagyterületenBács-Kiskun megyeMapSource

Zöldfolyosó

Felvételi pontok - MagterületenHajós-SzentgyörgyMapSource

ArcView

EredményHajós- szentgyörgy

Ragadozó megfigyelése- mozgásérzékelős fényképezőgép -

• Az emberi jelenlét zavaró hatásainak kiküszöbölésére amelyek akkor és ott is„dolgoznak”, ahol és amikor a kutató már nem.• Működésüket és használhatóságukat tekintve a csapdák közé sorolhatjuk azoptikai vadmegfigyelő rendszereket,Használhatóság:• fajkimutatásban (ritka, vagy nehezen csapdázható fajok) esetében,• azokon a helyeken – mint amilyenek sokszor a városi területek -, ahol acsapdázás nem alkalmazható módszer.• állománybecslésre (relatív sűrűségbecslés) is, melynek alapját a csapdaéjszakákjelentik.• Fészekaljpredációs, táplálkozásökológiai, fiókagondozási, aktivitási mintázat,populációs tulajdonságok, jelenlét-hiány vizsgálatokban(áttekintette: CUTLER ésSWANN 1999).• egyes vadfajok (pl. szarvasfélék, medve) megfigyelésére, vadszámlálásra,korösszetétel vizsgálatra (MACE et al. 1994, JACOBSEN 2002, KROLL 2002).• Indiában tigrispopuláció sûrûség felmérésre alkalmaztak vonalakon (transzektfelmérés) és hálóban (kvadrátban) elhelyezett automata fényképezõgépeket(KARANTH 1995, KARANTH és NICHOLS 1998). Itt, a tigrisek csíkozottságaalapján egyedi azonosítást tudtak végezni, mely a csapdázás fogás-visszafogásmódszeréhez hasonló eredményt adott.• megfelelõ statisztikai módszerekkel akár mozgáskörzet, vagy populációsûrûségszámításra is alkalmasak lehetnek (GRIFFITH és SCHAIK 1993).• A rejtõzködõ és egyúttal emberre veszélyes emlõsök (pl. grizzly, tigris)

MŰKÖDÉSA leggyakrabban alkalmazott készülékek infravörös érzékelővel vannakellátva. (aktív és passzív)A passzív kamerák: a fényképezőhöz csatlakoztatott infra-vető, akkor küldelektromos impulzust a gépnek, amikor a látóterébe (10°-90° /állítható/) akörnyezettől magasabb hőmérsékletű mozgó tárgy, élőlény kerül.hátránya, hogy sokszor a túlzottan felmelegedett növények iselexponálják a gépet, ha a szél mozgatja őket.aktív : a fényképezőgéphez egyidejűleg egy infra adó és egy vevő egységis csatlakozik. A két egység között húzódó infravörös fényt megszakítvalép működésbe a fényképezőgép.

FELÉPÍTÉS• Régebben: hagyományos 35mm-es filmes gépek Analóg• Napjainkban: memóriakártyára író fényképezőgépek Digitális.- vízálló doboz: elején, üvegen keresztül „lát” ki a fényképezőgép illetvebiztosít megfelelő fényt a vaku is.• A kisteljesítményű vakuk 5-6 m távolságot tudnak bevilágítani, ezértcélszerű a gép látómezőjét is ehhez igazítani.• ANALÓG: a magas érzékenységű filmet (400-800 ISO)• DIGITÁLIS: az érzékenység tetszőlegesen változtatható (a képminőségfüggvényében).• A vaku villanása nem zavaró próbálkozások infra-film alkalmazására,melynek azonban igen költséges volt a használata.

-gépház fűthető, így elkerülhető a párásodás, illetve mind afényképezőgép, mind a kiegészítő elektronika károsodása.-doboz hátoldalán, egy kémlelőnyíláson át látható egy egyszerű,digitális számláló, mely az exponálások számát mutatja.-áramellátását egy nagyobb kapacitású (~30< Ah)gondozásmentes, ólom-zselés akkumulátor biztosítja, mely akár1-2 hét folyamatos működést is lehetővé tesz.-Léteznek kisebb áramigényű készülékek (pl. Cudde Back,Bushnell – mindkettő USA), melyek elemről üzemelnek.- Kompakt: minden egységet egy kisméretű dobozban találunk,amely jelentősen megkönnyíti szállításukat, kihelyezésüket éselrejtésüket is.

A gép

HASZNÁLAT• helykiválasztása kulcsfontosságú. Kihelyezés előtt1. területetbejárás, 2. egyéb – pontos- információk alapján kellmeghatározni az optimális helyet. A váltók, átereszek,útkereszteződések - ahol jó eséllyel mozog az állat – célfajtól függőenmegfelelőek lehetnek.Csali kihelyezésével nőhet az esély a képkészítésre.Programozható időkapcsoló segítségével igazodhatunk a cél fajaktivitásához, s így csökkenteni lehet az általunk okozott zavarást,feleslegesen otthagyok szagjelek mennyiségét is; nem beszélve azilletéktelenek figyelmét felhívó gyakori ellenőrzésről.Kábelek: rágcsálók ne károsíthassák. Ezt kiküszöbölhetjük, ha azegységek (adó-vevő-gép) egymással UHF sávú digitálisrádiókapcsolattal kommunikálnak.

• A mozgásérzékelős fényképező-rendszerek alkalmazásának korlát:- leggyakrabban anyagi (beruházás, költségek)-súlyos problémát jelent a vagyonvédelem kérdése rádiós, vagy telefonos (GSM) vagyonvédelmi egység,DE: teljes biztonság minden esetben megkérdőjelezhető• ÁR: minőségtől függ!Egy kompakt mozgásérzékelős fényképezőgép 50000-100000 FtEgy adott területen kihelyezésre kerülő kamerák számatermészetesen függ a terület nagyságától, illetve minőségétől is.

Eredmények• Az elkészült felvételek bizonyító értékűek, a kutatómunka egyes fontos részleteidokumentálhatók vele.• Az automata fényképező, vagy filmfelvevő rendszerek alkalmazásával hipotézisek,módszerek tesztelhetők, monitorozás végezhető vele, vagy a természetvédelmi (pl.kezelési) tevékenység eredményessége ellenõrizhető.• Ennek az alkalmazási lehetősége szinte korlátlan, elegendő, ha az utak alatti átjárók(bioalagutak), vagy vadátjárók tesztelését vesszük figyelembe. Nagy Britanniábanpéldául automata infra kamerás rendszerrel tesztelték, hogy a különböző típusúhidak mennyire alkalmasak a vidra számára átjáróként (GROGAN et al. 2001).• A megtervezett rendszer szerint kihelyezett fényképező egységek statisztikailag isértékelhető adatokat képesek szolgáltatni (WILSON et al. 1996, WILSON ésDELAHAY 2001).• Hazai példa is említhető:Az egyik somogyi halastó mentén vidrák molekuláris genetikai vizsgálata érdekében,minden hónapban friss hullaték (ürülék) gyűjtést végeztünk. A begyűjtött minták vidrabélhámsejt DNS-ének mikroszatellit polimorfizmus vizsgálata alapján, a nyári-ősziidőszakban havonta, egyidejűleg csak egyetlen vidra egyedettudtunk azonosítani. Ugyanakkor a vízpartra kihelyezett automata fényképezőgépegy anyát és kölykét együttesen fotózta le. Vagyis legalább két vidrának, ésfeltehetően hosszabb ideig jelen kellett lenni a területen.

LANSZKI JÓZSEF 2007 Automata képkészítés alkalmazási lehetõségeiemlõstani vizsgálatokban. Natura Somogyiensis 17: 207–214

Ma kapható kamerák• Spypoint IR-B 5 MP Állatfényképező kamera• Ft118,500.00• Rejtőzködő életmódú és este mozgó állatfajok megörökítésére.Remek felvételeket készíthet pelefélékről, nyestről, borzról,vadmacskáról, rókáról, sakálról, dám és gím szarvasról,vaddisznóról, muflonról és akár a tavalyi év alapján hiúzról,farkasról stb. A berepülőhelyeken baglyokról. 40 db infravörösLED biztosítja a fényt az éjszakai képekhez ill. videókhoz.• Képek és videók megtekintése egyszerű: csatlakoztassa avadfényképezőt a televízióhoz vagy számítógéphez, és márélvezheti is a képeket!

• Spypoint IR-C 8 MP Állatfényképező kamera• Ft145,990.00• Rejtőzködő életmódú és este mozgó állatfajok megörökítésére.Remek felvételeket készíthet pelefélékről, nyestről, borzról,vadmacskáról, rókáról, sakálról, dám és gím szarvasról,vaddisznóról, muflonról és akár a tavalyi év alapján hiúzról, farkasrólstb. A berepülőhelyeken baglyokról!• 40 db infravörös LED biztosítja a fényt az éjszakai felvételekhez.Nappal színes, éjszaka fekete-fehér képek. Automatikus infravörösvaku, dátum és idő kijelzése a képeken.• Képfelbontás: 8.0 megapixel. Fotók formátuma: JPG. Multishot: egymozgás érzékelésénél több kép készítése - választható: 1, 2, 3 vagy4 kép készítése. Késleltetés két kép készítése között állítható 10 mpés 30 perc között.• A helyszínen megnézheti: TFT kijelző a fotók és videók helyszínentörténő megtekintéséhez! Videó felvétel felbontása: 640x480. Videófelvétel formátuma: AVI. Videók hossza 10 mp és 90 mp közöttállítható.

• Wildview Extreme 4.0 MP Wildkamera• digitális fényképezőgép 27.500 Ft• Tulajdonságok:• Digitális fényképezőgép• Mozgásérzékelő• 4.0 MP vakuval• Belépő szintű modell• Vaku hatótávolsága: 5-8 m• Áramellátás: 4 C-cellás• Bővíthetőség: SD kártya• Tartozékok: rögzítő szíj, USB kável, szoftver• Tömeg: 600 g

http://trailcameras.net/

Somogyi Múzeumok Közleményei B – Természettudomány 17: 207–214 (2006) Kaposvár, 2007Automata képkészítés alkalmazási lehetõségei emlõstanivizsgálatokbanLANSZKI JÓZSEFKaposvári Egyetem, Ökológiai Munkacsoport, 7401 Kaposvár, Pf. 16. HungaryE-mail: lanszki@mail.atk.u-kaposvar.huLANSZKI J.: Application possibilities of remote sensing cameras in examination of mammals.Abstract: In this study possible applications of remote sensing cameras as useful tools in mammalresearch was overviewed. Illustrated with 4 pictures.Keywords: remote-trip camera, monitoring, wildlife managementBevezetésÉvtizedek óta élénken foglalkoztatja az emlõskutatókat, hogyan lehetne a rejtõzködõéletmódot folytató „célobjektumaikat” úgy megfigyelni, hogy az emberi jelenlét zavaró hatásátkiküszöböljék, és hasznos, értékelhetõ információhoz jussanak. A természetben lezajlóesemények pontosabb megismerésére való törekvést jelzi például az egyik rangos tudományosfolyóirat, a Journal of Ecology 1977-es száma. Ebben, cinege fészek mögött elhelyezettautomata fényképezõgéppel készített menyét fotóját közlik, szájában egy cinege fiókával(DUNN 1977). Az elsõ képet természetesen sokkal korábban – feltehetõen 1877-ben –készítette automata fényképezõgép, amikor egy galoppozó ló oldott ki fényképezõgépet(GUGGISBERG 1977 cit. CUTLER és SWANN 1999). Az automata fényképezõgépek legszélesebbkörû alkalmazás talán a madarakkal kapcsolatos. Fészekaljpredációs, táplálkozásökológiai,fiókagondozási, aktivitási mintázat, populációs tulajdonságok, jelenlét-hiány vizsgálatokbanegyaránt alkalmazták (áttekintette: CUTLER és SWANN 1999). Néhány évtizede –elsõsorban Észak-Amerikában – hagyományos és infra kamerákat alkalmaznak egyes vadfajok(pl. szarvasfélék, medve) megfigyelésére, vadszámlálásra, korösszetétel vizsgálatra(MACE et al. 1994, JACOBSEN 2002, KROLL 2002). Indiában tigrispopuláció sûrûség felmérésrealkalmaztak vonalakon (transzekt felmérés) és hálóban (kvadrátban) elhelyezett automatafényképezõgépeket (KARANTH 1995, KARANTH és NICHOLS 1998). Itt, a tigrisek csíkozottságaalapján egyedi azonosítást tudtak végezni, mely a csapdázás fogás-visszafogás módszeréhezhasonló eredményt adott. Ezek az adatok, megfelelõ statisztikai módszerekkelakár mozgáskörzet, vagy populációsûrûség számításra is alkalmasak lehetnek (GRIFFITH ésSCHAIK 1993). A rejtõzködõ és egyúttal emberre veszélyes emlõsök (pl. grizzly, tigris) vizsgálataesetén pedig különösen indokolt lehet az emberi jelenléttõl függetlenül mûködõ eszközökhasználata. Praktikusan megállapítható, például a gazdasági kárt okozó mosómedveés más fajok pl. vadetetõ helyeken való megjelenése (ROLLINS 2002a). Számos gyakorlati,valamint ma még csak elméletinek tûnõ alkalmazási terület létezik (bõvebben: CUTLER ésSWANN 1999), és újabb felhasználási lehetõségekre, valamint további jól hasznosítható technikaimegoldásokra lehet a jövõben számítani. A témában sikeres hazai fejlesztés is történt.Tölgyesi György terepi tapasztalatok alapján, a 90-es évek elejétõl végzi az automata fényképezõgépekés - kamerák mûszaki fejlesztését.Ebben a tanulmányban a fontosabb alkalmazási lehetõségek, valamint gyakorlati tapasztalatokösszefoglalása található, részletes mûszaki, technikai ismertetés nélkül.

208LANSZKI JÓZSEFAnyag és módszerA napjainkban alkalmazott vadmegfigyelõ automata fényképezõgépek nagyobb része infravörösaktiválású (CEARLEY 2002). Ezek általában két csoportba oszthatók: 1) passzív infravörös-és 2) aktív infravörös kamerák közé. A passzív rendszerû kamerák mûködésbe lépésétáltalában a mozgás, illetve az állat és a háttér hõmérséklete közötti különbség egyidejûérzékelése váltja ki. Az aktív rendszerû kamerák akkor készítenek felvételt, amikor azállat keresztezi az adó és a vevõ között húzódó infra sugarat, mely az ember és a legtöbbállat számára láthatatlan. Tulajdonképp az infravörös fény kibocsátás megszakítása indítjael a felvételkészítést (részletesebben pl.: SAVIDGE és SEIBERT 1988). Mindkét típus érzékenysége(a felvétel kezdés idõbeni késleltetése révén) hozzáigazítható a megfigyelni kívánt célobjektumhoz.Azon tengerentúli gyártmányok, melyeket vadfajok megfigyelésére fejlesztettek,általában fél, illetve egy perccel az érzékelést követõen készítenek felvételt.Az egyszerûbb kivitelû automata fényképezõgép rendszerek mozgás- és/vagy hõ érzékelõsek.A gép automatikusan exponál, amikor az állat a szenzor látóterébe érkezik. A földbeszúrható drótpálcára rögzített szenzor vezetékkel kapcsolódik a fényképezõgépet tartalmazóburkolat csatlakozójához. A szenzor „látótere”, hagyományos biztonságtechnikai eszközbeépítése esetén horizontálisan 10°, vertikálisan 20°. Az érzékelõ felület leszûkíthetõ,illetve a szenzor úgy helyezendõ el, hogy a megfigyelni kívánt állat az exponálás idõpillanatában,a fényképezõgép látóterében tartózkodjon. A fényképezõgép beállítása alap felszerelésnélvagy csak nappali, vagy csak éjszakai módban történik (vagyis vagy bekapcsolt avaku, vagy kikapcsolt). Programozható idõkapcsolóval, vagy alkonykapcsolóval (egyszerûváltozatban a szenzor beállításával) további készenléti idõ szabályozás lehetséges. Ezzel acél faj életmódjához (éjszakai, szürkületi, vagy nappali aktivitás) igazodhatunk, elkerülhetõa felesleges képkészítés (például az énekesmadarak által okozott sorozatos exponálások),továbbá mérsékelhetõ a folyamatos „készenlét” miatti magasabb energiafelhasználás és azemberi jelenlét zavaró hatása is kisebb lesz. Így naponta elegendõ egy alkalommal a filmetellenõrizni, vagy a memóriakártyát leolvasni, kisebb a gép körül a taposás, kevesebb szagjelmarad és nem utolsó sorban az „illetéktelenek” felfigyelésének esélye is kisebb. Digitálisóra beépítése lehetõvé teszi a készített felvételek számának külsõ ellenõrzését. Például akkorlép az óra egy percet elõre, ha kép készül, így a fényképezõgépet csak akkor kell kivennia védõburkolatból, ha filmet, vagy memóriakártyát kell cserélni.A gyártók a fix objektíves fényképezõgépet vízmentes, terepszínû burkolatba helyezik, éskiegészítõ elektronikával látják el. Az üvegbõl készült elõlap fûthetõ, melyet az objektív elé,a burkolat kivágására ragasztanak. Ez a megoldás lehetõvé teszi a -10–15°C hidegben valóhasználatot is, továbbá a fûtõszál a hajnali párás környezetben egyúttal párátlanít is.A vaku számára külön üveggel fedett elõtétes nyílás található a burkolaton. A vaku erõsségétõlfügg a bevilágított terület nagysága. Egy normál fényképezõgéppel kb. 5–6 méter távolságigkészülhet dokumentációs célra jól használható kép. Magát a fényképezõgépet célszerûföldbe szúrható, kb. 1,5 m hosszú tartó állványra felcsavarozni. Így a gép magasságakönnyen beállítható, az állvány szilárd rögzítést tesz lehetõvé. A doboz álcázása történhetpéldául fatörzsbe építéssel, vagy a helyszínre jellemzõ növényzet (pl. sás, nád, pázsitfüvek,lombos ágak) felhasználásával. A gépet pánttal, fatörzshöz is lehetséges rögzíteni.A berendezés melegre érzékeny, elektronikája a tûzõ nap alatt meghibásodik. A felszerelésbebeépíthetõ vagyonvédelmi egység (elmozdulás érzékelõ). A tengerentúli gyártmányok aburkolatból nem vehetõk ki, programozásuk kívülrõl történik.Az automata képrögzítés lehetséges 36 mm-es (célszerûen 400 ASA-s) filmen, digitálisállóképen, digitális videón és VHS videón. Normál filmes felvétel passzív és aktív infravöröskamerákkal is készíthetõ. A legtöbb digitális állóképes felvevõ egység passzív infravörös kamerás.A digitális fényképezõgépek memóriakártyáján tárolhatók a képek, melyek akár a terepen,egy kézi LCD monitoron (pl. egy fényképezõgépben) megnézhetõk, vagy számítógépreletölthetõk. Ezzel a képkészítés akár a helyszínen leellenõrizhetõ, a csere kártya kön-

AUTOMATA KÉPKÉSZÍTÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI EMLÕSTANIVIZSGÁLATOKBAN 209nyen szállítható, a felvételek tartósan, praktikus formában tárolhatók, illetve a feleslegesektörölhetõk. A legtöbb digitális videokamera és VHS felvevõ egység szintén passzív infravörösrendszerû, a velük készített képanyag vagy memóriakártyán, vagy VHS videó szalagontárolható. Az egységek többsége szárazelemmel (praktikusan újratölthetõ elemekkel) mûködik.A nagyobb áramfelvevõ berendezések, mint pl. a VHS videokamerák, vagy a hazaigyártású automata fényképezõgépek áramellátását legtöbbször zselés akkumulátorral oldjákmeg. Az akkumulátor a legpraktikusabban, csatlakozó napelem egységgel tölthetõ fel.Napelemek beszerezhetõk terepi használatra alkalmas, rázkódást és ütõdést is álló egységekben.Eredmények és megvitatásAz alkalmazás lehetõségei és korlátaiAz automata fényképezõgépek hasznosak lehetnek a fészekaljpredációs kísérletek elvégzésénél(pl. DUNN 1977, CUTLER és SWANN 1999, ROLLINS 2002b). A mûfészekbe baromfitojás,gyurmából formázott tojás, stb. helyezhetõ. A fényképezõgépet a fészektõl kb. 3–4méter távolságra, a talajtól 60–80 cm magasságban helyezik el. A kamera érzékenységétúgy célszerû beállítani, hogy az érzékeléstõl fél-egy perc idõkésleltetéssel készítsen képet(különben a tojásfogyasztás eseménye nem látható).Az automata fényképezõgéppel készített felvételeken szereplõ állatok esetenként egyedilegis azonosíthatók a bunda egyed-specifikus mintázata (pl. a nyest esetében), vagy a korábbisérülések (pl. fülön látható harapásnyom) alapján.A kihelyezett fényképezõgép faunisztikai felmérésre is alkalmas a faj jelenlétének megállapításaáltal. Az egy területen (a kamera által „belátott” területen belül) megforduló állatfajokszáma felmérhetõ. Az egyik ilyen somogyi megfigyelõ helyen például, néhány napon belülvidra, róka, borz, mókus, vándorpatkány, közönséges erdeiegér és madarak is megfordultak.Idõjelzés beállítása esetén az egyes fajok, illetve egyedek aktivitási idejével kapcsolatosinformációhoz juthatunk.További lehetõséget jelentenek az etológiai alkalmazási lehetõségek, melyek azért lehetnekértékesek, mert vadon élõ, ritkán megfigyelhetõ állatokról készülnek a felvételek. Például,a csoportban élõ ragadozó emlõsök (így a borz) megfigyelésére alkalmasak a videokamerák (STEWART et al. 1997). Az infra kamerás rendszerek alkalmazásával az állatok zavarásakizárható. Azonban a tapasztalatok szerint (az olcsóbb, fényképezõgépesautomatikák felhasználásával), a vaku mûködése sem vált ki menekülést, az állatok ugyanisa villámláshoz hozzászoktak. Ezt a félénknek vélt vidráról és rókáról sorozatban készítettsaját felvételek is alátámasztják.Az elkészült felvételek bizonyító értékûek, a kutatómunka egyes fontos részletei dokumentálhatókvele. Az automata fényképezõ, vagy filmfelvevõ rendszerek alkalmazásával hipotézisek,módszerek tesztelhetõk, monitorozás végezhetõ vele, vagy a természetvédelmi(pl. kezelési) tevékenység eredményessége ellenõrizhetõ. Ennek az alkalmazási lehetõségeszinte korlátlan, elegendõ, ha az utak alatti átjárók (bio-alagutak), vagy vadátjárók tesztelésétvesszük figyelembe. Nagy Britanniában például automata infra kamerás rendszerreltesztelték, hogy a különbözõ típusú hidak mennyire alkalmasak a vidra számára átjáróként(GROGAN et al. 2001). A megtervezett rendszer szerint kihelyezett fényképezõ egységek statisztikailagis értékelhetõ adatokat képesek szolgáltatni (WILSON et al. 1996, WILSON ésDELAHAY 2001). Hazai példa is említhetõ. Az egyik somogyi halastó mentén vidrák molekulárisgenetikai vizsgálata érdekében, minden hónapban friss hullaték (ürülék) gyûjtést végeztünk.A begyûjtött minták vidra bélhámsejt DNS-ének mikroszatellit polimorfizmus vizsgálataalapján, a nyári-õszi idõszakban havonta, egyidejûleg csak egyetlen vidra egyedettudtunk azonosítani. Ugyanakkor a vízpartra kihelyezett automata fényképezõgép egy anyátés kölykét együttesen fotózta le. Vagyis legalább két vidrának, és feltehetõen hosszabb ideigjelen kellett lenni a területen.

210LANSZKI JÓZSEFA fényképezõgép helyének kiválasztása kulcsfontosságú, a felvétel készítés esélyénekszempontjából kritikus. A váltókra helyezett felszereléssel végzett felmérés eredménye nemrandom mintavételbõl származik, ezért eredménye félrevezetõ lehet, pl., ha populációsûrûségetakarnánk a felvételekbõl megállapítani. Mindenkor a cél faj(ok) viselkedéséhez igazodvajavasolt a berendezést kihelyezni. A vizsgálat célja szerint, az automata kamera eléaz állatok be is becsalogathatók (pl. MACE et al. 1994). Ez történhet a cél faj egyedének gyûjtöttvizeletével, mely pl. domináns hímtõl, vagy ivarzó nõsténytõl származik (KOERTH 2002),esetleg kombinált vizuális jelekkel (pl. szarvasféléknél: agancstisztítás utánzással). A territoriálisállatfajok különösen a szaporodási idõszakban élénken reagálnak fajtársak szagjeleire.Nyestnél azt tapasztalták, hogy az idegen fajtárs szagjelével ellátott területen a hímnyest sokkal többet mozog, és intenzívebbé válik a területjelölése (SEILER et al. 1994).A ragadozók állati tetemekkel, vagy préda fajok kihelyezésével (pl. házi egerek zárt fészekben)is becsalogathatók. A csalétket úgy célszerû elhelyezni, hogy azt kutyák, házimacskák és rágcsálók ne érhessék el, azért hogy ne a táplálékkeresõ háziállatokról készüljeneka képek. Erre legmegfelelõbb lehet a lakott területektõl viszonylag távoli, sûrû növényzettelfedett, vagy nehezen megközelíthetõ, utakról nem belátható helyszín. Természetesenolyan pontot kell választani, ahol a megfigyelni kívánt állat elõfordul. Meglepetést okozhat,hogy nemcsak ragadozók és mindenevõk (pl. vaddisznó), hanem akár növényevõk (pl. õz)is megközelíthetik az állati csalétket, amint azt a sakálmegfigyelésre kihelyezett fényképezõgéprögzítette.Az egész nap során készenlétben álló fényképezõgép (tulajdonképp a szenzor) látóterében,a nyári idõszakban felmelegedõ és a szélben mozgó levelek exponálást váltanak ki, ígynéhány perc alatt feleslegesen kifogy a film, megtelik a memóriakártya. Hasonlóképp problémátokozhatnak a többségében éjszaka aktív kisrágcsálók, vagy nappali madarak melyeka kihelyezett csalétekre gyülekezve megelõzik a megfigyelni kívánt állatainkat. Nyári idõszakbana nagyobb rovarok, így például a lódarázs is elegendõ az exponáláshoz. Tapasztalatokszerint, a kábeleket úgy célszerû elhelyezni, hogy azokat rágcsálók és nyulak ne rághassákmeg. A ragadozók (pl. róka, borz) kotoréka közelében elhelyezett fényképezõgépzavarást jelent, így kicsi az esély arra, hogy néhány napon belül sikerül használható képetkészíteni. Ez nem is etikus, ráadásul védett és fokozottan védett fajoknál törvénybe ütközik.Az automata kamerák jól alkalmazhatók a vadgazdálkodás gyakorlatában is, így a nagyvadfajok, pl. szarvasfélék egyedszámlálására. Legegyszerûbb felhasználási lehetõség azáthaladás számlálás. Ekkor kép nem készül, viszont a megfelelõ magasságban, váltó mellérögzített készülék számlálja az áthaladó példányokat. Az automata fényképezõgépeketváltozatos környezeti feltételek között alkalmazták, így félsivatagtól egészen hideg égövi erdõkig(JACOBSEN 2002). A tapasztalatok szerint, az infravörös automata kamerák alkalmazásávalaz állományfelmérés pontosabban elvégezhetõ, mint más módszerekkel. Különösena téli idõszakban kapott eredmények bizonyulnak megbízhatónak, az õszi felméréseketazonban jelentõs hiba terhelheti (pl. dús vegetáció miatt). A felvételekkel nemcsak a bikákszámát lehet meghatározni, hanem a trófea hozzávetõleges minõségét is. Megállapíthatótovábbá az ivari és korösszetétel, a borjas tehenek aránya. Így a módszer alkalmazása elõsegítiaz állományszabályozást, a bikák hasznosítását, vagy megõrzését.Az etetõhelyek, illetve vadföldek használatának hatékonysága (intenzitása) is tesztelhetõ.A táplálkozó helyeket látogató fajok megfigyelésével kiszûrhetõk azok melyek nem célfajok,viszont fogyasztanak a kihordott takarmányból (ROLLINS 2002a). Ezek, ha pl. ragadozóemlõsök, egyszerû élvefogó csapdázással eltávolíthatók a területrõl. A táplálkozó helytõlkb. 10 méter távolságra helyezik el a kamerákat. Az elsõ, jó fényviszonyok mellett készítettfotón a megfigyelt terület szerepel. Felmerülhet annak a kérdése, hogy ugyanazokat azegyedeket fotózzuk, ezért a random mintavételhez, két expozíció között legalább 30 percesidõkésleltetéssel beállított fényképkészítési mód lehet szükséges. Ezzel az idõzítéssel egy36 expozíciós film akár 2–3 napig mûködhet. A beállítás lehet rövidebb, pl. 10 perces is, de

AUTOMATA KÉPKÉSZÍTÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI EMLÕSTANIVIZSGÁLATOKBAN 2111. ábra: Automata kamera terepi vizsgálatokhoz2. ábra: Automata fényképezõgéppel készült vidraportré

212LANSZKI JÓZSEF3. ábra: Az automata fényképezõgép udvarló nyestet örökített meg4. ábra: A egy kíváncsi rókát is megörökítet a gép

AUTOMATA KÉPKÉSZÍTÉS ALKALMAZÁSI LEHETÕSÉGEI EMLÕSTANIVIZSGÁLATOKBAN 213a felvételkészítést egy helyszínen két hétig célszerû folytatni (BROWN 2002). A felvételekszámítógépen és papírképen is értékelhetõk. Az egyes táplálkozó helyeken készített, legalább100 felvétel értékelése alapján tesztelhetõ a takarmányozás hatékonysága. A különbözõtáplálékot nyújtó területeken, ill. vadetetõknél felszerelt videó kamerákkal nyomon követhetõa táplálékpreferencia, mely például a percenkénti rágásszám alapján értékelhetõ.Éjszaka aktív fajoknál infravörös kamerák alkalmazása szükséges.Az automata kamerákkal nyomon követhetõ az állatok napi aktivitása, a holdkeltétõl ésidõjárástól, emberi zavaró tevékenységektõl függõ aktivitása (KROLL 2002). Az automatafényképezõgépeket, kamerákat olyan esetben célszerû alkalmazni, ahol más módon nemlehetséges vadgazdálkodási szempontból fontos információt nyerni (pl. mert a terület nehezenmegközelíthetõ, nagy zavarást okoznánk), illetve ha a gazdálkodás hatékonyságán javítaniakarunk. Az alkalmazást korlátozzák a felmerülõ költségek és súlyos problémát jelenta vagyonvédelem kérdése. A kereskedelemben 50 és 5000 USD között kaphatók eszközök.Egy hõ és mozgásérzékelõ, normál filmes automata fényképezõgép ára egy közepesen jódigitális kamera árának (kb. 120 eFt), egy infrás rendszerû, 8 mm-es, vagy VHS rendszerûkameráé pedig két digitális kamera árának felel meg. A telepített rendszerek elláthatók rádiós,vagy telefonos vagyonvédelmi eszközzel, melyek tovább növelik költségét. A mellékeltképek Tölgyesi György (Hódmezõvásárhely) által készített, megbízhatóan mûködõ automatafényképezõgéppel készültek.Összességében, a legfontosabb érv az lehet az automata fényképezõgép, vagy kameraemlõstani felhasználása mellett, hogy a berendezés akkor, és ott is „éber”, amikor és ahol akutató, természetbúvár nem lehet jelen, valamint olcsóbb, mint az élõmunka erõ.IrodalomBROWN, C.G. 2002: Feed evaluation using 35mm remote-sensing cameras: where do I start? In:Abstracts of Use of Remote-Sensing Cameras in Wildlife Management. p. 7.CEARLEY, K.A. 2002: What technology is out there? In: Abstracts of Use of Remote-Sensing Cameras inWildlife Management. p. 2.CUTTLER T.L., SWANN D.E. 1999: Using remote photography in wildlife ecology: a review. Wildlife SocietyBulletin 27: 571-581.DUNN E. 1977: Predation by weasels (Mustela nivalis) on breeding tits (Parus spp.) in relation to the densityof tits and rodents. Journal of Animal Ecology, 46: 633-652.GRIFFITH, M., VAN SCHAIK, C.P. 1993: The impact of human traffic ont he abundance and activity periodsof Sumatran rain forest wildlife. Conservation Biology, 7: 623-626.GROGAN, A., PHILCOX, C., MACDONALD, D. 2001: Nature conservation and roads: advice in relation tootters. Russell Brookes Print Ltd., Redditch, 1-105.JACOBSEN H.A. 2002: Censusing deer populations using remote cameras. In: Abstracts of Use ofRemote-Sensing Cameras in Wildlife Management. p. 3.KARANTH, U.K. 1995: Estimating tiger Panthera tigris populations from camera-trap data using capturerecapturemodels. Biological Conservation 71: 333-338.KARANTH K.U., NICHOLS J.D. 1998: Estimation of tiger densities in India using photographic captures andrecaptures. Ecology, 79: 2852-2862.KOERTH B.H. 2002: Deer response to traditional and non-traditional scents in mock scrapes. In:Abstracts of Use of Remote-Sensing Cameras in Wildlife Management. p. 5.KROLL J.C. 2002: Infrared-triggered cameras: a valuable tool for patterning whitetails. In: Abstracts ofUse of Remote-Sensing Cameras in Wildlife Management. p. 4.MACE R.D., MINTA, S.C., MANLEY, T.L., AUNE, K.E. 1994: Estimating grizzly bear populations using camerasightings. Wildlife Society Bulletin 22: 74-83.ROLLINS D. 2002a: Using remote cameras to monitor species visitation at feeder stations. In: Abstractsof Use of Remote-Sensing Cameras in Wildlife Management. p. 6.ROLLINS D. 2002b: Using remote cameras to study quail nesting. In: Abstracts of Use of Remote-SensingCameras in Wildlife Management. p. 9.

214LANSZKI JÓZSEFSAVIDGE J.A. SEIBERT T.F. 1988: An infrared trigger and camera to identify predators at artificial nests.Journal of Wildlife Management 52: 291-294.SEILER A., KRÜGER H.H. és FESTETICS A. 1994: Reaction of a male stone marten (Martes foina Erxleben,1777) to foreign faeces within its territory: a field experiment. Zeitschrift für Säugetierkunde 59:58-60.STEWART P.D., ELLWOOD, S.A., MACDONALD, D.W. 1997: Remote video-surveillance of wildlife - an introductionfrom experience with the badger Meles meles. Mammal Review, 27: 185-204.WILSON D.E., COLE R.F., NICHOLS J.D., RUDRAN R., FOSTER M.S. 1996: Measuring and monitoring biologicaldiversity. Standard methods for mammals. Smithsonian Institution Press. Washington. Pp. 409.WILSON, G.J., DELAHAY, R.J. 2001: A review of methods to estimate the abundance of terrestrial carnivoresusing field signs and observations. Wildlife Research, 28: 151-164.Application possibilities of remote sensing camerasin examination of mammalsJÓZSEF LANSZKIIn this study possible applications of remote sensing cameras as useful tools in mammal research wasoverviewed. Remote-trip cameras are ideal for identifying the species (occasinally individuals) living ina particular area, for monitoring relative or (in certain cases) absolute abundance of species, for studyingactivity patterns and for wildlife management. These devices have also been used to address a widevariety of ecological and conservation-related questions.